Hírnevet az ország első olimpikonjaként szerzett magának, ám később a 20. század első felének egyik jelentős tervezőjeként is sikerült beírnia magát a magyar építészet történelemkönyvébe. A magyar delfinként is becézett, a debreceni Aranybika szállót vagy a Kozma utcai temető Holokauszt-emlékművét is jegyző Hajós Alfréd mához képest pontosan 142 évvel ezelőtt, 1878. február 1-én született, ennek okán pedig úgy gondoltuk, megmutatjuk nektek a sokoldalú sportember néhány jelentősebb budapesti épületét.
Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda
Az építész-olimpikon nevét viselő úszócsarnok minden bizonnyal Hajós legismertebb műve. Az 1930-ban felhúzott komplexum hat évvel azután épült meg, hogy Hajós a párizsi olimpiai játékok művészeti versenyében stadion tervével ezüstérmet szerzett. Az első tervváltozat konzervatív szellemben fogant meg, a második egyiptomi stílusú oszlopokat képzelt az épület belsejébe, míg a megvalósult harmadik tervre már inkább az art deco volt hatással. Az amszterdami Olimpiai Stadion és Frank Lloyd Wright 1929-ben lebontott Midway Gardens-e által inspirált vasbeton uszodaépület díszítőelemeket csak csekély számban tartalmaz (lásd: a bejárat feletti ablakokat elválasztó terrakotta csempék, zászlórúd), az esztétikai élményt inkább az épület tömegképzése és anyaghasználata biztosítja. A Nemzeti Sportuszoda 33 méter hosszú és 18 méter széles úszómedencéjével átadásakor a kontinens legnagyobb úszócsarnokának számított.
1138 Budapest, Margitsziget
Református Egyház Zsinati Székháza
A zuglói Abonyi és Szabó József utcák sarkán található zsinati székház 1909-ben épült meg Hajós Alfréd és társa, Villányi János tervei alapján. A három emeletes palota szépen egyesíti magában a késő historizmus és a szecesszió formavilágát: a bejárati lépcsőt szárnyas oroszlánok őrzik, az ablakokat a magyaros szecesszió által gyakran alkalmazott, a bölcsességet szimbolizáló baglyok figyelik, míg a homlokzatot és a belső falakat növényi motívumok gazdagítják. A sasszeműek az építészek arany mozaikból kirakott nevét is felfedezhetik a ház oldalán.
1146 Budapest, Abonyi utca 21.
Füzesséry-bérház
Az Astoriától csupán pár perces sétára található Füzesséry-bérház szinte észrevétlenül bújik meg a szűk Gerlóczy utcában, pedig a piszkos-szürke épület szintén a világhírű Hajós Alfréd nevéhez kötődik. A nyomokban szecessziós elemeket is tartalmazó, egyébként eklektikus stílusú bérház 1903-ban épült Dr. Füzesséry Árpád anyjának megrendelésére. Mint a Magyar Úszó Egyesület és a Magyar Atlétikai Szövetség titkára, Füzesséry és Hajós jó kapcsolatot ápoltak egymással, utóbbi később a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányi tisztségét is betöltötte. A négyemeletes ház a szomszédos Vitkovics Mihály utcára is átnyúlik, érdemes azt a homlokzatát is megnézni, hiszen egy tisztább, világosabb arcát mutatja az épületnek.
1052 Budapest, Gerlóczy utca 7.
Magyar Mezőgazdák Szövetkezete Székháza
Hajós Alfréd és Villányi János tervezték az Alkotmány utca egyik legizgalmasabb épületét is: az 1911-re datált premodern csodát először a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete vette használatba, jelenleg pedig az Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztály működik a falai között. A kor new york-i felhőkarcolóit eszünkbe juttató épület meghatározó elemei a manzárdtetőt két oldalról lezáró piramis-alakú tornyok, valamint az öt emelet magas, fémből és üvegből készült középrizalit, amely mintegy megelőlegezi a két anyag elkövetkezendő népszerűségét a 20. század építészetében.
1054 Budapest, Alkotmány utca 29.