Az ország mezeinek, erdeinek és városainak képét meghatározó malmokat gyűjtöttünk egy csokorba, melyek letűnt korok mesterembereinek állítanak emléket.
Falumalom, Kapolcs
A Művészetek Völgye többnapos fesztiválról széles körben ismert Kapolcs pár száz fős településének központjában fontos műemlékbe botlik az ide látogató. A Kossuth utca 35. szám alatt találjuk ugyanis a falu malmát és a molnárházat, melyek az Eger-patak hajtotta vízimalmoknak állítanak emléket. A 68 kilométeren keresztül csörgedező vízfolyás egykor 11 malmot is meghajtott, mielőtt elért a Tiszáig. Az 1950-es években azonban a térség összes vízimalmát államosították, és csak 2005-ben kezdődött meg a falu központjában található malom és malomház felújítása. Azóta állandó kiállítás mesél a kapolcsi malmok történetéről a malomházban, a vízimalom pedig újra töretlen lelkesedéssel őrli a gabonát.
Papi-féle szélmalom, Hódmezővásárhely
Hódmezővásárhely központjától 12 km-re, a Tótkomlós felé vezető Erzsébeti út jobb oldalán találjuk a Papi-féle szélmalmot. A Csánki Bálint által 1856-ban épített csonkakúp alakú négyvitorlás szélmalom 1891-ben került a Papi család birtokába. A Hódmezővásárhely peremén, illetve a tanyavilágban a 18-19. században megjelenő szélmalmok közül ezt a példányt 1962-ben nyilvánították népi műemlékké. A szélmalom érdekessége, hogy délkeleti és északkeleti oldalon is találunk bejáratot, ami biztosítja a bejutást, legyen épp bármelyik szélirányi is az uralkodó. A szélmalom április 15-től október 15-ig előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
Ráckevei Hajómalom
Ráckeve központjában, a parti sétányon andalogva, délre, a hídtól mindössze 100 méterre találjuk a Ráckevei Hajómalmot, Magyarország utolsó hajómalmának rekonstrukcióját. A technológia fejlődésének köszönhetően a malom eredeti mása nem a többi példány sorsára jutott, melyeket tüzelőnek hordtak szét, helyette 1968-ban süllyedt el, kiemelése után pedig a Szentendrei Skanzenbe szállították. A 2000-es évek elején az egykori molnárok leszármazottainak közreműködésével és közösségi összefogással építették újjá és 2010 óta interaktív múzeumként él tovább. A múzeum április 1. és október 18. között látogatható keddtől péntekig 11-től 17 óráig, hétvégén 10-től 18 óráig. De érdemes vasárnapra tervezni a múzeumlátogatást, hiszen csak ezen a napon őrlésbemutatóval szórakoztatják a látogatókat.
Szent Miklós Vízi- és Taposómalom, Mohács
A Csele patak mentén valaha található 24 malom közül a XIV. századi gyökerekkel rendelkező Szent Miklós Vízi- és Taposómalom az egyedüli, ami fennmaradt. A Mohács és Somberek közötti főút mellett található működőképes és látogatható műemlék malmot romos állapotokból hívták újra életre 2007-ben, azóta pedig kedvelt kirándulócélpont. Bepillantást kaphatunk itt a különböző őrléstechnikákba, megismerhetjük az egyedülálló liszteszsák-gyűjteményt, de kipróbálhatjuk Európa egyetlen ismert, emberi erővel hajtott taposómalmát is. A malom péntek, szombat és vasárnapi napok alkalmával látogatható, de érkezésünket mindenképp érdemes telefonon vagy e-mailben előre jelezni.
Szélmalom, Kengyel-Bagimajor
Alig egy éve teljes pompájában, tanösvénnyel megtoldva újult meg Jász-Nagykun-Szolnok megye műemléki szélmalma Kengyel-Bagimajor határában. Az 1800-as évek közepén épült szélmalom 15 méter magas épületének belsejében négy szint enged bepillantást a malom történelmébe. Mivel a malom egy kulturális jelentőségű és az élővilágvédelem szempontjából jelentős domború földmű, vagyis kunhalom tetején áll, kiváló kilátást biztosít az alatta elterülő vidékre és az egykori Tisza-mederből kialakított halastórendszerre. A malom építése az Almásy család nevéhez kötődik, később tőlük vásárolta meg a Baghy család és jelenleg madártani megfigyelő-állomásként is használják. A látogatásról érdemes telefonon előre egyeztetni a kengyel.hu/turisztikaikozpont oldalon található elérhetőségeken.
