Szubjektív lista következik a Funzine női szerkesztőségének kedvenc romantikus könyveiről, olyan történetekről, amelyek után szem nem marad szárazon.
A nagy Gatsby (1925)
F. Scott Fitzgerald a XX. századi amerikai irodalom legragyogóbb stilisztája; halála óta számos írót nevezett már a kritika „új Fitzgeraldnak”, de a lelki mélységeknek, a szív alkímiájának ábrázolásában azóta sincsen párja. Leghíresebb művének ‒ a világirodalom egyik legszebb szerelmes regényének ‒ hőse Jay Gatsby, a titokzatos milliomos: tündöklésének és bukásának történetében Fitzgerald óriási atmoszférateremtő erővel jeleníti meg a „dzsesszkorszakot”, a húszas évek Amerikáját, amelyben egyszerre volt jelen valami édesbús dekadencia és fergeteges új dinamizmus. Maga a történet pedig az amerikai mitológia olyan nagy témáinak hatol a mélyére, mint az amerikai álom bűvölete és ára, valamint a pénz és hatalom édessége és keserűsége. Gatsby, akiről sokáig csak sejtjük, hogy szegény sorból küzdötte fel magát, fanatikus akarással – s az eszközökben nem válogatva – vagyont szerez, és a New York-i társasági élet új sztárja lesz, csak hogy méltóvá váljon a szépséges Daisyhez, és elhódíthassa férjétől az asszonyt, akinek még a hangja is „csupa pénz”. (Helikon Kiadó)
Erich Segal: Szerelmi történet (1970)
„Mit mondhat el az ember egy huszonöt éves lányról, aki meghalt? Hogy szép volt. És okos, mint a nap. Hogy szerette Mozartot és Bachot. És a Beatlest. És engem. Egyszer, amikor éppenséggel egy kalap alá vett ezekkel a zenei példaképekkel, és megkérdeztem, mi a sorrend, mosolyogva azt válaszolta: betűrend szerinti. Akkor én is mosolyogtam. De most csak ülök és töprengek, vajon a keresztnevemen sorolt be – mikor is csak Mozart kullog utánam -, vagy a vezetéknevemen, mikor is beékelődöm Bach és a Beatles közé. De az első nem lehetek semmiképp, s ez valami ostoba okból pokolian dühít, mivel világéletemben azt képzeltem, hogy nekem mindenben az elsőnek kell lennem. Tudják: családi örökség.” (Európa Kiadó)
Gabriel García Márquez: Szerelem a kolera idején (1985)
Nick Hornby: Pop, csajok, satöbbi (1995)
Te tudod, melyek voltak életed legfájdalmasabb szakításai? Rob tudja. De Laura, akivel éppen most szakított, nincsen köztük. Éppenséggel örül is (egy kicsit), hogy végre szabad: bármikor nyugodtan hallgathatja a kedvenc zenéit, átrendezheti a lemezgyűjteményét… és elmerenghet azon, vajon miért végződik minden kapcsolata szakítással. Sőt, meg is keresheti azokat a nőket, akik a legfájdalmasabb szakítások ötös listáján szerepelnek. De kiderül, hogy mégsem tud továbblépni. Mert a lemez elakadt Lauránál. (Helikon Kiadó)
Nicholas Sparks: Szerelmünk lapjai (1996)
„Tudom, hogy nincs bennem semmi különös. Az átlagemberek átlagéletét élem. Nem alkottam semmi emlékezeteset, nevem hamarosan homályba vész, de tiszta szívből, igaz szerelemmel szerettem valakit, és ez nekem teljesen elég…” A mű a végtelen szerelem szívszorítóan gyengéd története. 1946-ban Észak-Karolinában kezdődik, amikor Noah Calhoun visszatér a második világháborúból. A harmincegy éves férfi, miközben megpróbálja birtokát felvirágoztatni, folyton egy gyönyörű lányra gondol, akivel tizennégy évvel korábban találkozott, és akit eddig mindenkinél jobban szeretett. Az emlékeinek él, egészen addig, amíg a lány meg nem érkezik a városba. Mi történt velük az elmúlt években, és hogyan alakul további életük? Mindezt megtudhatjuk e páratlanul szép, mesterien szőtt, megrendítő és igaz szerelmes regény lapjairól. (General Press)
Kazuo Ishiguro: Ne engedj el… (2005)
A Napok romjai szerzőjének megtévesztő egyszerűséggel kibontakozó remekműve rendkívüli érzékenységgel tárja elénk a remény és az elfogadás, beletörődés időtlen drámáját. A visszafogott nyelvezet csalóka látszata mögött páratlan érzelmi mélység rejlik, melyet kiaknázva, Ishiguro merészen újszerű megközelítésben vizsgálja egy napjainkban igen aktuális társadalmi kérdés erkölcsi szempontjait. (Európa Kiadó)
