119 évvel ezelőtt, 1903. január 19-én született Rimanóczy Gyula, a 20. század derekának egyik úttörő magyar építésze. Karrierjét Wälder Gyula irodájában alapozta meg, 30 évesen önállósította magát, majd 1950-től kezdve nyolc évvel később bekövetkezett haláláig a KÖZTI állományában dolgozott. Főleg magánvillákat tervezett, de munkái között találunk templomokat és középületeket is. Ezekből hoztuk el nektek a legendás építész legjelentősebb alkotásait.
Pasaréti téri plébániatemplom
A Páduai Szent Antal nevét viselő háromhajós, vasbeton szerkezetű templomot 1934-ben szentelték fel, egy évvel a főváros első modernista egyházi épülete, a városmajori Jézus szíve-templom befejezése után. Az egyszerű, ám elegáns tömegképzésű épület főhomlokzatához hatalmas, hármas nyílású, árkádos kapuépítmény kapcsolódik, mögötte kisméretű ablakokon szűrődik át a fény az art deco és a szecesszió visszafogott, harmonikus elegyét mutató templombelsőbe. A magyar modernista építészet egyik korszakos művéhez rendház és egy karcsú, különálló harangtorony tartozik (aminek szebb napokat látott kistestvérét a Vajda Péter utcában találjuk), de a szomszédos buszvégállomás íves épülete is Rimanóczy tervei alapján készült el 1937-re.
Budapesti Postaigazgatóság
A Dob és a Hársfa utcák sarkán terpeszkedő, fehér kőlapokkal burkolt épület minden kétséget kizáróan Rimanóczy legmodernebb remekműve. A Budapesti Postaigazgatóság és az Erzsébet telefonközpont 1939-re felhúzott épületét Hidasi Lajossal és Papp Imrével közösen tervezte az olasz Novecento szellemében, de korából simán letagadhatna vagy ötven évet. A hosszabbik oldalán 88 méteres monstrum a tervezés alatt álló, ám végül meghiúsult Madách sugárút léptékéhez igazodik, roppant tömegét és monoton szimmetriáját a rövidebb oldal rizalitja és a sarki rész szoborcsoportja (Boda Gábor munkája) bontja meg: Szent Istvánt látjuk egy ősmagyar hírvivő és a magyar művészet, politika, tudomány, katonaság, technika és mezőgazdaság szimbolikus alakjai társaságában.
Bosnyák téri templom
A szintén Páduai Szent Antal tiszteletére, Mindszenty József által megáldott imaház Budapest második legnagyobb temploma: a közel háromezer ember befogadására alkalmas, 1620 négyzetméteres épület egy 1923-ban emelt bauxitbeton kistemplom mellett, annak kiváltására épült fel 1941 és 1946 között. Felszentelésekor a háromhajós épület belsejében még félkész állapotok uralkodtak (a szentélyt díszítő freskók például 1961-ben készültek el), ám muszáj volt sietni, hiszen félő volt, hogy a templomot vásárcsarnokként fogják hasznosítani. A kerület modernista módon archaizáló nevezetességét végül csak 2014-ben sikerült befejezni, a hét évtizeden át csonkán maradt harangtorony eredeti tervek szerinti megmagasításával.
BME R, T és H épület
Az egykori műegyetemi hallgató 30 évvel a diplomaszerzés után tért vissza régi alma materéhez, hogy a KÖZTI alkalmazásában (Kleineisel Jánossal közösen) megtervezze az időközben Budapesti Műszaki Egyetem névre átkeresztelt intézmény három épületét. Az 1955-ben befejezett, Kossuth-díjat érő házak egyesítik magukban a szocialista realizmus és az északi klasszicizmus formanyelvét, haladó módon alkalmazva a hagyományos építészeti motívumokat. A Dunára néző R épület keretes főbejárata, a rizalitot koronázó timpanon, a klinkertégla burkolat, a homlokzaton végigfutó szalagdísz és az előcsarnok barokkos kiképzése a Wälder Gyula alatt eltöltött évek hatását mutatják, de a tömb Pecz Samu korábbi épületeihez is remekül illeszkedik.
Mester utcai rendelőintézet
A magas építészeti nívójú házakban rendkívül gazdag Mester utca egyik legkülönlegesebb háza Rimanóczy Gyula egy 1936-os pályázatra megálmodott, majd 1939-ben átadott épülete. Az Országos Társadalombiztosítási Intézet Mester utcai szakrendelője mai szemmel nézve is üdítően hat: a Drégely utca felé lendületesen ívelő sarok, a három emeletnyi magasságban kiugró zárterkély és a mozgalmas raszterezés egy nagyon friss, az észak-német tégla-expresszionizmust eszünkbe juttató homlokzatban olvadnak össze. Habár néhány évvel ezelőtt már átesett az épület egy kisebb szépészeti beavatkozáson, a II. világháború után beépített tetőteraszt nem sikerült kiszabadítani vasbeton börtönéből. Talán majd a közeljövőben megvalósuló, tavaly novemberben beharangozott bővítés orvosolja ezt a hiányosságot.
Vizy Márton