Szinpetri papírmalom, Aggteleki Nemzeti Park
Április 1-étől szeptember 30-ig hétfői napok kivételével szinte minden nap látogatható az Aggteleki Nemzeti Park egyik ékköve, a Jósva patak partján lévő Szinpetri papírmalom. A kiállítóház oldalában található malom egyébként a svájci baseli papírmalom hiteles másolata és teljesen egyedinek számít Magyarországon. A Jósva patak vize hajtotta, XV. századbeli hatkalapácsos papírmalom mellett megismerhetjük Gutenberg nyomdájának korhű mását, a papírkészítés mikéntjét, illetve a kiállítóház fő attrakcióját, a Guiness-rekorder címmel büszkélkedő világ legnagyobb könyvét. Mindenképp érdemes előre bejelentkezni, hiszen a belépőjegyek megváltását követően csak tárlatvezetéssel tudjuk megtekinteni a kihagyhatatlan látnivalókat.
Malom-tó, Tapolca
A 16 ezres lélekszámú Tapolca városa varázslatos kis főtérrel büszkélkedhet, hiszen a kanyargó gyalogos sétányok és a vendéglátóhelyek napernyős teraszai egy télen-nyáron 18 fokos tavat fognak közre. A város alatti barlangrendszerből feltörő forrásvíz környéke körülbelül hétezer (!) éve lakott terület, a hangulatos vízparti házakat, valamint a vízimalmot és annak épületét pedig valamikor a 13-14. század környékén építhették. A gótikus stílusjegyekkel bíró malomépületnek egyébként valószínűleg már az Árpád-házi királyok uralkodása alatt is itt állt az elődje, jelenleg pedig szálloda működik benne. Az évtizedekig működésképtelen malmot néhány évvel ezelőtt korszerűsítették, így ma képes kitermelni a szálloda energiaellátásának egy részét.
Tési szélmalmok
Eplénytől mindössze 20 kilométerre találjuk a Kelet-Bakony legmagasabban fekvő falvát, a pár száz lelket számláló Tés települését, amely egy szeles, kopár fennsíkra épült. A XIX-XX. századok alatt négy szélmalom kerekei forogtak a vidéken, mára azonban csupán kettő maradt meg az utókor számára. A ma is működőképes Helt-féle malom 1951-ig működött, jelenleg pedig nyitva áll a látogatók előtt, míg a tőle 200 méterre fekvő Ozi-féle malmot csak távolról csodálhatjuk meg. A Táncsics Mihály utca 20. szám alatti házon keresztül közelíthetjük meg a Helt-féle malmot, amelyet mindössze pár száz forintért bebarangolhatunk és megtudhatjuk, hogyan működött az akár napi négy mázsa gabonát őrlő építmény.
Zenélő malom, Vácrátót
Budapesttől alig egyórás autóútra találjuk a minden évszakban gyönyörű Nemzeti Botanikus Kertjéről híres Vácrátót aprócska községét, ahová évek óta előszeretettel kirándul a fővárosi közönség. Az egykori kastélyparkban kialakított kert egyik legnépszerűbb látványossága az 1890-ben épített fa vízimalom, amely a Dunába torkolló Sződ-Rákos-patak partján díszeleg immáron több mint 130 éve. Az évtizedek alatt számos felújításon átesett a malomkerék és a tetőszerkezet is, illetve néhány filmes csapatot is megihletett a vadregényes környezet. Többek között itt forgatták a Zenélő malom című magyar filmet az 1940-es években, ami miatt azóta is él a köztudatban az elnevezés. A jelenlegi malomkerekek a patak változó vízhozama miatt csak időszakosan forognak.
Dusnoki-szélmalom, Szentendre
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum (ismertebb nevén szentendrei skanzen) különös figyelmet szentel a 18-19-20. századi népi magyar építészet, lakáskultúra, gazdálkodás és építészet hiteles bemutatásának, aminek szerves része a molnár mesterség megismertetése a látogatókkal. A 63 hektárnyi területet felölelő szabadtéri múzeumban összesen öt különböző típusú malmot (szárazmalom, vízimalom, szélmalom, tipró- és darálómalom) találunk, melyek egy rég elfeledett mesterséget hoznak közelebb a ma emberéhez. Egy EU-s pályázat keretein belül ráadásul hamarosan újra működőképessé válhatnak a skanzen építészeti és ipartörténeti értékeket képviselői malmai.