A régi nemesi világ megannyi kincse bújik meg Észak-Magyarországon, hegyvonulatok, dombok ölelésében, akár apró falvak legszebb díszeként. Disney-mesékbe illő, a krimik lapjairól előugró és a barokk monumentalitás lenyűgöző kastélyait hoztuk el most nektek.
De la Motte-kastély, Noszvaj
Noszvaj kis bükkalji községében találkozhatunk a De la Motte-kastéllyal, az illúziók mesterművével. A hamiskásan előkelő kastély első pillantásra dúsgazdag nemesi családok történetét sugallja, ám ez csupán az épület szemfényvesztése.
A noszvaji rezidencia felépítését szorgalmazó Szepessy gróf már a kezdetek kezdetén anyagilag megtört, így az épületet félkész állapotában kellett eladnia Vécsey Annának. Ezért őrzi tehát a kastély neve De la Motte ezredesnek, Anna második férjének a nevét. A középbirtokosi státuszt birtokló francia-magyar famíliát a nyüzsgő társasági életet élő Almásy család követte, majd végül a 19. században a tehetős Steinhauserek és Gallasyak birtokába került az épület.
Mivel kézről kézre adták az 1777-78 között elkészült késő barokk és copf stílusú kastélyt, többen is rajta hagyták kézjegyüket. Eképpen pedig egy igazi építészeti kuriózummá vált. Először az Almásyak címerét tartó unikornissal találkozhatunk a kovácsoltvas kapun, majd az eredeti, tölgyfából készült, míves zárakkal ellátott ajtók mögötti mesevilágba csöppenünk bele.
A gazdagon díszített falakon felsejlenek a Versailles-i épületeket megidéző vonalak. Sőt, az épületben barangolva Auróra diadalmenetelét, római istenségeket, egzotikus madarakat ábrázoló freskók és képek között sétálgathatunk tátott szájjal.
Mindezt egy 25 holdnyi, az angol kert jellegzetességeit hordozó pompás park veszi körül, amely díszcserjék, fakülönlegességek és liliomfák által vált lélegzetelállítóvá. A restaurált épület ma kastélymúzeumként várja a látogatókat, akik a kastély kertje melletti Tündérkert Hotelben meg is szállhatnak.
Platthy-kastély, Bánhorvát
Bánhorvátot nem hiába nevezik második Széphalomnak, hiszen a Bán-patakon túl, a 12 holdas ősparkban álló Platthy-kastély egykor jeles írók találkozóhelyéül szolgált. „A palugyai nemzetségből származó Platthy Imre és Szirmay Anna emelték 1752” – áll a kastély bejárata felett, a két család közös címerén.
Valószínűleg nem is sejthették, amikor az utolsó simításokat is elvégezték az otthonukon, hogy 100 év múlva a kor legnagyobb irodalmárjai adják egymásnak a kilincset az épületben. A Kazinczy család neve generációkon át, Kazinczy Péter, Ferenc, Lajos és Gábor személye által kötődött a kastélyhoz.
Sőt, Kazinczy Gábor 14 éven át, 1850-1865-ig élt az épületben, így sokszor megfordult nála Jókai Mór, Tompa Mihály, Lévay József, Toldy Ferenc és Arany János is. Ekkor a gondozott parkrészben még különleges fák állhattak, amelyekből ma már csupán az öreg akácot, óriás krisztustövisfát, valamint Jókai vadgesztenyefáját csodálhatjuk meg.
Napjainkban tárlatvezetéseken tekinthetjük meg az irodalmárok egykor kedvelt helyszínét, amelyek során megismerhetjük termeit, berendezéseit, sőt, még titkos járatait is, illetve akár kiállítások, zenés és színpadi előadások programjain is részt vehetünk. Ha pedig még közelebbről meg szeretnénk tapasztalni a XVIII–XIX. század hangulatát, akkor akár szobát is foglalhatunk a kastélyban.
Andrássy-kastély, Tiszadob
Andrássy Gyula több ország építészeti részleteiből, gyökereinek formavilágából inspirálódva tervezte meg az ország egyik legszebb kastélyát Meining Artúr segítségével. 1890-re elkészült a hazai historizáló építészet egyik legimpozánsabb, a Vajdahunyadi vára elemeit is magába foglaló épülete.
Andrássy halálát követően fiára maradt a kastély belső tereinek megálmodása, aki az ámulatba ejtő enteriőr mellé egy különleges parkot is tervezett. Egykor tehát egy művészien megtervezett, angol és francia park emelte a Disney-mesékbe illő palota fényét, rózsalugasokkal és liliomot kirajzoló sövénykert-labirintussal.
