4 országszerte ismert templom, aminek megtaláljuk a hasonmását Budapesten

Négy olyan budapesti templomot gyűjtöttünk össze nektek, melyek más, országos ismertségű imaházak hasonmásai, de önálló épületekként nézve is megállják a helyüket.

A jáki bazilika kicsinyített mása: Jáki Szent László-kápolna

A jáki bazilika kicsinyített, jelentősen átdolgozott mását a Vajdahunyad vára udvarán találjuk: Alpár Ignác 1896-os épülete eredetileg könyvtárnak épült (akkor még fából és vakolatból) 1904-1908 között, a Történelmi Főcsoport többi elemével egyetemben tartós anyagokból újjáépítették, végül 1915-ben Szent László király tiszteletére felszentelték.

Míg bélletes, szobrokkal és hat oszloppárral díszített kapuja az 1214-es alapítású jáki ős hű replikája, tornya a kassai Szent Mihály-kápolnáéra hajaz, alaprajza pedig egy másik középkori egyházi emlékünk, a lébényi Szent Jakab-plébániatemplomét követi.

A kápolna relatíve rövid történetének legjelentősebb eseménye a 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus egyik szentmiséje volt 1938-ban, melyet a később XII. Pius és VI. Pál pápa néven ismertté vált bíborosok tartottak.

1146 Budapest, Városliget

A jáki bazilika (balra) és a Szent László-kápolna a Városligetben / Fotók: Cs-mester (Wikipédia), Györkő Zsombor

A szegedi dóm egyszerűsített mása: Angyalföldi Szent Mihály-templom

Foerk Ernő négy évtizedes pályafutása során ötvennél is több templomon működött közre: ezek közül az egyik utolsó, a Szent Mihályról elnevezett angyalföldi templom élete főműve, a szegedi dóm épületének kisebb, egyszerűbb verziója.

A két neoromán stílusú templom mind méretében, mind díszítettségében eltér egymástól, de a latin keresztet formázó alaprajz, a bazilikális elrendezés (a főhajó magasabb a mellékhajóknál), az észak-európai építészetből átvett tégla-architektúra és a vörös-fehér színek hangsúlyos használata együttes jelenlétének tükrében le sem tagadhatnák, hogy egy tervezői kútfőből fakadtak.

Érdekesség, hogy bár a szegedi székesegyházon már 1913-ban megkezdődött az építkezés, a Szent Mihály-templomot egy hónappal korábban, 1930. szeptember 21-én szentelték fel, szemben a Fogadalmi templomként is ismert katedrális október 24-i átadási dátumával.

1131 Budapest, Babér utca 17/B

Az angyalföldi Szent Mihály-templom (balra) és a szegedi dóm / Fotók: Kurka Géza, toldym (Wikipédia)

Az esztergomi bazilika hasonmása: Magyarok Nagyasszonya-templom

A Népliget mellett fekvő Tisztviselőtelepen 1924 és 1931 között, Kismarty-Lechner Jenő elképzelései alapján, a Katolikus Vallásalap tervpályázatának szigorú megkötései szerint épült fel a város akkori második legnagyobb egyházi épülete, az esztergomi bazilikát koppintó Magyarok Nagyasszonya-templom.

A Ferenc József emlékére, Croy-Dülmeni Izabella főhercegnő irányítása alatt emelt templom az esztergomi előképnél jóval finomabb arányú, monumentalitásban azonban alig marad el tőle: alaprajza nyújtott görög keresztet mintáz, az épület közepét jókora vasbeton kupola koronázza, melyet négy kisebb saroktorony foglal keretbe, előre ugró kapuzatát a klasszicista hagyományok szerint oszlopcsarnok ékesíti, belső díszítését viszont már a Napóleon udvarából származó, a reformkori magyar építészet és az art deco világát egyszerre megidéző empire stílus határozza meg.

1089 Budapest, Magyarok Nagyasszonya tér

blank
Az esztergomi bazilika (balra) és a Magyarok Nagyasszonya-templom / Fotók: Getty Images, Tünde Dóra

A zsámbéki romtemplom mása: Árpád-házi Szent Margit-templom

A Lehel Csarnok szomszédságában magasodó, Szent Margit nevét viselő templomot sokan az ország egyik leghíresebb műemlékével, a jáki templommal hozzák kapcsolatba – tévesen.

A Möller István által jegyzett, vastag falaival és színes ólomüveg ablakaival (Róth Miksa munkái) középkori hangulatot árasztó épület mintájául valójában az egykori zsámbéki premontrei kolostor romtemploma szolgált, melynek 1889-es helyreállításán az építész is dolgozott: Möller volt a világon az első, aki a sérült épületrészeket kő helyett téglával pótolta, világosan elválasztva az eredetit a rekonstrukciótól.

Az Árpád-házi szent idejét megidéző, vasbeton szerkezetű, zsámbéki mészkőbe burkolt, kéttornyú templom közösségi finanszírozással valósult meg 1931-33 között, a “magyar ügy” mellett leghangosabban kiálló angol főúr, Lord Rothermere támogatásával.

1134 Budapest, Szent Margit tér 1.

blank
A Lehel téri Szent Margit-templom (balra) és a zsámbéki romtemplom / Fotók: Thaler Tamás, Györkő Zsombor

Vizy Márton