Mint minden évben, tavaly is sokan tettek egy-egy élő fát otthonuk díszévé az ünnepekkor. A vita ugyanakkor a karácsony hátterében zajlik, miszerint jó-e az, ha egy élő, 4-5 éves fát csak a saját szórakoztatásunkra vágunk ki és teszünk egy számára nem megfelelő környezetbe. Egy rádióbeszélgetés szerint egyrészt sajnálatos a fák rövid élete, másrészt hasonló számba mennek, mint egy paradicsom vagy paprika, melyet a fogyasztói társadalom felemészt néhány falat betevőként.
Ami a műanyag karácsonyfákat illeti, éveken keresztül egy fát állítani jó ötletnek tűnhet, de az egy percig sem fog oxigént termelni élete során, inkább elveszi azt gyártásakor.
A vita nem fog egyhamar lezárulni, mi pedig addig is vesszük a fákat, melyek 2-3 hétig szolgálják a jobb közérzetünket, mielőtt kitennénk őket az utcasarokra.
A téma kimeríthetetlen és nincs igazság, viszont roppant érdekes látvány a nyüzsgő főváros, miközben az emberek megszabadulnak a karácsonyt megtestesítő fáktól és úgy dobják el maguktól, mint egy elöregedett kredencet, aminek már nincs helye a konyhában.
Vízkereszt napját követően tucatszámra jelentek meg a sarkokon a karácsonyi csata vesztes résztvevői, amik szinte, mint egy háború után a halottak, egy halomban várják, hogy elszállítsák őket.
Szürreális, másrészről nagyon is valóságos. Már csak azért is, mert miközben a képeket készítettük egy kukástól megtudtuk, hogy az eldobott fák összegyűjtését külön cég végzi, akik elszállítják egy olyan feldolgozó üzembe, ahol ledarálják és komposztálják őket.
Így a fából tápanyag lesz, melyből újabb fák növekedhetnek majd valahol a világban.
Legalább ez a része biztos, meg az, hogy egészen márciusig szorongatják néhányan lakásuk központi helyén a fákat, így még pár hétig biztosan találkozhatunk bármelyik utcasarkon ezzel az utóünnepi látvánnyal.
Jöjjön a 2017-es karácsonyi csatamező, a nagy fogyasztói harc után:
