Az egészestés film a rajzfilmsorozat első két szériájának egyes epizódjaiból készült, amelyeket összekötő jelenetekkel egészítettek ki. 14 epizódot válogattak ki az első 1974-ben, és a második 1980-ban készült sorozatból, amikhez Haui József készített összekötő jeleneteket. A mozifilm a Pannónia Filmstúdió Kecskeméti Műtermének gyártásában készült. Magyarországon 1983. szeptember 5-én mutatták be a mozikban.
2019. áprilisában a Mozinet forgalmazásában a digitálisan felújított változat kerül a mozikba, hogy a gyermekek és szülők, újabb generációi is megismerkedhessenek ezzel az örökzöld, magyar klasszikus mesével.
A közkedvelt film újbóli mozikba kerülése kapcsán Mikulás Ferenccel, a Kecskemétfilm ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
Miért volt fontos hogy a Vízipók-csodapók egész estés rajzfilm digitálisan felújításra kerüljön?
MF: Nagyon kevés magyar gyerekfilm, főleg nagyon kevés magyar rajzfilm kerül manapság a magyar mozikba. Annak idején, 1983-ban az egész estés változatnak több mint egy millió nézője volt. Megnéztem újra a filmet és úgy tapasztaltam, hogy nem avult el, érdemes újra megnézni, annál is inkább, mert az eredeti 39 epizód az élővíz védelméről szól és napjainkban nagyon aktuális ez a kérdés. Szerintem a szórakoztató ismeretterjesztés a leghasznosabb a gyerekek számára, mert ha megismernek valamit, akkor az fontossá is válhat a számukra és akár a védelmükbe is vehetik. A szórakoztató ismeretterjesztés mellett a barátságról is szól a film. Vízipók és a Keresztespók barátok és az ő életükön keresztül több apró vízi élőlénnyel ismerkedhetnek meg a gyerekek. A film során a szereplők eleinte ellenségnek tekintik a számukra ismeretlen kis állatokat, de aztán megismerve egymást, segítőkész barátokká válnak.
Honnan jött a Vízipók-csodapók ötlete?
Bálint Ágnes – aki akkor a Magyar Televízió Gyermek, Ifjúsági és Oktatási Főszerkesztőségének szerkesztője volt – kezdeményezte, hogy készüljön animációs sorozat kis lényekkel, apró állatkákkal. Az általa megírt forgatókönyv alapján, Szabó Szabolcs rendezésében készült az első sorozat a Magyar Televízió megrendelésére, melyet további két széria követett.
Mikor 1973-ban az első epizód elkészült a Kecskeméti Műteremben, megmutatták egy német forgalmazónak. Ők akkor azt mondták, hogy ezt a sorozatot nem szabad folytatni, mert eladhatatlan lesz, hisz csúnyák a figurák. Akkor az én személyes döntésem volt, hogy folytattuk a sorozat elkészítését, mert bíztam benne, hogy a figurák a belső tulajdonságaik révén válnak majd igazán szerethetővé. Zárójelben jegyzem meg, hogy akkor még nem volt E.T, tehát úgy gondolom, egy picit úttörők voltunk azzal, hogy megmutattuk, a csúnya külső értékes belső tartalmat rejthet.
Ami igazán meglepett engem, az az volt, hogy az első sorozat nemcsak a gyerekek, de a szüleik, a felnőttek körében is nagyon népszerűvé vált. Ültek a televízió előtt és nézték, mint egy akváriumot, hogy mi is történik!
Az első két rész után már látszott, hogy hatalmas siker lett a sorozat itthon és külföldön egyaránt, negyvenhat ország vásárolta meg a jogokat! Ezen felbuzdulva gondoltam, hogy csináljunk ebből egy egész estés rajzfilmet.
Mit gondol mi volt a siker kulcsa?
Az, hogy mi megálltunk félúton az antropomorfizálással. Tehát nem azt csináltuk, mint a Disney, hogy az állatok teljesen emberszerűvé válnak a filmekben. A Vízipók figurái felismerhetők a valóságban is. A siker másik kulcsa pedig talán az, hogy egyszerre ismeretterjesztő, szórakoztató, kedves, nevelő szándékú és sok pozitív értéket hordoz. A filmsorozat sikeréhez nagyban hozzájárult Kertész György író-szakértő. Bizonyos szempontból ő adta a történetek lényegét azokkal az apró érdekességekkel, amelyek az epizódokban szereplő kis állatokra jellemzőek. Kiemelném továbbá a Pethő Zsolt által szerzett zenét és a két főszereplő hangját kölcsönző Pathó István és Harkányi Endre színművészeket. Az ő együttes munkájuk kellett ahhoz, hogy egy ennyire szerethető világ táruljon elénk.
Hogyan készült a szereplők felejthetetlen hangja?
Az ötlet Bársony Péter hangmérnöknek köszönhető. Felgyorsította a hangfelvételeken a színészek hangját, ettől lett különleges, egy kicsit mulatságos a szereplők beszéde.
Valójában hogy történt a rajzfilm digitális felújítása?
Ez egy óriási munka volt! Kockánként kellett bevinni a filmet a számítógépbe és ott kockánként kellett retusálni. Annak idején, amikor a filmet készítettük, még hagyományosan papírra rajzoltunk. Aztán cell lapokra másoltuk, annak a hátoldalára kézzel festettek a kollégák, utána pedig kamerával egy negatív filmre felvettük. A trükkasztalon be kellett világítani, a cell karcolódott, becsillogott, vagy a kézzel festett festékfolt olykor nem volt homogén. A szakemberek és a jó szemű laikusok is észreveszik a filmen ezeket a kisebb-nagyobb hibákat. A digitális felújítás után azt kell hogy mondjam, szebb lett a film, mint eredeti formájában volt! Az apró kis piszkok, szöszök, egyenetlenségek, foltok eltűntek belőle. A film felújítása a Focus-Foxban történt és fél éven át tartott.
Mit gondol, a mai gyerekek is nyitottak lesznek a Vízipók-csodapókra?
A Kecskeméti Filmstúdió látogatóközpontként is működik, úgyhogy évente körülbelül 150 gyerekcsoport érkezik hozzánk. Megnézhetik, hogyan készült régen a rajzfilm és hogy készül ma. Vetíteni is szoktunk nekik. Azt tapasztaljuk, hogy a régebbi filmjeinket – köztük a Vízipókot és a Magyar népmesék sorozatot is – nagy érdeklődéssel nézik a gyerekek. Tavaly decemberben pedig tartottunk egy teszt-vetítést az Uránia Nemzeti Filmszínházban, ahol hangos sikerrel pergett le a digitálisan felújított Vízipók 300 gyermek előtt.
Kiknek a munkáját emelné ki egy rajzfilm elkészítésekor?
Az animátorokét. Kevesen tudják, hogy a mi szakmánkban nemcsak a rendezőnek, hanem az animátornak is nagyon fontos a szerepe. Neki nem csupán biztos rajzkészséggel és fantáziával kell rendelkeznie, de fontos, hogy színészi adottsága, térlátása és ritmusérzéke is legyen! A rajzolt figurákba szinte bele kell bújnia, hogy a karakterének legmegfelelőbb módon mozduljon meg. Magyarországon sajnos nincs animátorképzés, de a Kecskemétfilm egy kicsit arról is híres, hogy nagyon jók vagyunk az úgynevezett „karakter animáció” készítésben. Ez azt jelenti, hogy a rajzfilmfigurák a valósághoz közel állnak.
