Február 21-ét 1999-ben nyilvánította az UNESCO közgyűlése az anyanyelv nemzetközi napjává. A neves alkalom apropóján felkerestük a Converzum – a nyelvi közösségi tér magyar nyelvet oktató tanárát, Nagy Szilviát, és arra kértük, meséljen nekünk hivatásáról és arról, hogy kik, miért és hogyan tanulnak magyarul. Szilvia több mint 20 éve, 1996 óta foglalkozik magyar nyelvoktatással; tanított már thai nagykövetet, izraeli kultúrattasét, nemzetközi jogászt és bankigazgatót is.
Hogy került először kapcsolatba a magyarral, mint idegen nyelvvel?
Régebben óvónőként, tanítónőként, majd tanárként dolgoztam. Tíz évig dolgoztam tanárként és szakvezetőként egy nyelvi, irodalmi és kommunikációs programban, ami után véletlenül csöppentem bele a nyelvoktatásba. Épp másodállást kerestem, amikor az egyik tanárhallgató, egy nagyon értelmes, de annál lustább fiú, nem csinált meg valamilyen beadandót. Megmondtam neki, hogy délelőtt bent leszek a főiskolán, ha akkor behozza az anyagot, elfogadom. Késett; amíg vártam, láttam egy faliújságon, hogy pályakezdő, nyelvvizsgát szerzett, tanfolyamot végzett kollegát keresnek magyar nyelvtanításra egy iskolába. Semmilyen feltételnek nem feleltem meg: nem volt nyelvvizsgám, pályakezdő sem voltam és képesítésem sem volt, mégis megtetszett az állás. Elmentem az iskolába, mondtam, hogy szeretnék órát látogatni és munkát kapni. Látogathattam órákat, de nem kaptam munkát. Fél évvel később felhívtak, és rám bízták egy kisebb csoport tanítását, mert akkora volt az érdeklődés a kilencvenes évek végén a magyar nyelvtanulás iránt, hogy új munkaerőre volt szüksége a nyelviskolának. Egy évig párhuzamosan dolgoztam tanítónőként egy általános iskolában és magyar nyelvoktatóként a nyelviskolában, de nehéz volt összeegyeztetni a kettőt, így az utóbbi mellett döntöttem.
Már több éve tanít nyelviskolákban, jelenleg a Converzumnál. Tapasztalati szerint, legtöbbször mi célból kezd valaki magyarul tanulni?
Változó. Legtöbbször azért, mert magyar származású a partnere és Magyarországon telepednek le. Van, aki itt dolgozik, és holott nincs feltétlen szüksége a magyar nyelvtudásra, gesztus gyanánt elkezd nyelvet tanulni. Most tanítok például a Novotelben egy igazgatót, aki jó példa erre. Tiszteletreméltó, hogy időt szán arra, hogy megtanuljon néhány magyar szót, kifejezést, pedig valójában semmi szüksége rá a munkájában. Persze olyan is van, akinek elsősorban a munkájához kell a magyar nyelvismeret.
Mit tanít meg legelőször?
Sokan úgy gondolják, hogy lehetetlen megtanulni magyarul, így elsőként igyekszem megszerettetni a nyelvet a külföldiekkel és elérni, hogy jól érezzék magukat a tanórákon, így lesz majd kedvük a folytatáshoz.
Kezdetben megpróbálok a magyar nyelvtanulás gyakorlati hasznára rávilágítani: megtanítom a köszönéssel, bemutatkozással, vásárlással, ételrendeléssel, fizetéssel és információkéréssel kapcsolatos kifejezéseket, illetve a napokat és az alapigéket. Ezután a diákok rendre ráébrednek, ki tudják fejezni és meg tudják értetni magukat, a sikerélmény miatt pedig van kedvük folytatni. Attól függően válogatom a további anyagot, hogy ki, milyen szintig akar eljutni. Nagyon izgalmas, azt hiszem, jobban élvezem, mint a diákok.
