A legnépszerűbb karácsonyi sütemények listájának egyik éllovasa kétségtelenül a mézeskalács. Díszítjük, fára akasztjuk, házikót készítünk a tésztájából.
Olyan süteményről beszélünk, amit egy kicsit minden nemzet a magáénak érez, és a történetét megismerve már nem is olyan meglepő, miért. Cikkünkből most 5 érdekességet tudhatsz meg a mézeskalácsról, kiderül például, hogyan került Svédországba, és miből készül a tradicionális orosz változat.
#1 Eredet
Különböző források azt állítják, a mézeskalács receptjét egy Gregory of Nicapolis néven ismertté vált örmény szerzetesnek köszönhetjük. Ő volt az, aki Európában elterjedtté tette. Először Görögországban vetette meg a lábát, majd onnan Franciaországba utazott, ahol 7 éven át élt, és megtanította a francia keresztényeknek, hogyan kell mézeskalácsot sütni. A mézeskalács, azaz gingerbread szó kialakulása a latin nyelvhez köthető; a zingiber szóból ered, aminek az ófrancia megfelelője gingebras.
#2 Kereskedelmi felhasználás
A 17. században már biztos, hogy kereskedelmi forgalomban is kapható tétel volt a mézeskalács. Először a kolostorok, gyógyszerkereskedők árusították; a középkori Angliában meg voltak győződve róla, hogy gyógyító hatása van.
#3 Amerika meghódítása
Európai telepeseknek köszönhetően a recept a tengerentúlra is eljutott. Az első amerikai szakácsköny (Amelia Simmons: American Cookery) 1796-ban jelent meg, és rögtön hét különböző elkészítési módot is felsorolt.
#4 Svédország
A 13. században német bevándorlók vitték Svédországba a receptet. A Vadstena apátság („az észak Rómája”) 1444-ből származó írásos forrásai szerint az apácák azért sütöttek mézeskalácsot, mert úgy vélték, remek orvosság emésztési problémákra. Az a szokás, hogy dekorációként is használják, csak később alakult ki.
#5 Orosz változat
Kazán városában már 1568-ban feltűnt a fűszeres sütemény, és akkora népszerűségre tett szert, hogy három „nagyhatalma” (Moszkva, Tver, Szentpétervár) is kialakult az országban. Legfőbb összetevői: rozsliszt, méz, cukor, vaj, tojás, na meg az elmaradhatatlan fűszerek.
