Lenyűgözően zöldellő fák, különleges színű víztükör, csend és nyugalom – ezek mind igazak az általunk felsorolt tavak környezetére, ezért érdemes felfedezni egytől egyig az összeset!
Kerek-tó, Esztergom
A Dunakanyar egyik rejtett zugában bukkanhatunk rá a Búbánatvölgyre, amelynek területén négy tavat fedezhetünk fel. A mesterségesen kialakított tavak legnagyobbika a Kerek-tó, amelynek nemcsak gyönyörű látvány nyújt, de hazánkban egyedülálló, fokozottan védett növény- és állatvilággal is büszkélkedhet. A terület igazi nyugalom szigete, ezért a horgászok körében is igen népszerű, a kihelyezett padok és tűzrakóhelyek jóvoltából pedig még sütögethetünk is a tó partján.
Rudabányai-tó
Az Aggteleki Nemzeti Parkhoz tartozó Rudabányai-tó területe korábban vasércbányaként működött, majd a munkálatok leállta után a csapadék feltöltötte az itt maradt üregeket, így kialakult ez az elképesztő természeti csoda. A 320 méter hosszú, néhol akár 50 méter mély, kék-zöld színekben játszó víztömeget hatalmas kőfalak határolják, melyek látványát a tóba benyúló félszigetről vagy akár a parton kialakított kilátók egyikéből is élvezhetjük. A környéket egy izgalmas tanösvényen is bejárhatjuk, így még többet megtudva a tó múltjáról és jelenéről.
Erdőbényei-tó
Az ásvány- és kőzettani szempontból jelentős Mulató-hegy andezitbányájában hosszú éveken át két szinten bányászták az andezitet. Később, 1983-ban azonban bezárták a Hubertusz-kőfejtőt, különböző természeti okok miatt. 2000 és 2007 ugyan újra megnyitották, de ma már csak meddőt hordanak el néha innen, útfeltöltések és mederigazítások céljából. Ennek köszönhetően a hajdani kőbánya udvarának jelentős részét a dimbes-dombos lankákkal körülölelt, mély Erdőbényei-tó tölti ki, amely túrázók és horgászok kedvelt helyszínévé vált.
Kavicsos-tó, Szigetszentmiklós
Egykor kavicsbányaként működött a manapság inkább hazánk édenkertjeként emlegetett, Szigetszentmiklóshoz és Csepelhez tartozó, 106 hektáros Kavicsos-tó. A területéhez három nagyobb félsziget és öt olyan sziget tartozik, amiket kizárólag vízi úton lehet megközelíteni. A tó ideális terep hajókázáshoz, csónakázáshoz vagy horgászathoz, ha pedig szerencsénk van, akkor eközben a környék különleges madárvilágát is megfigyelhetjük. Fontos tudnivaló azonban, hogy a fürdés nem ajánlott a területen!
Hegyesdi bányató
A Balaton-felvidéktől egy karnyújtásnyira, Monostorapáti és Tapolca között rejtőzik Hegyesd aprócska települése, egy elbűvölő bányatóval. Az egykori kacsaúsztató kiszáradása után, az 1960-as években kezdtek dolomitot bányászni a területen, majd miután a bányászat abbamaradt, egy 8-10 méter mély gödör éktelenkedett itt, amelyet az évek alatt szépen lassan feltöltött a visszaszivárgó karsztvíz. Ebből lett a Hegyesdi bányató, a partján tűzrakóhelyekkel, padokkal, asztalokkal és mosdóval rendelkező horgászparadicsom.
Középbánya-tó, Salgótarján
Salgótarjántól északkeletre találhatunk rá a Középbánya-tóra, amely sok esetben egyedülállónak számít hazánkban. A Közép-bánya peremétől egy lépcsőn leereszkedve közelíthetjük meg a fákkal körülölelt, sima víztükrű tavat. Külön érdekesség, hogy a tó vize olyannyira tiszta, hogy még az Európában nem őshonos édesvízi medúzák is megélnek benne. A néhány centiméteres, átlátszó élőlények emberre ártalmatlanok, a vízminőség mellett pedig az átlagosnál magasabb hőmérséklet vonzotta őket a területre.
Lak-völgyi-tó, Bélapátfalva
Hazánk egyik legmagasabban, 350 méterrel a tengerszint felett fekvő tavaként vált ismertté a bélapátfalvai Lak-völgyi-tó. A Bükk-hegység ékkövét zöldellő erdő övezi, a háttérben pedig a 816 méteres Bél-kő magasodik a víztükör felé. A tónál ugyan nincs kiépített strand, a fürdés mégsem tiltott, de jobb elővigyázatosnak lenni, hiszen a víz helyenként gyorsan mélyülhet. A fürdőzők mellett horgászok és kirándulók közkedvelt helyszíne a terület.