Kevés szebb dolog van a különböző színekben pompázó őszi erdőnél, a monoton hétköznapok után pedig kifejezetten jólesik kiszabadulni a természetbe. Szerencsére nem kell messzire mennetek, ha csak egy napra szakadnátok el a főváros zajától: a belvárosból tömegközlekedéssel is könnyen megközelíthető Solymáron található a Budai-hegység egyik legszebb része.
Rózsika-forrás
A Jegenye-völgy egyik legbájosabb forrása a fővárosból is egyszerűen megközelíthető a Hűvösvölgyből induló buszjáratokkal, míg a jól kiépített sétaútvonal kisgyerekekkel, akár babakocsival is könnyen felfedezhető. A forrás már az 1910-es években is népszerű úti cél volt, a környék rendezésére azonban csak 1965-ben került sor, ekkor kapta meg nevét a környéken sokat kiránduló munkásnőről, Rózsiról. Jelenlegi formáját 2002-ben érte el, amikor felavatták a forrás mellett található álló, vizet öntő lányalakot ábrázoló szobrot is, ami Rumán Sándor szobrászművész alkotása. A forrás vize ugyan nem minősül ívóvíznek, a gyönyörű, hangulatos fahidakkal kiegészített erdei táj mindenért kárpótol. Amennyiben bográcsozni támad kedvetek, a forráshoz közel több, padokkal körbevett tűzrakóhely is rendelkezésre áll.
Solymári vár
A település egyik leghíresebb látványossága kétségkívül a solymári vár, ami egy kisebb, de meredek domb tetején áll. Története egészen a középkorig nyúlik vissza, a népnyelvben Szarkavárként emlegetett kővárról az 1300-as évek közepétől esik említés a korabeli oklevelekben. A törökök és a tatárok ellen használt erődítményt az 1500-as évek elejétől sok támadás érte, azonban 1541-ig, Buda ostromáig tartotta magát, ekkor azonban teljesen megsemmisült. Az egykori építmény feltárására csak az 1930-as években került sor, helyreállítása pedig még jóval később, csak az 1990-es években kezdődött meg. A felújított vár jelenleg is látogatható, körbejárása során információs táblák tájékoztatnak a környék és az építmény részletes történetéről, kilátópontjáról pedig lenyűgöző panoráma nyílik a Pilis dombjaira.
Kálvária-hegy
A Budai-hegység Hármashatár-hegyi tömbjéhez tartozó csúcsok közé tartozik a Les-hegy, a Szarvas-hegy, illetve a 384 méter magasra nyújtózó Kálvária-hegy is. A tetején található Golgota-keresztjeihez egy meredek keresztút vezet fel az erdő sűrűjében, azonban a fenti kilátásért mindenképpen érdemes megmászni. A kopár csúcsról elképesztő panoráma nyílik a környékre, látható például az egész Solymári-völgy, a Budai-hegység és a Pilis jelentős része is, tiszta időben pedig a főváros több ikonikus épületét is kiszúrhatjuk. Kultúrtörténetileg is érdekes úti cél: ugyan a jelenlegi, V. Majzik Mária képeivel díszített keresztutat Pesthidegkút katolikus lakói építtették, bizonyos források szerint már az 1700-as évek végén is idejártak a helyi hívek a nagyböjti időszakban.
Jegenye-völgyi-vízesés
Az Alsó-Jegenye-völgyben futó Paprikás-patak egyik sziklalépcsőjén található a Budai-hegység legnagyobb, majdnem öt méter magas vízesése, amit fentről és lentről egyaránt érdemes megcsodálni. A vízesés nincs feltűnően kitáblázva, úgyhogy érdemes figyelmesnek lenni, legegyszerűbben az aljához levezető falépcsőt lehet kiszúrni, onnantól pedig a látvány magáért beszél. A patak partján egy jól kialakított sétaút vezet, amin végighaladva az erdő többi látnivalója is megközelíthető, a helyenként fahidakon kialakított közlekedés pedig még izgalmasabbá teszi a kirándulást. A kisebb megpihenéshez sem kell messzire menni, a vízeséstől nem messze található a Millennium-emlékkőnek otthont adó Jegenye-völgyi nagytisztás, ami tökéletes helyszíne lehet a piknikezésnek, bográcsolásnak vagy tollaslabdázásnak.