A halloween közeledtével az egyik leghíresebb vámpír legendájáról rántjuk le a leplet, hiszen a sötét mítosz alapját szolgáltató Vlad Tepes borzalmas cselekedetei nem véletlenül maradtak fent az utókor számára.
A híres elnevezés
Bram Stoker neve örökre beíródott az irodalomtörténetbe, amikor 1897-ben megjelentette a Drakula című regényét, ezzel útjára bocsájtva a világirodalom egyik legismertebb vámpírfiguráját. Bár Drakula karaktere az író fantáziájának szüleménye, mégis valós személyen alapul, hiszen nem más, mint III. Vlad havasalföldi fejedelem inspirálta a főhősét.
Ugyan az író sosem járt Romániában, egy kelet-európai útja során, 1890-ben, találkozott egy magyar professzorral, aki hátborzongató történeteket mesélt neki a hírhedt Drakula grófról és a vadregényes erdélyi tájról. A történetek szerint Drakula nem csak ellenségeit húzta karóba, de még vért is ivott, ami csak még titokzatosabbá és hírhedtebbé tette őt a környéken.
Vlad Tepes rémtettei
Vlad Tepes 1431-ben, Segesváron született, majd fiatalon, mindössze 17 évesen lépett a trónra, és leginkább kegyetlen cselekedetei miatt vált híressé. A „Karóbahúzó Vlad” becenévét abból kapta, hogy uralkodása alatt már a kisebb bűncselekmények elkövetése is kíméletlen büntetéssel járt, így akár már egy lopásért is karóba húzták a bűnösöket.
Vlad apja, a sárkányrendbe való belépése után Vlad Dracul néven volt ismert, ezért az emberek egyszerűen „Dracul”-ként, azaz „ördögként” hivatkoztak rá. Fia emiatt kapta a „Dracula” nevet, ami románul „ördögfiókát” is jelent.
A kegyetlen kivégzési módokat félelemkeltésre használta, és ezzel nemcsak saját népét tartotta ellenőrzés alatt, hanem elrettentette a külső ellenségeket is a hódítási kísérletektől. Leghírhedtebb tömegmészárlását 1460-ban, Szent Bertalan napján követte el, amikor egy erdélyi városban 30 ezer embert húzatott karóba, azért, hogy példát statuáljon.
A hírhedt kastély
A 20. század végén a külföldi turisták csalogatására a helyiek is már csak Drakula-kastélyként hivatkoznak a törcsvári kastélyra, ám a valóságban sem a regénybeli Drakula gróf, sem Vlad Tepes nincs közvetlen kapcsolatban a gigantikus építménnyel.
Az asszociáció oka feltehetően a vár misztikus, középkori filmbe illő kinézetében rejlik, amit az erre járó kirándulók összekapcsoltak a vámpírokkal és kísértethistóriákkal.
A Drakula-mítosz egyenesen világhírűvé tette ezt a kastélyt, olyannyira, hogy a 2010-es évek során Románia leglátogatottabb turisztikai attrakciójává vált. Az épület még a Interjú a vámpírral című 1994-es filmben is szerepet kapott, belsejében pedig egy vámpíros kiállítás is helyet kapott.
Drakula öröksége
Drakula gróf története olyan ikonikus lett, hogy szinte mindenhol feltűnik a könyvektől kezdve, filmekben, színdarabokban, rajzfilmekben, novellákban sőt, még animékben is találkozhatunk vele. Halhatatlanságát az is mutatja, hogy a 2012-es Guinness Rekordok Könyve szerint Drakula a legtöbbször filmre vitt irodalmi karakter, hiszen már 272 film főszereplőjeként is megjelent. Kultusza nemcsak ezekben mutatkozik meg, hanem abban is, hogy a mai napig rengetegen öltik fel magukra az őt imitáló jelmezt például halloweenkor.