Ma már csupán archív felvételekből tudhatjuk, hogy az egész kastély, de különösen a bálterem műkincsek sokaságában úszott. Figurális falikárpitok, gobelinek, fegyverbokréták, egész páncélzatok, reneszánsz bútorok, Munkácsy, Benczúr, Mészöly Géza, Jan Both, Oudry Füger festményei között szórakoztak és élték mindennapjaikat az Andrássyak.
Sajnos nem maradt ránk sok ezekből az időkből. 1918-ban Polgár felől érkezett egy fegyveres forradalmár csapat a kastélyhoz, amely csillárokat, szobrokat, kerámiákat, velencei tükröket tört-zúzott, és festményeket, könyveket semmisített meg. Így nekünk már csak a gótikus-reneszánsz vöröskandalló, az angliai Knole-kastély mennyezetét másoló stukkó és Rippl-Rónai színes ablaküvegei mesélnek a régi korokról.
A szóbeszéd szerint, a forradalmárok felbukkanása után a gróf nem is ment vissza többé a kastélyba. A II. világháború végén román katonai kórházat telepítettek az épületbe, ami állami kézbe került. 1950-től egészen 2007-ig gyermekvárosként, a magára hagyott gyermekek menedékhelyeként működött. Jelenleg, egy újabb felújítás miatt a kastély épületébe nem tudunk bemenni, viszont a parkját ingyenesen látogathatjuk.
Károlyi-kastély, Parádsasvár
A parádsasvári birtok már a Károlyiak előtti időkben említésre méltó vidék volt, hiszen az itt eredő forrásból különleges víz tört elő. Egykor fürdőházakat építettek itt, ma pedig Parádi vízként palackozzák a forrásvizet. 1846-ban Károlyi György vásárolta meg a birtokot, és 1881–82-ben építtette fel neoreneszánsz stílusú kastélyát Ybl Miklós tervei alapján.
A fenséges épületet azonban a következő Károlyi örökös nem tudta teljes mértékben otthonának tekinteni, hiszen inkább városi embernek vallotta magát. Emiatt a kastély egy részét bérlőknek adta ki, akik szállodát nyitottak benne.
A Károlyiak otthona a Tanácsköztársaság idejére az állam tulajdona lett, amelyet a II. világháború után csak két évre kapott vissza család. A szocializmus idején gyermeküdülőként funkcionált, majd 1996-ban vásárolta meg a jelenlegi tulajdonosa, és ezzel újra magánkézbe került.
Ekkor már hamvaiból éledt újjá az épület, amelynek restaurálása során visszaadták XIX. századi hangulatát. A kastély hatalmas faajtaja mögött azonnal megpillanthatjuk az eredeti oszlopokat, majd az előtéri lépcső tövében az egri érsek által felszentelt oltárt is láthatjuk.
Kanyargós kőlépcsősor vezet az emeleti szalonokba, majd végül a legszebb panorámához, a toronyba. A festői szépségű kastély több rendező fantáziáját is megmozgatta, hiszen itt forgatták anno a Meseautó c. film és a Baptise angol sorozat egyes jeleneteit is. A krimi történetek lapjain is megelevenedő Károlyi-kastély napjainkban kastélyszállóként áll nyitva a látogatók előtt.
Teleki-Degenfeld-kastély, Szirák
A Cserhát-hegység lábánál, egy sziráki apró község látképének legszebben fénylő éke a Teleki-Degenfeld-kastély, amely ma négycsillagos szállodaként, rendezvények, konferenciák, esküvők helyszíneként várja a barokk monumentalitás szerelmeseit.
Sziráknak és egyben hazánknak is igazi gyöngyszeme a Teleki-Degenfeld-rezidencia, bár ez nem mindig volt így. Királyfalvi Roth Tamás és Wattay Borbála párosa emeltette az épületet, és 1748-ban már egy kész kastély előtt állhattak. Az épület mégsem az ő nevüket őrzi, hanem lányuk szíve választottjáét, Teleki Józsefét.
A Degenfeld név szintén egy házasság révén kötődik a kastélyhoz, sőt, egészen 1944-ig a Degenfeldeké volt a birtok. Eközben a háború nem válogatott, elkaszálta Szirák ékszerdobozának pompáját. Ennek első lépéseként orosz katonai kórházat hoztak létre a kastélyban. Ezt követően felgyújtották az értékes bútorokat, a 4000 kötetes könyvtárat, és lovak tartására használták a dísztermet. A háború után évekig sivár, lepusztult épület renoválása 8 évig tartott, míg végül 1985-re visszakapta régi, XVIII. századi fényét.