A századforduló tájékán oly’ népszerű korzózás újra reneszánszát éli. A Városi Kalandor legújabb felvonásában egy frissítő sétára invitálunk benneteket a sokszínű Zugló elit villanegyedébe, a varázslatos hangulatú Istvánmezőre!
Rákos-villa
A Cházár András utcában, a Lajta-Hegedűs-féle Radnóti Gimnázium klinkertégla tömbjével átellenesen találjuk a bécsi eredetű geometrikus szecesszió egyik legszebb magyarországi példáját, a Rákos-villát. A megrendelő a jól menő szobrász, Rákos Manó volt, a tervező pedig a harmincas évei elejét taposó Otto Wagner-tanonc, Franz Matuschek, aki 1902-ben jött szerencsét próbálni Budapestre. A kubizmus hatását is mutató, szimmetrikus homlokzatú ház terasza előtt őrködő kőoroszlán eredetét illetően többféle történet kering: vannak, akik szerint Maugsch Gyula munkája, és egészen 1945-ig állt először Budán, majd Mátyásföldön a hősi halált halt gépkocsivezetők emlékműveként, mások pedig Rákos Manónak tulajdonítják, aki Maugsch engedélye nélkül öntötte újra a szobrot.
1146 Budapest, Cházár András utca 5.
Ligeti-villa
A Stefánia út impozáns palotái között szinte észrevétlenül bújik meg ez az utcafronttól jócskán visszahúzott, izgalmas tömegképzésű műteremház, amelynek névadója és megrendelője a magyar impresszionista szobrászat egyik legjelesebb képviselője, a városligeti Anonymous-szobrot is megalkotó Ligeti Miklós volt. Ligetinek nem kellett messzire mennie építészért, az 1906-ra felhúzott villát ugyanis az a Bálint Zoltán és Jámbor Lajos jegyzik, akik a rejtélyes ábrázatú szobor talapzatát is tervezték három évvel korábban. A tervezőpáros több épületet is adott a környéknek, például az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út sarkán álló műteremházat (Lechner Ödönnel közösen) és a Bajza utcai Lederer-házat. A villa markáns látványelemei között kiemelendő a lakórészt fedő sátortető, a méretes műteremablak, valamint az egészet keretező, kortárs tájépítészeti eszközökkel kialakított díszkert.
1143 Budapest, Stefánia út 20.
László-villa
Istvánmező egyik legegyedibb épülete az 1898-ban átadott, várkastélyszerű László-villa, amely – mily’ meglepő – szintén műteremháznak épült. A kéttornyos, lovagmesék világát megidéző, historizáló villát Gyalus László tervezte a sokat foglalkoztatott, nem mellesleg dúsgazdag portréfestő, László Fülöp megbízásából. A művész nem sokáig koptatta a Zichy Géza utca 10. bútorait, feleségével, Lucyvel, a Guinness sörgyáros lányával 1903-tól Bécsben és Párizsban éltek, 1907-ben Londonban telepedtek le, két évre rá pedig a Királyi Viktória Rend lovagjává ütötték. A számos műteremnek otthont adó, fővárosi védettséget élvező épület későbbi lakói között ott találjuk a magyar modernista építészet előfutárát, Lajta Bélát, az író Molnár Ferencet, és a híres színészt, Berczy Gézát is.
1146 Budapest, Zichy Géza utca 10.
Református Egyház Zsinati Székháza
A változatosság kedvéért következzék egy ház, ahol se szobrok, se festmények, se alaprajzok nem készültek! A László-villától csupán néhány lépésre, az Abonyi és Szabó József utcák sarkán található palota 1909-ben épült meg Hajós Alfréd és társa, Villányi János tervei alapján. A zuglói reformátusok három emeletes székháza szépen egyesíti magában a késő historizmus és a szecesszió formavilágát: a bejárati lépcsőt szárnyas oroszlánok őrzik, az ablakokat a Lechner Ödön neve által fémjelzett, magyaros szecesszió által gyakran alkalmazott, a bölcsességet szimbolizáló baglyok figyelik, míg a néhány évvel ezelőtt példásan felújított homlokzatot és a belső tereket gazdag növényi motívumok díszítik.
1146 Budapest, Abonyi utca 21.
Sipeki-Balás-villa
A Sipeki-Balás-villa válogatásunk kakukktojása, hiszen hivatalosan már a Herminamezőhöz tartozik, de egyáltalán nem esik messze az előbb felsorolt házaktól, és túl szép is ahhoz, hogy csak úgy szó nélkül elmenjünk mellette, úgyhogy kötelességünknek éreztük beszámolni róla. A Hermina úti villa 1907-re készült el Sipeki-Balás Béla, a Zala megyei főispán és családja számára, Lechner Ödön tervei szerint: égbetörő kéménye, kecsesen kerekedő, fémszerkezetű télikertje és díszes homlokzata az öreg mester géniuszának egyik legmeggyőzőbb etalonjává teszik ezt a gyakran figyelmen kívül hagyott mézeskalácsházat. Mikor Sipeki-Balás 1944-ben elhunyt, utódok híján a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségére hagyta a villát, akiknek azóta is ez a málló állapotában is emlékezetes, érett szecessziós épület a székhelyük.
1146 Budapest, Hermina út 47.
Vizy J. Márton