A Pál utcai fiúk Budapestje: Séta a legendás regényhősök nyomában

Molnár Ferenc 1906-ban, folytatásokban megjelent ifjúsági regénye nemcsak a bajtársiasság könyve, hanem egyben a századforduló Budapestjének lenyomatát is őrzi. Tartsatok velünk egy sétára a Pál utcai fiúk által rótt utcák és helyszínek rengetegébe!

Református Főgimnázium

Az 1889-ben játszódó történet egyik legfontosabb helyszíne a Pál utcai fiúk iskolája, amelyet Molnár Ferenc ugyan nem említ szó szerint a könyvben, mégis egyértelművé válik, hogy a Lónyay utca 4/c szám alatt található Református Főgimnáziumról van szó, ahová egyébként maga az író is járt 1887-től. A gimnázium egyébként csak 1888-ban költözött át a Kálvin téri református templom mellől új épületébe a Lónyay utcába, így Molnár Ferenc már itt kezdhette meg a harmadik osztályt. Ez az iskolai tanév, valamint 9-14 éves osztálytársai ihlették a regény cselekményét és karaktereit.

1093 Budapest, Lónyay utca 4/c

A Református Főgimnázium 1900-ban – Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Klösz György fényképei

A grund

A Pál utcai fiúk rivális bandájának tagjai, a vörösingesek a Zerge utcai (ma Horánszky utca) Józsefvárosi Reálgimnáziumba jártak, ahol ma a Vörösmarty Gimnázium épületét találjuk. Innen pusztán néhány sarokra, egy fatelep mellett bukkanhattunk rá egykor arra a foghíjtelekre, amelyet a Pál utcaiak magukénak éreztek, s ahol később a bandák háborúja zajlott. A Pál utca és a Mária utca sarkán lévő üres telekről, a grundról így ír Molnár Ferenc: „A pesti gyereknek ez az alföldje, a rónája, a síksága. Ez jelenti számára a végtelenséget és a szabadságot.” Ennek a szimbolikus helyszínnek állít ma emléket A Grund nevű szórakozóhely pár utcára a regénybéli telektől.

A Pál utca 2-6. és a Mária utca 48-46. közötti üres telek

A Vörösmarty Gimnázium ma – Fotó: Wikimedia

Füvészkert

A Füvészkert területe a 19. század végén sokszorosa volt mai megfelelőjének, így a vörösingesek a ma már jórészt beépített Semmelweis Klinikák metróállomástól kifelé kalandozhattak. Áts Feriék birodalmában, a pálmaházban kerül sor a regény egyik legemlékezetesebb jelenetére, Nemecsek megfürdetésére. Hiába a fürdetés, a kis Nemecsek bátorságával mégis kivívja a vörösingesek tiszteletét, akik szalutálva várják meg, amíg a fiú csuromvizesen elhagyja a kertet. A fürdetés pillanatát örökítette meg Zsigó András keramikus 2019-ben, aminek gyümölcsét, a tóba elhelyezett Nemecsek-szobrot ma is megtekinthetjük a Füvészkert pálmaházában.

1083 Budapest, Illés utca 25.

Nemecsek szobra a Füvészkertben – Fotó: Füvészkertért Alapítvány

A Magyar Nemzeti Múzeum kertje

A Magyar Nemzeti Múzeumot körülölelő park ad otthont a regény egyik kulcsjelenetének, amelyben a vörösingesek bandáját erősítő Pásztor testvérek einstandolják, vagyis hadizsákmányként elkobozzák a tehetetlen Nemecsek nyereményét, a gyerekvilágban felbecsülhetetlenül értékes golyókat. A múzeumkert parkosítása egyébként 1857-ben fejeződött be, 1880-ban azonban levágtak egy részt belőle az úttest kiépítése miatt, így a Pál utcai fiúk gyakorlatilag a ma is ismert területen játszhattak. Napjainkban, Einstand címmel szoborcsoport emlékezik meg a golyózó Pál utcaiakról és az őket figyelő Pásztor fivérekről a Práter utcai Szent Benedek Gimnázium előtt.

1088 Budapest, Múzeum körút 14-16.

A Pál utcai fiúk szobra a Práter utcában / Fotó: Németh Kriszti – Egy jó kép az utazásról

Nemecsek otthona

A mai Corvin-negyed közelében, a Rákos utca (ma Hőgyes Endre utca) egyik bérházában, egy sötét, földszinti lakásában lakott Nemecsek szüleivel, a Pál utcaiak vezére, Boka János és családja pedig az ezzel párhuzamosan futó Kinizsi utcában élte mindennapjait. Nemecsek otthonának helyén jelenleg a Bartók Béla Unitárius Egyházközösség templomát találjuk, melynek utcára néző homlokzatán egy emléktábla hirdeti, hogy itt élt egykor az emberi méltóságról és becsületről példát adó Nemecsek Ernő.

1092 Budapest, Hőgyes Endre utca 3.

Ha a tematikus séta után tovább folytatnád a város felfedezését: