Walter Rózsi egykori otthona nemcsak Budapest, hanem Magyarország modern építészetének kiemelkedő emléke, hiszen a villa páratlan példája a korszak stílusának. Mára az ország egyetlen nyilvánosan látogatható modern villájaként várja az érdeklődőket.
Walter Rózsi, az ünnepelt operaénekesnő
Walter Rózsi, hivatalos nevén Walter Rozália Mária a két világháború közötti időszak ünnepelt operaénekese volt, aki jelentős népszerűségre tett szert karrierje és magánélete okán egyaránt. 1899-ben született Budapesten, majd hétévesen kezdte a balettintézeti tanulmányait az Operaházban, de hamarosan a Zeneakadémián és Milánóban folytatta, ahol énekesi tehetségét csiszolta.
Énekesi debütálására 1921. szeptember 5-én került sor a Városi Színházban, a Tosca címszerepében, majd rövid időn belül az Operaház tagja lett, ahol egészen nyugdíjazásáig szerzett élményt a nézőknek. Népszerűségének csúcsa az 1930-as években jött el, amikor nemcsak a szakma elismerését nyerte el, hanem a zenei és színházi lapok mellett a bulvársajtó is előszeretettel foglalkozott magánéletével.
Míg 1921 és 1924 között Bugovits Lajos főiskolai gondnok felesége volt, még a válása évében hozzáment az elismert és tehetős textilkereskedőhöz, dr. Radó Gézához, akivel egy kislányuk született. A háromfős család 1936-ban költözött be az elképesztően modern otthonába.
Egy nem mindennapi építészeti kincs
Az 1936-ban, kevesebb mint hat hónap alatt felépült villa Fischer József építész kiemelkedő alkotása, aki több hasonló modern villát tervezett ebben a korszakban. A tervezésben nagy szerepet játszott Pécsi Eszter, az első magyar statikus mérnöknő is, aki Fischer feleségeként az épület vasbetonszerkezetéért felelt.
A háromszintes, lapostetős villa igazi modernista álom, ahol még tetőterasz is helyet kapott, ezzel jelentősen kitűnve a környező épületek közül. A villa elrendezése a korszak elegáns és praktikus megoldásait követi: a földszinten találhatók a kiszolgálóhelyiségek, egy házmesteri lakás és a garázs, míg az első emelet a társasági élet színtere volt, lakószobával, ebédlővel és fogadószobával.
A legfelső szinten a család pihenőterei, hálószobák, gyerekszoba és fürdőszobák kaptak helyet, amelyeket az épület stílusával ellentétben inkább klasszikus stílusú bútorokkal rendeztek be. A villa egyik különlegessége a kettős arculat: az utcai front visszafogott, egyszerű, míg az udvari homlokzat nyitottabb és barátságosabb, nagy ablakokkal, amelyek a kertre néznek.
A ház valódi ékessége a kerti lépcső, amely közvetlen kapcsolatot teremtett az emeleti terasz és a kert között. Bár ezt a lépcsőt 1949 után eltávolították, a felújítás során visszaépítették, így a villa kerti homlokzata újra teljes pompájában tündökölhet.
A második világháborútól napjainkig
A második világháború idején a Walter család a villa óvóhelyén talált menedéket, de a háború utáni államosítás miatt 1949-ben kénytelenek voltak elköltözni. Új otthonuk a budai Szüret utcában lett, ahol életük hátralévő részét töltötték, míg lányuk Dél-Amerikába emigrált, ahol jelenleg is él családjával.
A villa sorsa, mint megannyi államosított épületé, nem volt fordulatoktól mentes. A II. világháború után a Városligeti fasor 9–13. területén alakították ki a Belügyminisztérium új kórházát, később Korvin Ottó Kórház néven, amelybe a Walter Rózsi-villát is beleolvasztották.
Az évtizedek során a villa óvodaként és gyermekorvosi rendelőként funkcionált, míg a környező épületeket folyamatosan átalakították és beépítették. Amikor a kórház 2009-ben elköltözött, az épület leromlott állapotban maradt hátra, és egy évtizeden át üresen állt, állapota pedig napról napra romlott.
Végül 2020 és 2022 között valósult meg a Walter Rózsi-villa felújítása és átalakítása, amelynek köszönhetően ismét eredeti pompájában tündököl a különleges épület, és a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ állandó kiállítóhelyeként működik.