Ha azt mondjuk, “Lupa”, az emberek többségének a bányatóból ötcsillagos trópusi paradicsommá avanzsált Lupa Beach ugrik be, pedig sokkal érdekesebb látnivalókat rejteget a szintén Budakalászhoz tartozó, a tórendszer helyett a Dunán található Lupa-sziget – már ha valaki odavan a 30-as évek építészetéért. Rendes városi kalandorokhoz híven mi természetesen imádjuk a műfajt, úgyhogy tartsatok velünk, és fedezzük fel együtt hazánk legfontosabb Bauhaus-szigetét!
A Szentendrei-sziget és Budakalász közé beékelődő csöpp kis földdarab a szerb család sarjaként született Luppa Péter pomázi földbirtokos, utazó, mérnök, politikusról kapta nevét, aki még egyetemista korában társaival Bécsből egészen a Fekete-tengerig hajózott egy csónakon.
A ma is kizárólag vízi úton megközelíthető, vadregényes sziget felparcellázására és közművesítésére már jóval névadója halála után, az 1930-as évek elején került sor, méghozzá annak a Helvétia Építő és Ingatlan Rt.-nek a gondozásában, amely a sokkal ismertebb Napraforgó utcai kísérleti lakótelepet is életre hívta.
A társaság mintaházat is építtetett, valamint minden újdonsült telektulajdonossal aláíratott egy, az együttélésről szóló szabályzatot: 1941-ig 33 lapostetős, lábakon álló, vasbetonvázas épületet adtak át, egyedülálló modernista mikrokozmoszt alkotva távol a világ zajától. A házak többsége a 700 méter hosszú üdülőparadicsom észak-déli irányban futó főutcája mentén kapott helyet, melynek fény felé törő óriási platánfái különleges hangulatot kölcsönöznek a szigetnek, ahová a legegyszerűbben a túlparti Ebihal büfétől óránként induló komppal juthatunk át.
Kozma-nyaraló
Népművészeti gyűjtések, szecessziós könyvillusztrációk, már életében fogalommá vált bútortervek és a két világháború közötti magyar építészet néhány legelőremutatóbb épülete. Kozma Lajos igazi multitalentum volt, aki három minivillát is tervezett a Lupa-szigetre, egyet méghozzá saját magának. 1935-ben felhúzott nyaralója nemcsak követendő példaként szolgált valamennyi későbbi konstrukció számára, de a modern építészet egyik meghatározó szimbólumává is vált. Oldalfalán egy kis kerámia örökíti meg a tervezőasztala fölé görnyedő építészt, de a kis plakett másolatát a szomszédos Platán sor 4. műemléki védettséget élvező homlokzatán is felfedezhetjük.
2011 Budakalász, Platán sor 8.
Soros-nyaraló
1934-ben építtette meg családi nyaralójukat a híres eszperantista, Soros Tivadar, Soros György édesapja. A közvetlen vízkapcsolattal rendelkező, téglalap formájú, oldalrámpás víkendházat Farkas Endre és testvére, György tervezték, akiknek több modernista épületet is köszönhetünk, például a Tátra utca 23/A-t, melynek nagyvonalú, travertin burkolatú lépcsőháza még Újlipótvárosban is a párját ritkítja. A nyarakat a szigeten töltő “Gyurka” írta, szerkesztette és árusította a Lupa első újságját, míg édesanyja cukrászdát működtetett üdülőjük földszintjén. A családfő 1944 nyarán adott túl az épületen, cserébe egy budai villában, Kozma Lajos társaságában vészelhette át a vészkorszakot.
2011 Budakalász, Platán sor 39.
Sanyi bácsi büféje
Jelzésértékű helyen, a sziget középpontjában terebélyesedik a ma Sanyi bácsi büféje néven ismert egykori Diós Kocsma monumentális épülete. A boltként is üzemelő intézmény a helyi közösségi élet vasbetonoszlopokon álló, házi debrecenit és csapolt cseh söröket kínáló zászlóshajója, amelynek mintaszerű felújítása egy jottányit sem árnyékolta be az 1963-as építésű, a Lupa második aranykorából származó kocsma-bolt Balaton-szagú retró hangulatát. És ha ez nem lenne elég, a kompkikötő csupán száz méterre ringatózik innen, így a transzfer érkezése előtt pár perccel is ráérünk kikérni kilépő fröccsünket.
2011 Budakalász, Víztorony utca 1.
Vizy Márton