Az Északi-középhegységben húzódik a Cserhát csodálatos vonulata, ahol vadregényes várromok, bájos települések, természeti kincsek és felejthetetlen élmények várják a kalandok szerelmeseit.
Gyadai tanösvény, Szendehely
A Börzsöny és a Cserhát hegyei között vezető, 13 állomásos Gyadai tanösvény egy változatos, élményekben és izgalmas látványelemekben bővelkedő, kicsik és nagyok számára egyaránt ideális túraútvonalat takar. Kiindulópontunk a Katalinpusztai Látogatóközpont: innen a zöld T-jelzést követve egy darabig a Lósi-patak vonalában haladunk, majd két hídátkelés után megérkezünk egy tágas rétre. A tisztásról bal kéz felé fordulunk le, bakancsunkat a mesebeli ártéri erdőt átszelő pallósoron lépdelve tartjuk szárazon, majd kiérünk egy újabb rétre, aztán vissza a Lósi-patak völgyébe, ahol egy billenőhíddal is találkozunk, mielőtt kitoppanunk a Naszályhoz tartozó Gyadai-rétre. Ezután következik csak túránk csúcspontja: a mély szurdokvölgy felett átívelő, 15 méter hosszú függőhíd. A híd után nincs más dolgunk, mint követni az Országos Kéktúra vonalát, és egy óra múlva már vissza is érünk túránk origójához.
Látó-hegy, Vác
Ha regényekbe illő kalandra vágytok, akkor irány a Vác mögött magasodó Naszály, ahol hazánk egyik legszebb kilátópontja, az 534 méter magas Látó-hegy sziklás orma található. A kilátópont nem véletlenül kapta ezt az elnevezést, hiszen az év bármely szakaszában ráláthatunk innen a hegy alatt fekvő Vácra, de gyönyörű panoráma nyílik a hegyről a Budai- és a Visegrádi-hegységre, valamint a Dunakanyart körülölelő hegycsúcsokra is, így új perspektívából ismerhetitek meg a Duna kanyarulatát. A túra Kosdról indul és ide is érkezik vissza 10 km és 460 méternyi szintkülönbség után.
Bánki-tó
A Budapesttől egyórás autóútra található Bánk az utóbbi években a Bánkitó Fesztivál révén került fel a városi fiatalság térképére. Egész évben megér egy kitérőt az apró tó, hiszen a Cserhát lankái között rejlő, csillogó gyöngyszem a legszebb őszi andalgásaink helyszínéül szolgálhat. A közel 8 hektáros tó körül sétaút vezet, amelyet körbejárva minden irányból megcsodálhatjuk a néhol erdővel szegélyezett vízpartot. A 90 méter hosszú partszakaszon pedig megannyi stég várja a horgászokat.
Szandai várrom
529 méter magasan, a Cserhát egyik legszebb vulkáni csúcsán épült Szandavár, melynek első írásos említése 1301-ből származik. Mátyás király idejében az esztergomi érsek, később a Báthory család birtokolta, végül a törökök foglalták el 1546-ban. Napjainkban az öregtorony egyetlen falmaradványa, illetve a vízgyűjtő kerek falai emlékeztetnek az erődítményre. Az ámulatba ejtő, távolabbi hegységek vonulatait is magába foglaló panoráma miatt vétek kihagyni.
Sasbérci-kilátó, Buják
A Cserhát legmagasabb pontján áll a mesébe illő Sasbérci-kilátó, amelyet még Károlyi Erzsébetnek építtetett a férje az 1910-es években. Az alsó szintjének lakóépületében egykor a gróf erdésze lakott a családjával, míg felső szintje vadászszállásként funkcionált. Egészen az 1950-es évekig tehát otthonként is szolgált a kilátó, amelyet azóta már kétszer felújítottak, valamint egy apró kiállítással is gazdagítottak.
Az épületet áprilistól októberig ünnepnapokon és hétvégente lehet látogatni.
Páris-patak völgye
A Cserhát szurdokvölgyének folyó által vájt, megkövült ősvilága 350 méter hosszan járható, azonban a 2-3 méter széles, 20-30 méter magas falakkal szegélyezett völgy látványa akár órákra is itt marasztalhat minket. A palóc Grand Canyonként is emlegetett szurdok főágában geológiai tanösvény fut, majd egy idő után azonnal szűkül a tér, és a hasadék oldalfalain az egyre magasabbra szorult buja növényzetre lehetünk figyelmesek. Az üledékes oldalfalon a földtörténeti korok emlékeit fedezhetjük fel, miközben az egykori folyó medrében a fatörzsek visszamaradott lenyomataira, az Európában is igen ritka, úgynevezett fatörzsbarlangokra bukkanhatunk. Túránk egy ámulatba ejtő szűkületben ér véget, ahol a visszahajló sziklafalat hatalmas lelógó páfrányok díszítik.
