Több ismerősöm is van, akik bár nem nagy olvasók, ha krimi kerül a kezeik közé, örömmel elolvasták, sőt, néhányuk egészen rákapott az olvasás ízére. Vajon miért pont ennek a műfajnak a könyvei landolnak rendszeresen az eladási listák élén? Mi a sikerének a titka és mennyit változott a műfaj, mióta a 19. század második felében megszületett? Rényi Ádámmal, a 21. Század Kiadó társtulajdonosával keressük a válaszokat a kérdésekre.
Mi a krimik sikerének titka, miért ez az egyik legnépszerűbb műfaj?
A krimi szembesít bennünket a félelmeinkkel, olvasásával olyan helyzetekbe képzelhetjük magunkat, amelyekbe többségünk nem kerül. A gyilkos, a nyomozó, sőt az áldozat szerepe is izgalmas, ráadásul egy jól felépített krimi voltaképpen egy kirakós játék, amelynek megfejtése ott van a kezünkben, és csak rajtunk múlik, hogy sikerül-e a vége előtt rájönni a megfejtésre. Tehát egyszerre nézhetünk szembe félelmeinkkel, vágyainkkal és vehetünk részt egy intellektuális kihívásban.
Nagyon ritkán olvashatunk olyan 21. századi krimit, melyeknek már az első felében bemutatják a gyanúsítottakat, hogy az olvasónak is lehetősége legyen a könyv elejétől egészen a végéig kisakkoznia, hogy ki lehet a gyilkos. Nem számítanak „csalásnak”, hogy a mostani krimiknél sok esetben olyan elkövető a gyilkos, aki csak a könyv végén bukkan fel?
Bár sok bűnügyi történetnek van hasonló dramaturgiája, a krimiknek nincs egyértelmű és kanonizált struktúrája. Szerintem van jól vagy rosszul megírt, felépített krimi, de a minőség nem függ össze azzal, hogy mikor lép be a történetbe az elkövető, mint ahogy a legkülönfélébb narrációs technikákkal születhetnek izgalmas művek.
Melyek a krimi műfajának nagyobb mérföldkövei, leghíresebb történetei Agatha Christie halála óta? Melyik szerző tett hozzá legtöbbet azóta a műfajhoz?
Az első mérföldkő még Christie előtti, Edgar Allen Poe-t tartják az első krimiszerzőnek, és persze Conan Doyle is az úttörők egyike. A XX. században pedig olyan klasszikus alakok is megjelentek Christie-vel többé-kevésbé egy időben, mint Raymond Chandler vagy Erle Stanley Gardner, és persze a francia Simenon, Maigret felügyelő megalkotója. Hosszú élete és életműve miatt és persze remekművei miatt meghatározó szerző volt és maradt P. D. James is, aki 90 éves korában még világsikerű történeteket írt, és alighanem ő lenne a krimi királynője, ha nem lett volna Agatha Christie. Történetei ma is működnek, hiszen az emberi viszonyok, a bűn és a bűnhődés témája időtálló toposzok.
A mai krimik, amelyeket már inkább thrillernek hívunk (pl. Holtodiglan, A lány a vonaton, A víz mélyén), talán a korábbiaknál érzelmesebbek, inkább szólítanak meg nőket, bár a politikai krimik, mint Tom Clancy történetei vagy a rövidesen Magyarországon is megjelenő Az elnök eltűnt – amelynek szerzői James Patterson és Bill Clinton volt amerikai elnök – elsősorban férfiaknak íródtak. De jellemzőek a misztikus krimik (Ne higgy a szemének!) vagy a történelmi thrillerek, amelyek ügyesen helyezik el a krimiszálakat akár egzotikus történelmi vagy vallási kontextusban, gondoljunk csak Dan Brown vagy Robert Masello könyveire.
Miért vált a kortárs krimikben a nyomozó magánélete legalább annyira hangsúlyos résszé a történetekben, mint maga a bűntény? Felhígult a krimi műfaja?
Egyre fontosabb az azonosulás. Sokan nem akarnak külső szemlélői lenni a bűnténynek, a nyomozásnak, hanem szeretik ott érezni magukat a történetben. Ehhez kell, hogy minél kidolgozottabbak legyenek a karakterek, megkönnyítve az érzelmi viszonyulást.
Mi a különbség a krimi és a thriller között?
Talán éppen ez. A krimi egy vagy több gyilkosság és egy nyomozás története. Egy thrillerben folyamatos a veszély, a főhősért is izgulhatunk, érzelmeinket, gondolkodásunkat ide-oda csavarja a szerző – ez egy pszichologizálóbb műfaj.
A detektív- és krimisorozatok (például CSI – Helyszínelők, Gyilkos elmék, Dr. Csont, Döglött akták) is hasonló okokból váltak annyira népszerűvé, mint a könyvek?
Ezek a sorozatok olyan elemeit mutatják meg a nyomozói munkának, amelyek a civilek számára korábban ismeretlenek, elérhetetlenek voltak. Amióta ezek a sorozatok a képernyőn vannak, könnyebb elképzelni, hogy készül egy ballisztikai jelentés vagy éppen egy sorozatgyilkos profilja, vagy bepillanthatunk például a hírszerzés kulisszatitkaiba.
Mi a skandináv krimik védjegye? Miért éppen a skandinávok emelkedtek ki ennyire ebben a műfajban?
A skandináv krimik hangulata egyedi, sötét, nyomasztó, mégis izgalmas, érdekes világot ábrázol, szenvedélybetegségekkel, perverziókkal, éles társadalomkritikával. Ne felejtsük el, hogy persze remek íróik vannak, mint Jo Nesbo vagy Jussi Adler Olsen. Az angol krimi nimbuszát pedig olyan kiemelkedően nagy alkotók teremtették meg, mint Conan Doyle, Christie vagy P. D. James.