Az Egyesült Államok legfiatalabb elnöke, az amerikai államfő, aki elsőként aknázta ki a média adta lehetőségeket a kampányaiban, a férfi, aki szeretői közé sorolhatta Marilyn Monroe-t, és az államfő, aki az USA történelmének 4. vezetője, aki politikai merénylet áldozata lett. Ő John F. Kennedy, akit 54 éve gyilkoltak meg. Történelmi merényletekről szóló sorozatunk 2. részét olvashatjátok.
John F. Kennedyt, Amerika 35. elnökét 1961. január 20 -án iktatták be. A katolikus, ír felmenőkkel rendelkező politikus felmenői a 20. század elején az ír éhínség elől menekültek a tengerentúlra, ahol hamar szerencsésre fordult a sorsuk, és jómódú üzletemberekké váltak. A Harvard Egyetem egykori diákja az 1960-as választásokon alig 0,2%-kal győzte le republikánus ellenfelét, Nixont. Az amerikai elnökök között ő volt az első, aki otthonosan mozgott a tévé és rádió világában, sőt a sztárvilággal is könnyedén megtalálta a közös hangot: számos szeretői közül a leghíresebb Hollywood ékes csillaga, Marilyn Monroe volt, akinek az elnöknek intézett születésnapi éneklése mára ikonikussá vált. Felesége, Jackie igazi stílus- és divatikon volt, akiről filmet is készítettek. A demokrata elnök alig másfél éves pályáját összességében pozitívan értékelik az elemzők, legnagyobb baklövésének a kubai rakétaválságot tekintik, amikor kis híján kitört a 3. világháború.
John F. Kennedy azonban nem a felsorolt dolgok miatt vonult be a köztudatba, hanem azért, mert 1963. november 22-én politikai merénylet áldozata lett.
Menet a halálba
Kennedyt kampánykörútján, a Texas állambéli Dallasban gyilkolták meg. A politikus azért utazott a déli államba, hogy kibékítse a frakciókra bomló demokrata pártot, és egyúttal a következő választásokra is meg akarta erősíteni a pozícióját a helyi embereknél. Az elnök egyik szónoklata után nyitott tetejű kocsiban haladt a következő publikus megjelenésének helyszínre. Amikor menete a Elm és Houston street sarkánál járt, a közeli tankönyvraktár tetejéről lövések érték Kennedy kocsiját, melyben nemcsak a politikus, de a felesége és a texasi kormányzó is utazott. Utóbbi személy csak megsebesült, Kennedyt azonban halálos lövés érte a háta felső részén. A golyó a gégéjénél távozott a testéből.
Az elkövető
A gyilkossággal Lee Harvey Oswaldot, a tankönyvraktár egyik dolgozóját gyanúsították meg. A férfit csak több órával a gyilkosság elkövetése után, egy színházban fogták el, ahol a dulakodás közben Oswald egy zsaruval is végzett.
Oswald élete eléggé balsorsú volt: apa nélkül, részben javítóintézetben nőtt fel. Pszichológiai zavarokkal küzdött, ráadásul alacsony alkata miatt kisebbségi komplexusban is szenvedett. Erősen kommunista érzelmű volt, egy ideig a Szovjetunióban is élt, Amerikában pedig Castro-párti propagandát gyártott.
Oswald nem élte meg az ítélethirdetést: két nappal elfogása után meghalt. Amikor az elítéltet a rendőrség pincéjében vezették az őrök, a sajtósok közül hirtelen előugrott egy alak, Jack Ruby (eredeti nevén Jacob Leon Rubenstein) és hasba lőtte a 24 éves Oswaldot. Ruby egy zsidó származású éjszakai bár tulajdonosa volt, aki a rendőröknek azt mondta, hogy a Kennedy iránt érzett szimpátiája miatt ölte meg az őt meggyilkoló Oswaldot.
Az ítélet
A hivatalos nyomozással egy külön bizottságot, a Warren-csoportot bízták meg, ami 10 hónapig tartó nyomozás után arra a következtetésre jutott, hogy Oswald magányos elkövető volt, és szó sincs semmilyen politikai összeesküvésről. Az ezzel foglalkozó aktákat rejtélyes okokból 75 évre titkosították.
Hiába született meg a hivatalos ítélet, a média nem nyugodott bele a fantáziátlan „megoldásba”, és mindenki elkezdte a maga összeesküvés-elméletét gyártani. Az újságok címlapjain a maffiától kezdve a KGB-n át egészen a CIA-ig szinte mindenkit megtiszteltek a gyanúsított szerepével.
