5 csodálatos kirándulóhely, ahol megelevenednek Fekete István könyveinek helyszínei

Ma 124 éve, 1900. január 25-én született a legendás író, Fekete István, akinek könyveit egészen a legkisebbekig, a mai napig mindenki ismeri. Összegyűjtöttük nektek azokat a kirándulóhelyeket, melyek megjelennek az író könyveiben, vagy éppen inspirációt adtak az egyes történetekhez, így első kézből tapasztalhatjátok meg az egyes szereplők élményeit.

Vuk tanösvény, Budapest

A Budapest szívéből, a II. kerületi macis játszótérről induló ösvény összesen 12 erdei állomást rejt magában, amelyeken Fekete István-műveken és azok népszerű szereplőin keresztül ismerhetik meg kicsik és nagyok az erdő állat- és növényvilágát. A két és fél kilométeres irodalmi kaland nagyjából a Görgényi úti parkolótól indul, a Civitan Kertészet szomszédságából, és végig fákkal ölelt úton vezet. Körülbelül másfél-két óra alatt kényelmes tempóban, egy szabálytalan kört leírva érhető el a végcél, a 384 méter magasan az erdő felé tornyosuló dolomittömb, ami alakja miatt az Oroszlán-szikla nevet kapta.

Fotó: Egy jó kép az utazásról

Fehérvízi-láp, Balatonfenyves

A Balaton egykori öble, a somogyi Nagyberek, egy igazi eldugott kincs, zegzugos, vadregényes vízivilága és tája pedig rögtön ismerős lehet a Tüskevár című könyv olvasói számára. A Balatonfenyveshez tartozó Fehérvízi-láp hazánk egyik legkülönlegesebb hangulatú része, ami nemcsak a táj miatt, hanem a sokszínű madárállománya miatt is izgalmas úti cél. A sűrű nádasokkal teletűzdelt mocsárvilág egy egészen különleges világba kalauzolja el az ide kirándulókat, a szemfülesek pedig még az itt rejtőzködő őzöket is megleshetik.

blank
Fotó: Tuba Zoltán / Képszerkesztőség

Kányavári-sziget, Balatonmagyaród

A 19. század zsilip- és vasúti töltésépítései során létrejött Kis-Balaton régió a túrázók és az irodalom kedvelőinek körében is népszerű úti cél, amely védett szigetei és háborítatlan ökoszisztémája miatt rengeteg madárnak ad otthont. A különleges hangulatú tájegység egyik gyöngyszeme a Kányavári-sziget, az ikonikus fahídon megközelíthető terület pedig pazar panorámát ígérő kilátókkal és páratlanul színes élővilággal várja az idelátogatókat. A mocsaras vidéken érdemes megnézni a madármegfigyelő tornyot, ahonnan a színes élővilág egyedeit, például a kócsagokat, gémeket, vagy hüllőket jobban szemügyre vehetitek. A fahíd lábától induló 15 állomásos Búbos Vöcsök tanösvény pedig a Kis-Balaton természeti kincseibe nyújt betekintést.

blank
Fotó: Getty Images

Fekete István-kilátó, Márkó

A Bakony déli részén, a Kis-Bükk 486 méter magas csúcsán található a Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. által épített kilátó, melyet borovi fenyőből készítettek. Az épület célja, hogy az erre járó turisták ne csak a bakonyi táj tiszta levegőjét és az erdő hangjait élvezhessék az erdőben járva, hanem a lenyűgöző körpanorámát is láthassák a magasból. A 2014-ben átadott kilátó helyszínválasztása nem véletlen, hiszen innen tökéletesen szemügyre lehet venni a Miklós Pál-hegyet, a Kab-hegyet, a Kőris-hegyet és a Hajag-tetőt is, illetve tiszta idő esetén a Somló és az Alpokalja is megfigyelhető a távolban. Ezek mellett, az építmény ikertestvérének is tartott Vitéz Bertalan Árpád-kilátó is kirajzolódik a távolban, amit akár össze is lehet kötni a legendás íróról elnevezett kilátóval, hiszen egy könnyed sétával megközelíthető innen.

blank
Fotó: Györkő Zsombor

Deseda-tó

Kaposvártól északra, mezők és erdők között található az ország leghosszabb mesterséges tava, a mindössze 8 km hosszú, magával ragadó Deseda, aminek hangulata és látványa bármelyik Fekete István könyvben megállná a helyét. A télen is gyönyörű környezetben megbújó tavat a Deseda-patak felduzzasztásával 1974-ben hozták létre, és eredetileg árvíztározónak szánták. Mostanra már főleg az aktív kikapcsolódásra vágyók egyik kedvenc helye lett, hiszen nemcsak tanösvények és kerékpárútvonalak várják az idelátogatókat, hanem egy télen is különleges lombkoronasétányról is kémlelhetitek a tájat.

blank
Fotó: Györkő Zsombor

Fedezzétek fel a híres költőhöz, Petőfi Sándorhoz kötődő helyeket is: