A Szabadkán született író 11 éves korában járt először Budapesten, amikor a szülei az ezredéves kiállításra hozták fel őt. Következő utazásakor, egyetemi tanulmányainak megkezdése miatt fel is költözött a fővárosba. A nagyvárosi forgatag, a magas házak és a rohanó emberek először kicsit megijesztették ugyan, de hamar ámulatba is ejtették: folyamatos költözései miatt pedig jól megismerhette a város különböző szegleteit. Az 1936. november 3-án 86 éve elhunyt író számos művében visszaköszönnek a város egyes részei, mozzanatai és mindennapjainak szereplői.
Pesti diákévek
Egyetemre felkerülésekor még sokáig Pestet, azon belül is Józsefvárost tekintette otthonának, ahol számos diákszállón és kisebb albérletben is megfordult, volt, hogy akár csak pár hónapra. Legelső lakcíme 1903 őszén a Ferenc körút 44. számú ház alatt volt, ahol egy harmadik emeleti kis lakásban olvasott és tanult a petróleumlámpa mellett, sokszor éjszakába nyúlóan. Innen küldte első levelét Babits Mihálynak, amiben a környéket a tébolydai lárma és a konyhabűz óceánjaként írta le.
Mikor öccse, Árpád orvostanhallgató lett szintén a fővárosban, a Baross utca 4-ben béreltek közös lakást, ami csak egy karnyújtásnyira volt a bölcsészkart ölelő Egyetem tértől. Idejét ekkor a nagyrészt diáknegyednek számító környék kisebb kocsmáiban és kávéházaiban tengette, barátaival, köztük Juhász Gyulával rendszeresen folytattak irodalmi vitákat, mindeközben pedig véglegesen beleszeretett a lüktető fővárosba.
Utolsó pesti lakhelye Újlipótvárosban, az akkor megépült Palatinus-házak egyikében volt pár hónapig, amivel új fejezet nyílt az életében: itt ugyancsak részlegesen, de már későbbi feleségével, Harmos Ilonával együtt élt.
Bartók Béla út és a Hadik Kávéház
Egybekelésük után Buda felé vették az irányt és 1912-ben beköltöztek a Bartók Béla út 15/A épület ötödik emeletének egyik lakásába. A messziről feltűnő két, majdnem teljesen megegyező szecessziós épület lépcsőházait egy francia udvar választja el egymástól, az utcától pedig egy impozáns Haidekker stílusú vaskapu zárja le.
A lakás több szempontból is ideális választás volt: a földszinten működött az Élet újság szerkesztősége, pár perc sétára volt csak az irodalom fellegvárának tartott Hadik Kávéház, a bérleti díj pedig olcsó volt. Míg a kétszobás lakásban minden megvolt, amire a párnak szüksége lehetett, több probléma is akadt az alacsony víznyomással és az időről időre elromló felvonóval. Fiuk 1925-ös születése után ezek akkora nehézségnek bizonyultak, hogy kénytelenek voltak új otthont keresni.
FunzineKrisztinaváros
Kosztolányi ugyan a város számos helyén megfordult, mégis Krisztinavárosban lelt igazi otthonra: a vár alatt található Logodi utca és környéke többek között a Hajnali részegség, az Édes Anna és az Esti Kornél művekben is feltűnik.
A háromtagú család először a Logodi utca 1-ben, közvetlenül az alagút mellett bérelt lakást, majd mikor úgy döntöttek, saját házat vásárolnak, pár méterrel arrébb, a mai Tábor utca 12. számú ház területén álló családi házat vették meg.
Az ócska állapotban lévő épületet Kosztolányi és felesége korszerűsítette: ők vezettették be a villanyt és a gázt, keményfapadlót verettek, kialakítottak egy óriási könyvtárszobát, illetve az addig gazos kertből egy bodzafákkal és virágokkal díszített mesebeli lugast varázsoltak. A verandás ház hamar az irodalmi élet központja lett, ahol számos művész látogatta a családot. Az író utolsó lakhelyén a háború után új épületet húztak fel, egykori lakójának emlékét már csak egy tábla őrzi.