Sok könyv szól a boldog békeidőkről és az első világháború után drasztikusan újrarajzolódó magyar társadalomról, azonban csak kevés, vagy szinte egy sem közelíti meg a témát a nők szempontjából. Podhorányi Zsolt: Dámák a kastélyban – Nők és kastélyok a dualizmus korától Magyarországon című műve erre az izgalmas feladatra vállalkozik: arisztokrata nők életútjaival mutatja be, milyen izgalmas és sokszor tragikus sorsuk volt a századforduló dámáinak.
A Dámák a kastélyban nem az a típusú könyv, amit az ember a metrón olvas: az /4-es nagyságú könyvet nehezen tudnánk zsebre vágni vagy elrejteni a táskánkba. Ez egy olyan mű, melyet otthonnk kényelmében, egy csésze tea vagy pohár bor társaságában a legjobb élvezni.
Elég néhány bekezdést elolvasni Podhorányi művéből, hogy beszippantson minket a 19. század végének világa, ahol a nőket a legtöbb esetben csak férjeik társaként, nem pedig önálló individuumként vettek számba. Kivételek persze mindig akadtak, részben róluk is szól ez a könyv.
A Dámák a kastélyban első hangsúlyos figurája Erzsébet királyné, akinek természete cseppet sem állt összhangban a Burg merev házirendjével. A könyvből nemcsak azt tudhatjuk meg, miért is álltak közel a szívéhez a magyarok, és pontosan mely magyar politikusok vívták ki maguknak a királyné szimpátiáját, de azt is, milyen volt Sissy udvarhölgyének lenni és egyáltalán, milyen viszonyt alakított ki az őt szolgáló nőkkel.
A könyv egyik legnagyobb előnye, hogy egy gazdagon illusztrált és jól tagolt műről van szó, melyben könnyű eligazodni, és nem is feltétlenül szükséges az elején kezdeni.
Akit például a századforduló és az azt követő háborús időszak jobban érdekel, nyugodtan kezdje a könyvet a második felénél, ahol Zichy Eleonóra és három lányának az életét is megismerhetjük a róluk szóló fejezetekben.
A Dámák a kastélyban egyik legizgalmasabb alakja Andrássy Katalin, akiről már az életében is filmet forgattak. A vörös grófnőként is emlegetett Katalin férje nem más volt, mint a mai napig igen ellentmondásosan megítélt Károlyi Mihály miniszterelnök, aki az első világháború lezárása után kellett konszolidálnia az ország helyzetét nemcsak a határokon belül, de a nemzetközi színtéren is. Katalin lelkes támogatója volt férje szocialista politikájának, az emigrációba is követte őt, ahol szintén feltalálta magát.
Muszáj megemlíteni a könyv gazdag képgyűjteményét, melyek nemcsak az illusztris női alakokat, de egykori otthonaikat, kastélyaikat is megmutatják. Az épületek egy jelentős része ma közfunkciókat lát el, iskolaként, szanatóriumként vagy múzeumként működnek, de akad köztük szép számmal olyan is, melynek története legalább annyira izgalmas, mint a tulajdonosuké.
A Dámák a kastélyban azért is ennyire lebilincselő olvasmány, mert a magyar történelem sorsfordító alakjaihoz (például Ferenc József vagy Andrássy Gyula) legközelebb álló nőkről ír, akik a maguk módján szintén formáltak valamicskét a múltunkon.
A könyvet nemcsak a hobbitörténészeknek vagy a 18-19. század rajongóinak ajánljuk, azok sem fognak csalódni benne, akik szeretnek a meghökkentő fordulatokban gazdag, regényes emberi sorsokról olvasni.
Ha nemcsak a magyar arisztokratahölgyek sorsa, de a tragikus sorsú magyar íróink és költőink sorsa is érdekel, ne hagyd ki a Funzine Talks következő, február 18-i kerekasztal-beszélgetését, ahol a tragikus sorsú írók, költők életéről mesél majd többek között Mácsai Pál is.
