Hosszú évek munkájának gyümölcseit gyűjtöttük egy csokorba, melyek évszázadokon és generációkon keresztül mesélik el egy-egy család történetét. Helyezkedjetek hát kényelembe, és hagyjátok, hogy a következő 7 író kézen fogva vezessen titeket megismerésre érdemes, egyedi világokba.
Vámos Miklós: Apák könyve
Az Apák könyve húszéves jubileumi kiadása vadonatúj borítóval és egy különleges melléklettel jelent meg márciusban az Athenaeum Kiadó gondozásában.
„Az Apák könyve családregény. Tizenkét nemzedékről szól, legfőbbképp azoknak elsőszülötteiről, háromszáz évnyi utazás a magyar térben és időben, a magyar történelemben és sorsban, valamint a magyar nyelvben is, hiszen az 1700-as években kezdődő história nyelve valamelyest igazodik a cselekmény zsinórjához, azaz fokozatosan fiatalodik. Fáj most, hogy e regény számomra bevégződött, úgy érzem, többé már nem az enyém. Nem baj. Ha szerencsém van, az Olvasóké lesz – s marad. Ajánlom az Apák könyvét az édesapáknak. Meg a fiaiknak. Meg a hozzájuk gyöngéd vagy rokoni szállal kötődő asszonyoknak és lányoknak” – írja kötetéről Vámos Miklós.
Szabó Magda: Régimódi történet
A lélektan kivételes ismerőjeként Szabó Magda jó néhány olyan nagy ívű történettel ajándékozta meg az utókort, amelynek középpontjában olykor saját gyerekkori élményein, máskor a fennmaradt levéltári dokumentumokon keresztül a család és annak összetett kapcsolatrendszere bontakozik ki. A Régimódi történet egy óda az írónő édesanyjához, Jablonczay Lenkéhez: hosszú órákat töltött a rokonok felkutatásával, a velük való beszélgetéssel, hogy felgöngyölítse imádott szülője életének minden apró részletét, ekképpen méltó emléket állítva a „fénynek, amelyet nem lehet megvilágítani”. A családtörténet ismertetésével nem állt meg itt Szabó Magda, egészen 2007-es haláláig folytatta a mesélést.
Szécsi Noémi: Nyughatatlanok
Szécsi Noémi regénye az 1848-as forradalom és szabadságharc utáni emigráció ismeretlen oldalát mutatja be. Miközben az emigráns forradalmárok különböző nyugati országokban intézik politikai ügyeiket, feleségeik Európában szétszóródva várják őket – és sorsuk jobbra fordulását. A nők között szövetségek köttetnek, konfliktusok bontakoznak ki, sokan a bizonytalanság elől a spiritizmusba menekülnek. Egy történelmi regény, amely éppolyan plasztikus, mintha csak ma játszódna. A Nyughatatlanok a Gondolatolvasó és az Egyformák vagytok című regényekkel együtt egy összefüggő trilógiaként olvasható, amelynek darabjai önállóan is teljes egészek.
Kepes András: Tövispuszta
Kepes András a Tövispusztában, hol fanyar humorral, hol felkavaró drámai erővel négy eltérő származású és értékrendű család sorsát kíséri végig. Az arisztokrata, a szegényparaszti, a falusi zsidó és a polgári família története három generáción keresztül ível át a 20. századon. A szerző a ,,Nagy háborútól” a Horthy-korszakon, az újabb világháborún, az 50-es éveken és a Kádár-korszakon át egészen a rendszerváltozást követő évekig mutatja be hősei hányattatott életét. Eközben pedig olyan tükröt tart elénk, amelyben alighanem saját családunk története is felrémlik, és az is, miért nem értjük egymást a mai napig.
Papp Sándor Zsigmond: Gyűlölet
Nem könnyű a családi múltat faggatni, ha már nincs kitől kérdezni. Loboncz Márton, immár Budapesten élő építészmérnök, jó évtizede maga mögött hagyta az erdélyi kisvárost, ahol felnőtt, anyja halála után azonban úgy dönt, megkeresi börtönből szabadult, rég nem látott apját. Miközben az apa nyomait kutatja, nem csupán a szülők, nagyszülők sorsának eltitkolt, elhallgatott történetei merülnek fel a romániai diktatúra 1970-es, 80-as éveiből, de szembesülnie kell azzal, hogy a mindent elemésztő gyűlölet, mint egy hibás gén, elkerülhetetlenül öröklődik tovább a sorsában. Megszakíthatja-e ezt a végzetes sorozatot egy tarkóra mért ütés? Papp Sándor Zsigmond új regényének szereplői egyként vergődnek egy sötét parancsuralom korlátai között és végletes érzelmeik fogságában. Vajon a szeretet vagy a gyűlölet bizonyul kitartóbbnak egy életen vagy akár nemzedékeken át?
Náray Tamás: Zarah
Zarah Winter szerető családba, fényűző körülmények és csodás műkincsek közé született, s egy tökéletes világban ennek megfelelő élet is várt volna rá. Ám hamar meg kell tanulnia, hogy az 1930-as évek Németországában mindennek épp az ellenkezője igaz. De hiába veszik el tőle a családját, az otthonát, a hazáját, sőt még a nevét is, Zarah mindvégig kitart. A legreménytelenebb helyzetekben is hű marad önmagához és szerettei emlékéhez, akikkel élete végén egy különös véletlen közelebb hozza őket egymáshoz, mint Zarah valaha is remélte volna. Náray Tamás új regénye egy történelmi korszakokon, generációkon és országhatárokon átívelő, mozgalmas családtörténet, mely egy kivételes asszony sorsán keresztül mesél a huszadik századról, szerelemről, árulásról, sikerekről, kudarcokról és a boldogság áráról, amelyet így vagy úgy, de mindenkinek meg kell fizetnie.
Fábián Janka: Búzavirág
Emíliát már kislányként elbűvöli a színpad varázsa, és az akkoriban még újdonságnak számító mozgókép. Udvarlójával, Vincével még egy amatőr filmet is forgatnak a lány főszereplésével, amellyel kapcsolatban nagyratörő terveik vannak. Ám a Nagy Háború kitörésekor a fiút elviszik katonának, Mimi pedig ápolónőként utazik ki a frontra, hogy megkeresse szerelmét… A háború végeztével Mimi mindenét elveszíti: a vőlegényét, az egészségét, még színészi karrierje is derékba törni látszik. A lány azonban nem adja fel – többek közt Vince emlékéért is elhatározza, hogy beteljesíti régi álmukat, és rövid kitérők után Hollywoodban próbál szerencsét. Pálóczy Emília hamarosan Mimi Hamiltonként ünnepelt sztár lesz a kor filmcsillagainak oldalán, de vajon a sikerekben és csillogásban megtalálja-e az elveszített boldogságot?
Fábián Janka Búzavirág című regényében az Ághfay-kúria újabb nemzedékének sorsát követhetjük végig a huszadik század első évtizedeiben.