Tárgyaltuk már a slow mozgalom indulását, a komótos étkezés irányzatát és a lassú divatot is. Most következzen a slow sorozat következő része, amelyben a dizájnt vesszük górcső alá!
Miért van rá szükség?
Míg a szabad piac egyik alapelve, hogy a kínálat a keresletet szolgálja ki, a féktelen tömeggyártással egyfelől szennyezzük már a gyártás közben is a környezetet, másfelől előbb-utóbb szeméthalmok formájában halmozódnak fel az el nem adott termékek. A globalizáció eredményeképpen ma már ugyanúgy nézhet ki akár egy lakás berendezése is a világ bármely pontján. A (forma)tervezők, dizájnerek kezét pedig az eladási statisztikák, a kereskedelem és a reklámok igényei vezetik? A slow mozgalom alapjait, a slow food vagy a slow fashion témáját korábban tárgyaló cikkek mellett a dizájn területe a következő, amibe igyekszünk egy kis betekintést nyerni.
Budapesten a Klauzál téri La Vision ad otthont slow szemléletű dizájnereknek
Mi a slow design?
A slow design az egyén, a társadalom és a környezet jólétét tartja szem előtt. A slow design egyfajta holisztikus szemlélet a szó nem szigorúan spirituális értelmében: az alapanyagok széles spektrumának, közösségi szempontoknak és az adott tervezés, termék hosszú távú hatásának a figyelembe vételével működik. Többek között a tavalyi Design Hét központi témája is a slow design volt.
A dizájn bármelyik területére igaz lehet – inkább magának a tervezőnek a szemléletét, attitűdjét fémjelzi mint magát a terméket. Maga a slow design kifejezés 2002 óta épült be a köztudatba, amikor is Alistair Fuad-Luke oktató, író és dizájnaktivista mára elhíresült, 2002-es ‘Slow Design’ – a paradigm for living sustainably? című írásában (Lassú Dizájn – a fenntartható élet paradigmája?) a slow design-t a fenntarthatóság következő lépcsőjeként aposztrofálta. A slow design tehát az egyén, a közösség és a környezet igényeit egyaránt fontosnak tartja – a köztük lévő harmóniára törekszik.
Milyen lépésekkel valósulhat ez meg?
A slow design egy relatív új koncepciója a dizájn-szemléletnek. Számtalan lépés tartozhat hozzá, így például a hosszabb tervezési folyamat, amiben kellő idő jut a kutatásra, inspirációra, elmélyülésre és arra is a tervező számára, hogy megvizsgálhassa, tesztelhesse a terméket, kidolgozhassa a legapróbb részletekig ahelyett, hogy kapkodva leadja a terveket. A komótos étkezéshez és a lassú divathoz hasonlóan központi szerepet játszik a dizájnban a lokalitás is: a helyben történő kivitelezéssel a környező régió iparát, kisvállalkozásait, kézműveseit és munkavállalóit támogatják a Távol-keleti tömeggyártás helyett.
Ugyanígy a helyi alapanyagok és technikák ide tartoznak. A slow design célja elsősorban embereknek tervezni, csupán másodlagos a kereskedelmi szempont, hogy mi eladható. Valójában mire van szüksége az embereknek? Szintén a földrajzi lokációhoz köthető a helyi inspiráció (így a kulturális, művészeti hagyományok felelevenítése, továbbéltetése) és amennyiben a termékek értékesítése is a környező régióra fókuszál, a szállítás megspórolható – nem elhanyagolható környezetvédelmi szempont. Mint ahogy magának az emberi természetnek, a fizikai-mentális jólétnek és a pozitív pszichológia eredményeinek is a felhasználása, figyelembe vétele.
képek forrása: Gotthephoto /A Salon
