Statisztikákra, bennfentes információkra vágynak a szurkolók, emellett pedig nem meglepő módon szórakozásra és közösségi élményre. A márkák igyekeznek is minden lehetőséget megragadni, hatékonyan és gyorsan reagálni a kihívásokra, és minden lehetséges módon kapcsolódni a szurkolókkal.
Az Allianz szerint a sportáruk és emléktárgyak piaca csaknem 370 milliárd dollárt ér globálisan, de a rajongóknak ma már nem elég, hogy egy mezben ülnek a közvetítés alatt, vagy a reggeli kávéjukat kedvenc csapatuk bögréjéből fogyasszák el, vagy az online szerencsejáték oldalak valamelyikén fogadnak a sportolók sikerére, mert egyre inkább mindent tudni szeretnének azokról, akiknek szurkolnak.
Másképpen fogyasszuk a sportot is
A technológia fejlődésével együtt a szurkolói szokások is folyamatosan változnak: nem feltétlenül televízión, hanem a közösségi média csatornákon nézik a sporteseményeket, és egyszerre több digitális eszközt használnak. Szakértők szerint, amíg az 1960-as római olimpián 1,2 millió dollár bevételhez jutott a közvetítésekből a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, addig a 2012-es londoni olimpia szervezői több mint 2,5 milliárd dollárt könyvelhettek el a különböző tartalomszolgáltatások és mobil platformok jóvoltából. A 2016-os riói torna pedig minden korábbi rekordot megdöntött: 26 millióan nézték az ötkarikás játékok eseményeit a hivatalos website-on. Az Allianz szerint tehát a fejlődés megállíthatatlan, már csak az a kérdés, hogy a XXXII. Nyári Olimpiai Játék ideje alatt ki, milyen eszközön keresztül izgul majd a magyar sikerekért, hiszen a technológia mellett a koronavírus is alapjaiban befolyásolta a szurkolói szokásokat. Egyelőre nincs válasz a legfontosabb kérdésekre: honnan drukkolunk a jövőben? Otthon maradunk, esetleg visszatérünk a stadionokba?
Mindenesetre a tervek jól kivehetőek, a jövő stadionjai sokkal inkább technológiai építmények, „adattemplomok” lesznek, és persze megmaradnak sport- és szórakoztatókomplexumoknak, ahol számtalan programlehetőség kínálkozik. A sportklubok leginkább hibrid rendszerben gondolkodnak, hiszen például az 5G technológia megjelenésével, a kiterjesztett valóság és a virtuális valóság fejlődésével olyan élményekben lehet részünk, amelyek nem igénylik a személyes jelenlétet.
A digitális eszközök segítenek a közönség célzásában
Az IHS Telecom kutatása szerint 2015-ben összesen közel 15 milliárd digitális eszközt használtunk világszerte, 2025-re pedig az IoT-eszközök száma eléri a 75,4 milliárdot. Az olyan okoseszközök, mint az okostelefonok, a tabletek vagy az intelligens tévékészülékek elterjedéséből a sportklubok profitálhatnak, hiszen a digitális eszközök segítenek a közönség célzásában, a rajongók már a stadionban, bluetooth-on keresztül is elérhetőek személyes üdvözletekkel, speciális ajánlatokkal, ahogy hírekkel, játékokkal is. Az adat tehát az igazi kincs a csapatok számára, amelyek révén egyedi ajánlatokat, exkluzív közvetítéseket és anyagokat kaphatnak. A globalizáció és a digitalizáció rendkívül fontos a legnagyobb klubok számára, hiszen ezek erősítik a jövedelmező szponzorálási megállapodásokat vagy a közvetítési jogokat, amelyek szorosan kapcsolódnak a digitális technológiákhoz és a rajongók elköteleződéséhez.