Hollókő és a vár
A világörökség részét képező palóc község, Hollókő a XVII–XVIII. században kialakított hagyományos településforma, a tradicionális építészet, valamint a XX. századot megelőző falusi élet élő példája. A mai napig lakott település Ófalujába érkezve a festői falukép mellett a falu-, posta- és babamúzeum, a szövőházak, a tájház, a katolikus templom repít vissza minket a múltszázadi időkbe. Innen a Vártúra tanösvény vezet a XIII. században épült várig, ahol a középkori időket megidéző kiállításokat tekinthetnek meg a látogatók.
Kéz-kilátó, Felsőtold
A Hollókő és Felsőtold közötti egyik tisztáson találhatunk rá a holtfákból készült, kezet formázó kilátópontra, melyet a Farkaskútvölgy lovaspark kezdeményezésére Csíkszentmihályi Benjámin készített 2020-ban. A kilátó tenyerébe egy 4-5 fokból álló lépcsőn juthatunk fel, sőt akár a kilátó hüvelykujjára is felmászhatunk. Bármelyiket is válasszuk, a Cserhát hullámzó dombvidékének panorámája mindenképp levesz majd a lábunkról.
Csővári vár
A Pest megye határán található apró község, Csővár középkori eredetű várromokat rejt, elődjének építését feltételezhetően IV. Béla király rendelte el valamikor a 13. század folyamán. A falu központjából körülbelül egy óra séta alatt lehet megközelíteni a 333 méter magas Vár-hegy tetején található romokat, ahonnan szép kilátás nyílik a Cserhát lankáira, valamint Csővár békés településére. A várnál kiépített pihenőhelyet nem fogtok találni, környéke kissé elhagyatott, ezért érdemes óvatosan közlekedni az omlások, gödrök és szakadékok közelében – egyedi báját talán éppen ez a különös vadregényesség adja.
Prónay-kilátó, Alsópetény
A Romhányi-hegyen, a Kecske-kő csúcsára épült, 26 méteres Prónay-kilátóhoz szelíd, erdős dombokon vezet át az út. A 2017-ben átadott kilátótornyot a Kéktúra útvonaláról egy rövid kitérővel közelíthetjük meg. A legmagasabb pontot ígérő 128 lépcső ne tántorítson el senkit sem, hiszen a pihenőszintekkel kialakított magaslest kényelmesen megmászva, madártávlatból kémlelhetjük a környező falvak vonalai által megrajzolt régiót.
Kőlyuk-oldal, Kishartyán
A bájos Nógrád megyei kisközség határában nem mindennapi természeti képződmény várja a kíváncsi túrázókat. Kishartyán története egészen a középkorig nyúlik vissza, a különleges természeti képződmény azonban még annál is régebbre. A hozzávetőlegesen 300 méter hosszan elnyújtózó és csaknem 30-40 méter magas Kőlyuk-oldal sziklája egy 30 millió évvel ezelőtti tenger partvidékén jött létre, melyről tengeri üledék és a világosabb rétegben talált cápafogak árulkodnak. A barlanghoz egy kőfalba mélyített, korláttal szegélyezett és több pihenőhellyel is ellátott meredek lépcsősoron lehet feljutni.
Ipolytarnóci ősmaradványok
Ipolytarnócon, egy 17 millió évvel ezelőtti, vulkáni katasztrófa által elpusztított ősvilág páratlanul gazdag ősmaradvány-lelőhelyén barangolhatunk. A természetvédelmi terület legjelentősebb ősmaradványai közé cápafogak, kövesedett fák, levéllenyomatok és ősállati lábnyomok tartoznak, amelyekről egy világszínvonalú kiállítást is megtekinthetünk. Mindezek mellett a geológiatanösvényt, a kőzetparki és kősziklaösvényt, a miocén erdőt, valamint a lombkoronasétányt is felfedezhetjük.
3138 Ipolytarnóc, Külterület 039 hrsz. | Weboldal
Salgó vára
Ajánlónk végére hagytuk ezt a Cserhát északi részén vezető, 8 kilométeres túrát. Salgóbánya központjából a piros kereszt és a sárga sáv jelzések mutatják az irányt a vulkáni magaslaton álló Salgó vára felé: a tatárjárás után épített, három részből álló kővár eredetileg Somoskő és Fülek várával együtt szolgálta a térség védelmét. A várból csodálatos kilátás tárul elénk Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű bazaltfennsíkjára, valamint túránk következő állomására, a Boszorkány-kő néven is illetett Kis-Salgóra, ahonnan a népi emlékezet szerint régen a boszorkánysággal vádolt asszonyokat a mélybe taszították.