Szólíts a neveden (2007)
André Aciman olasz Riviérán játszódó regénye egy kamasz fiú és a családi nyaralóvendég, egy ifjú amerikai kutató között váratlanul kibontakozó, elsöprő szerelem története. A vonzalom, amelynek következményeivel egyelőre képtelenek szembenézni, felkészületlenül éri a fiatalokat. Az együtt töltött nyári hetek során mindketten küzdenek saját érzéseikkel, egyszerre tartva környezetüktől és saját maguktól. Vakmerően igyekeznek elérni azt, amiről sejtik, talán soha többé nem adatik meg nekik: a két ember közötti legteljesebb egységet. (Athenaeum Kiadó)
Lionel Shriver: Születésnap után (2007)
Irina McGovern, az amerikai gyermekkönyv-illusztrátor Londonban éli biztonságos, megállapodott életét értelmes, hűséges és fegyelmezett partnere, Lawrence mellett – mindaddig, amíg egy este megmagyarázhatatlan vágyat érez, hogy megcsókoljon egy másik férfit, a szenvedélyes, extravagáns, elsőrangú snookerjátékost. Két, egymással versengő, alternatív jövő függ ettől az egyetlen csóktól, hiszen Irina döntése – hogy behódol-e a kísértésnek, vagy megmarad a Lawrence-szel való, látszólag biztonságos partnerkapcsolatában – nagy horderejű változásokat fog hozni a karrierjében, a baráti körében, a családi kapcsolataiban és mindennapi életének szövedékében is. (GABO Kiadó)
John Green: Csillagainkban a hiba (2012)
A rákellenes csodagyógyszer összezsugorítja a tumort, és biztosít még néhány évet Hazelnek, ám ő így is folyamatosan a végső stádiumban van, és a diagnózisában már megírták az élete utolsó fejezetét. De amikor a támaszcsoportban megjelenő, isteni Augustus Waters képében bekövetkezik a nem várt fordulat, Hazel történetét is át kell írni. (GABO Kiadó)
Normális emberek (2018)
Az iskolában Connell és Marianne szinte kerülik egymást. Conell igazi közösségi ember, az iskolai focicsapat sztárja, Marianne magányos, büszke és visszahúzódó lány. Amikor Connell elmegy a Marianne-ék házában dolgozó édesanyjáért, különös, megmásíthatatlan kapcsolat jön létre a két tinédzser között, amelyet eltökélten titkolnak. Érettségi után mindketten ugyanarra az egyetemre kerülnek, és a későbbi években sem sodródnak el egymás mellől. Kapcsolatuk egyre összetettebbé és ellentmondásosabbá válik, kimondatlan feszültségekkel telítődik. (21. Század Kiadó)
+1 Matthew Dicks: 21 tétel a szerelemről (2019)
2021 januárjában jelent meg a Libri gondozásában Matthew Dicks közkedvelt amerikai író pontokba szedett szerelmes regénye, hétköznapi gondokról és bosszantó apróságokról, nagy álmokról, a mindent legyőző szerelemről, valamint arról a rengeteg küzdelemről, amit azért vívunk, hogy boldoggá tegyük a szeretteinket – és önmagunkat.
Dolgok, amelyeket jó lett volna tudni húszéves koromban:
- Minden egyes felszedett grammot tízszer olyan nehéz lesz leadni.
- A mentolos rövidital nem elfogadható helyettesítője a fogmosásnak.
- Bizonyos melltartóknak elöl van a kapcsolója.
- A hasprés nem ördögtől való.
- Ha lehetőséged adódik egy édeshármasra, használd ki! Kérlek! Ilyesmi csak egyszer történik.
- A hangoskönyvek nem a gyengeelméjűeknek készülnek, akik nem tudnak olvasni.
- Az órák, amelyeket játékgépbe való pénzdobálással tölt az ember, valahogy mindig hasznos időtöltésnek hatnak. Az otthoni, videójátékokkal töltött órák azonban nem.
- Nem kell sampon-, keksz- vagy golyóstollvásárlással álcázni, ha óvszert akarsz venni. Rohadtul senkit sem érdekel a nemi életed.
- Egy kerékcsavar meghúzásához kerékkulcs szükséges. Kizárólag ujjal nem fog menni.
- A konyhamalac nem képes megbirkózni fél kiló túlfőtt linguinivel.
- Soha nem tűnik fel, hogy az ember haja milyen fontos, amíg el nem kezd hullani.
- Nem létezik észszerű magyarázat arra, hogy az ember betegye a lábát egy sztriptízbárba.
- Vásárolj indexkövető befektetési alapot! A kamatos kamat rohadtul fontos dolog.