A nyelv melyik aspektusát sajátítják el legnehezebben a külföldiek?
Mindenki számára nehézséget jelent, hogy a magyar nyelv nem tartozik bele egyik nagy európai nyelvcsaládba sem. Más a logikája, a szerkezete, a kiejtése. Az angol anyanyelvűek például általában nem beszélnek idegen nyelveket, és nehéz elfogadniuk, hogy mi ragozzuk az igéket. Meg kell nekik mutatni, hogy a magyar nyelv tanulása logikusan felépíthető; ez sokszor nagy kihívás, de készítettem egy 60 órás anyagot, ami segít nekik megtanítanom a nyelv alapjait, hogy megértsék a logikáját. Az arab nyelveket beszélők könnyen kiejtik az ö, ő, ü, ű hangokat, de nekik – az ázsiaiakkal együtt – írni is meg kell tanulniuk, míg a lengyelek nehezen tesznek különbséget az e és az é hang között, az oroszok pedig az o és az a hangokkal vannak bajban.
A magyar helyesírás hagyományőrző. Sokszor még az anyanyelvi beszélőknek is gondot jelent betartani a helyesírási szabályokat. Hogy birkóznak meg vele a külföldiek?
A magyar helyesírás egyik alapelve, hogy az írás követi a kiejtést. Ha valaki magyarul akar írni, kénytelen kiejteni, sőt elemezni a szót. Alapvetően váltogatom a szókincset és a nyelvismeretet fejlesztő órákat, de az elején el kell térnem a normától, mivel szókincs nélkül nincs nyelvismeret.
Az ékezetek általában problémát okoznak. A legtöbben angol billentyűzetet használnak, amin nincs ékezet, ezért negligálják őket. Már a kezdetekkor szoktam példákat hozni arra, hogy mennyire megváltoztathatja egy ékezet a szó jelentését. Nem mindegy például, hogy örülök vagy őrülök, irtok vagy írtok, kérek, kerek vagy kerék, stb.
Használ közvetítőnyelvet a tanórákon?
Attól függ. A magánórák során kénytelen vagyok, mert igénylik a diákok, de a csoportos órákon igyekszem kiküszöbölni a közvetítőnyelvet. Ha nagyon szükséges, angolul adok magyarázatot. Életem legeredményesebb csoportjával rögtön az elején közöltem, csak magyarul beszélek. Fél év után rájöttek, hogy más nyelven is tudok kommunikálni, de addig jól eltitkoltam. A kezdetektől megértettük egymást, ha kellett, kézzel-lábbal mutogattunk. A tanulók így nem tudtak más nyelvre váltani, ha problémába ütköztek. Hárman nagyon jól meg is tanultak magyarul: egy olasz diákom fordító lett, egy indiai növendékem magyar iskolába ment tanítani, egy spanyol pedig magyar egyetemen tanult tovább gyógyszerésznek.
Azóta bevezettem egy másik módszert az egyik hatfős csoportomnál: ha bárki más nyelven szólal meg, 100 forintot kell tennie egy papírdobozba. Abban maradtunk, hogy ha összegyűlik elég pénz, együtt elköltjük egy kávéházban vagy étteremben. Mindenesetre nagyon igyekeznek.
Vannak olyak trükkök, amelyek segítségével gyorsabban meg lehet tanulni magyarul?
Teljesen egyénfüggő. Igyekszem egy nagy tárházat összeállítani, amiből a tanuló a saját beállítottságának megfelelően válogathat. Fontosnak tartom a módszerek váltogatását és a több érzékszerveken keresztül történő tanulást. Nemrég részt vehettem a Converzum jóvoltából az Erasmus + keretében egy továbbképzésen Firenzében, ahol megismertem néhány olyan digitális eszközt, amely elősegíti a nyelvtanulást. Igyekszem például beépíteni egy olyan telefonos alkalmazást a tanórák menetébe, amivel játékosan tanulhatnak szavakat a diákok.
Képek: Németh Kriszti – Egy jó kép rólad