Indusztriális környezet, kísérleti egerek és cukorkagyáros macska-boszorka – nem csak gyerekekhez szól Humperdinck Jancsi és Juliska című meseoperája, melyet meglepően izgalmas felfogásban mutatnak be december 9-én az Erkel Színházban.
A gyerekeiket egyedül az erdőbe küldő szülőkről, az őket magához édesgető kannibál-boszorkányról, és a cukros nénit elevenen elégető Juliskáról szóló horror mesével évszázadok óta ijesztgették a német gyerekeket, a Grimm testvérek gyűjtésének köszönhetően pedig a sztori másfél évszázada világhírű. A számos feldolgozást megélt műből a Wagner legjobb tanítványának is tekinthető német zeneszerző, Engelbert Humperdinck először a saját gyerekei számára írt zenés változatot karácsonyra, amelyet a sikeren felbuzdulva később operává bővített ki.
Az utókor által főművének tekintett, a német népzenéből is táplálkozó romantikus alkotást szintén karácsonykor mutattak be 1893-ban, ezek után az ünnep és a darab olyan jól egybeforrt, hogy természetesen az Opera Erkel színházi bemutatója is követi ezt a hagyományt.
A produkció díszleteiért is felelős spanyol rendezőt, Rafael R. Villalobost fiatal kora ellenére már több rangos európai díjjal tüntették ki operarendezéseiért. Az ifjú alkotó a műből a munka, az emberi kiszolgáltatottság – ezen belül a gyermekrabszolgaság –, valamint a gyermekkori elhízás kérdéskörét is izgalmasnak találta, ami máris jelzi, nem egy klasszikus, szépelgő mesefeldolgozást kapunk. Hogy a történet mégse hasson túl ijesztőnek a gyerekek számára, és csak az idősebb korosztálynak legyenek világosak a mélyebb összefüggések, Jancsi és Juliska, illetve szülei kisegerekként, a gonosz boszorkány pedig mézeskalács- és cukorkagyárában egereken kísérletező fekete macskaként jelenik meg.
A két szereposztásban Jancsit és Juliskát az Opera fiatal tehetségei, Kálnay Zsófia és Balga Gabriella nadrágszerepben, valamint Ducza Nóra és Nánási Helga alakítja, míg a boszorkány szerepében a komoly nemzetközi karrierrel is rendelkező Németh Judit és Wiedemann Bernadett áll a színpadra.
