Varázslatos egyetemi könyvtárat rejt a főváros V. kerülete

A Ferenciek terén található ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár a maga csaknem kétmillió dokumentumával a főváros harmadik legnagyobb könyvtára. Mégis sokan vannak, akik elsétálnak kupolás épülete előtt mit sem sejtve arról, micsoda irodalomtörténeti és nem utolsósorban építészeti értékek rejtőznek a falak mögött.

Fotó: Kurka Géza

A több mint 450 éves múltra visszatekintő intézményt a közhiedelemmel ellentétben nem Pázmány Péter alapította az egyetem létrehozásával egy időben, 1635-ben. A könyvtár története 70 évvel korábban kezdődött, amikor is Oláh Miklós esztergomi érsek megalapította a jezsuita kollégiumot és könyvtárt Nagyszombaton.

Az egyetem 1635-ös megalapításával a jezsuiták intézménye egyetemi könyvtárrá lépett elő.

Innentől kezdve a rend megszűnéséig (1773) a könyvtárosi tisztséget csak egyetemi oktatók láthatták el, valamint kezdetét vette a gyűjtemény tudományos szintre emelése.

Fotó: Kurka Géza

Miután a jezsuita rend 1773-ban felbomlott, a könyvtár állami intézményként működött tovább, ekkor kapta ma is használatos nevének latin megfelelőjét: Bibliotheca Universitatis. Az egyetem és vele együtt a könyvtár 1777-ben Budára költözött, majd hét évvel később a könyvtár végleges otthonra lelt a ma is ismert Ferenciek tere 6-os szám alatt.

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár épülete ma / Fotó: konyvtar.elte.hu

Az Egyetemi Könyvtárt a XIX. század közepén már évi 35 ezer olvasó látogatta, akiknek mintegy 150 ezres könyvállomány állt rendelkezésükre. Megfogalmazódott az igény egy új épületre, melynek tervezésére az akkori Budapest városképének meghatározó építészét, Szkalnitzky Antalt kérték fel.

A ma is álló sárga könyvpalotát 1876. március 26-án adták át.

Fotó: Kurka Géza

A 228 nm alapterületű, 15 méteres belmagasságú Nagyolvasó vitathatatlanul az Egyetemi Könyvtár legszebb terme. Rögtön a bejárat felett találjuk Than Mór festőművész életnagyságú portréját I. Ferenc József uralkodóról, aki jelentős összeggel támogatta a könyvtár építését.

Fotó: Kurka Géza

A barokkos könyvtárterem freskóin allegorikus nőalakokat fedezhetünk fel, melyek Lotz Károly német származású magyar festőművész nevéhez kötődnek. (Szintén káprázatos Lotz-freskók állnak a Magyar Képzőművészeti Egyetem 2022. február 22-én nyíló Térfoglalások – A Régi Műcsarnok történetei c. tárlatának fókuszában.)

Az Egyetemi Könyvtár Lotz-freskója / Fotó: Kurka Géza

A XX. század viharos évtizedei alatt szerencsére nem érték jelentős háborús károk a könyvtári állományt, melynek 1995-ben megkezdődött elektronikus katalógusba rendezése.

2017 óta az Egyetemi Könyvtár égisze alá tartozik az Egyetemi Levéltár, valamint a szombathelyi Savaria Egyetemi Központ Könyvtár és Levéltár is.

Forrás: ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár / konyvtar.elte.hu