November 2-án az ország temetői gyertyalángba borulnak, hogy pislákoló fényükkel a csillagos égbolt földi tükörképét adva egy éjszakára szimbolikusan összekössék az eget és a holtak birodalmát. Halottak napja alkalmából Budapest négy olyan temetőjét gyűjtöttük össze, ahol nem csak leróhatod tiszteleted a magyar történelem nagyjai előtt, de a funerális építészet műfajának néhány kiemelkedő alkotásával is megismerkedhetsz!
Fiumei úti sírkert
Budapest legrégebb óta működő és leghíresebb temetőjét 1849-ben nyitották meg, Pest akkori keleti határán kívül. Létrehozásának szükségességét gróf Széchenyi István vetette fel 1841-ben, bár ő a dísztemetőt valahol a budai hegyekben képzelte el. Sokan csak a magyar Père-Lachaise-ként hivatkoznak rá, hiszen mint a párizsi nagytestvér, úgy a Fiumei úti sírkert is több egyszerű nekropolisznál: egyszerre park, nemzeti pantheon és szabadtéri művészettörténeti múzeum, melynek 56 hektáros területén kényelmesen megférnek évszázados faóriások, az észak-olasz temetőkből ismert árkádsorok és monumentális mauzóleumok.
A sírkert három legcsodásabb síremléke vitathatatlanul Batthyány Lajos, Deák Ferenc és Kossuth Lajos alakjához kötődik. Mint azt mindenki jól tudja, Batthyány Lajost 1849 október 6-án végezték ki a ‘48-as forradalomban való részvételéért, állami újratemetésére viszont csak 1870-ben került sor, addig a belvárosi Ferences templom kriptájában nyugodott. Gyönyörű, teraszokkal tagolt, neoreneszánsz stílusú mauzóleuma azonban még ennél is később, 1874-ben készült csak el, a Szépművészeti Múzeum épületét is jegyző Schickedanz Albert tervei alapján, közadakozásból.
Deák Ferenc kívül neoreneszánsz, belül eklektikus stílusú mauzóleuma 1887-ban került átadásra, három évvel azután, hogy Gerster Kálmán szignójával ellátta a 27 méter magas építmény terveit. A kupola tetején ágaskodó angyalfigura Kiss György munkája, míg a beltéri freskók és mozaikok Székely Bertalan és Róth Miksa műhelyeiből kerültek ki.
Sétánkat az impozáns Kossuth-mauzóleummal zárjuk: az 1903 és 1909 között felhúzott, hétemeletes síremlék szintén Gerster Kálmán nevéhez fűződik, aki egyébként a mauzóleum mögötti 39. parcellában nyugszik. Szobrait a kor egyik legfoglalkoztatottabb szobrásza, Stróbl Alajos mintázta, míg a Kossuth Lajos díszes szarkofágja fölötti kupola mozaikját Róth Miksa készítette.
Ha még több érdekességre vágytok, és legalább tízen összegyűltök, foglaljatok magatoknak időpontot egy ingyenes vezetett sétára a fiumeiutisirkert.nori.gov.hu-n!
1086 Budapest, Fiumei út 16.
Farkasréti temető
A Farkasréti temető 1894-ben nyílt meg (hangos tiltakozások közepette: a helyiek inkább üdülőterületet szerettek volna látni a lélegzetelállító panorámájú, páratlan fekvésű lankák helyén) és ma Magyarország egyik legjelentősebb sírkertje. Elsősorban régebbi sírokat helyeztek át ide, összességében azonban itt pihen a legtöbb nevezetes magyar személy, úgymint Szécsi Pál, Hofi Géza, Janikovszky Éva, Karády Katalin, Gobbi Hilda, Kodály Zoltán, Bartók Béla és Weöres Sándor. Építészeti szempontból kiemelt fontosságú a Makovecz Imre által átépített, ősi magyar motívumokkal díszített ravatalozó, valamint a temető főbejáratával szemközt elhelyezkedő Mindenszentek plébániatemploma, mely munkájáért Szabó István tervező Ybl-díjat kapott.
1124 Budapest, Németvölgyi út 99.
Kozma utcai izraelita temető
Az 1893-ban megnyitott sírkert Európa egyik legnagyobb zsidó temetője, ma körülbelül 300 ezer ember végső nyughelye, amely nem is inkább neves halottjai, inkább az ő és családjaik részére készült építészeti és szobrászati műremekek sokasága és különleges, erdőszerű hangulata okán került be válogatásunkba. A már emlegetett Gerster Kálmán a Brüll család számára emelt görög templomot, Lajta Béla géniuszának a Schmiedl és a Gries famíliák gazdag díszítésű, szecessziós stílusú mauzóleumait köszönhetjük, de a híres zsinagógaépítő Baumhorn Lipót is jegyez itt síremléket (a milliomos Újhelyi Lipót családi kriptája), és az art deco is tiszteletét teszi a Fodor Gyula-féle Konrád-Polnay-sírbolt képében.
1108 Budapest, Kozma utca 6.
Óbudai temető
A Bécsi út és az Aranyhegyi-patak által határolt temetőt 1910-ben nyitották meg, 1922 óta egy izraelita sírkert is működik a területén, melynek első halottja a megnyitó imádságot mintegy három nappal korábban levezénylő, 31 éves Schreiber Ignác rabbi volt, akit egy villamos csapott el. A kellemes hangulatú Óbudai temető háromszög alakú parcellái mind köröndökből nyílnak, közöttük koros kőrisek és vadgesztenyefák sorakoznak, melyek fölött a háttérben a Hármashatár-hegy vonulatai hullámzanak. Különösen a focirajongóknak érdemes felkeresni a temetőt, itt nyugszik ugyanis Albert Flórián, Palotás Péter és Hidegkuti Nándor is, de Göncz Árpád és Sinkovits Imre is itt alusszák örök álmukat.
1037 Budapest, Bécsi út 365.
Vizy J. Márton