Egyre elterjedtebb a slow food, ami magyarul a lassú, komótos étkezést jelenti. Milyen káros hatásai vannak a gyors étkezésnek? Mi a slow food célja és hogy ültethetjük át rohanó hétköznapjainkba?
Milyen káros hatásai vannak a gyors étkezésnek?
Míg Amerikában szinte fel sincsenek szerelve a konyhák (a mirelit, készen kapott ételekhez elég a papírtányér, így mosogatni sem kell), Jamie Oliver pedig nemrég kudarcot vallott a brit iskolák menzareformjával. A gyerekek szinte már nem is tudnak evőeszközzel enni, hisz a gyorséttermi koszthoz nincs rá szükségük, a gyerkőcök több mint fele pedig nem is eszik friss gyümölcsöt vagy zöldséget. Itthon azért nem ennyire súlyos helyzet, de a globalizációval, a nemzetközi láncok térhódításával kiszorul a tájjelleg, a tradicionális konyha. Egyre több ember szenved ételintoleranciától vagy valamilyen érzékenységtől, túlsúlytól, szív- és cukorbetegségtől – nyugodtan felelőssé tehetjük az adalékokat, színezékeket, tartósítószereket. A környezeti, gazdasági hatásokról ne is beszéljünk.
Mi a célja a slow food-mozgalomnak?
Az 1989-ben alapított nemzetközi slow-szervezet Carlo Petrini vezetésével mára több mint 160 országban van jelen, több millió taggal és több ezer helyi projekttel. A mozgalom célja a kapcsolatteremtés tányér és bolygó, emberek, politika és kultúra között. Maga a slow food sokrétű, ne higgyük, hogy kizárólag az egészséges táplálkozásra fókuszál. A mezőgazdasági termelés, a regionális termékek, a gasztronómiai tudományok, az idegenforgalom és az élelmiszer-biztonság mind ide tartoznak a kulturális és emberi értékek megőrzése mellett. Három alapelv létezik: a jó (minőségi, ízletes és egészséges), a tiszta (a termelés nem károsítja a környezetet) és a fair (elérhető ár a fogyasztóknak és megfelelő anyagi kondíciók a termelőknek).
Milyen lépéseket tehetsz azért, hogy „lassa(bba)n étkezz”?
Nem könnyű hét közben odafigyelni az étkezésre: sokunk napjai hektikusak, esetleg sok utazással, munka és iskola közti egyensúlyozással jár – a legegyszerűbb néha útközben, vagy a munkahelyünkhöz közel bekapni valamit, amikor éppen megéhezünk (vagyis inkább, amikor már farkaséhesek vagyunk). Egy kis tervezéssel (meg persze motivációval, akaraterővel) azonban nem lehetetlen ezen változtatni. Ha előre megtervezzük, mit is ennénk, főznénk a héten, hétvégén elintézhetjük előre a bevásárlást: így jut időnk akár termelői piacra is eljutni, hogy a zöldség és a gyümölcs ne távoli országokból, félig érett állapotban érkezzen meg a boltok polcaira, ahol aztán útközben mesterségesen „beérlelik”. Ilyenkor esetleg szoríthatunk időt arra is, hogy előre főzzünk. Érdemes kerülni a különböző levesporokat, ízfokozókat. Ha még előző este vesszük a fáradságot, előkészíthetjük a másnapi ebédünket – így egészségeset eszünk, és hosszú távon sok pénzt is megspórolunk.
