Városi Kalandor 1. rész: Budapesti temetők

November 2-án az ország temetői gyertyalángba borulnak, hogy pislákoló fényükkel a csillagos égbolt földi tükörképét adva egy éjszakára szimbolikusan összekössék az eget és a holtak birodalmát. Halottak napja alkalmából Budapest négy olyan temetőjét gyűjtöttük össze, ahol nem csak leróhatod tiszteleted a magyar történelem nagyjai előtt, de a funerális építészet műfajának néhány kiemelkedő alkotásával is megismerkedhetsz!

Fiumei úti sírkert

Budapest legrégebb óta működő és leghíresebb temetőjét 1849-ben nyitották meg, Pest akkori keleti határán kívül. Létrehozásának szükségességét gróf Széchenyi István vetette fel 1841-ben, bár ő a dísztemetőt valahol a budai hegyekben képzelte el. Sokan csak a magyar Père-Lachaise-ként hivatkoznak rá, hiszen mint a párizsi nagytestvér, úgy a Fiumei úti sírkert is több egyszerű nekropolisznál: egyszerre park, nemzeti pantheon és szabadtéri művészettörténeti múzeum, melynek 56 hektáros területén kényelmesen megférnek évszázados faóriások, az észak-olasz temetőkből ismert árkádsorok és monumentális mauzóleumok.

A sírkert három legcsodásabb síremléke vitathatatlanul Batthyány Lajos, Deák Ferenc és Kossuth Lajos alakjához kötődik. Mint azt mindenki jól tudja, Batthyány Lajost 1849 október 6-án végezték ki a ‘48-as forradalomban való részvételéért, állami újratemetésére viszont csak 1870-ben került sor, addig a belvárosi Ferences templom kriptájában nyugodott. Gyönyörű, teraszokkal tagolt, neoreneszánsz stílusú mauzóleuma azonban még ennél is később, 1874-ben készült csak el, a Szépművészeti Múzeum épületét is jegyző Schickedanz Albert tervei alapján, közadakozásból.

Deák Ferenc kívül neoreneszánsz, belül eklektikus stílusú mauzóleuma 1887-ban került átadásra, három évvel azután, hogy Gerster Kálmán szignójával ellátta a 27 méter magas építmény terveit. A kupola tetején ágaskodó angyalfigura Kiss György munkája, míg a beltéri freskók és mozaikok Székely Bertalan és Róth Miksa műhelyeiből kerültek ki.

Sétánkat az impozáns Kossuth-mauzóleummal zárjuk: az 1903 és 1909 között felhúzott, hétemeletes síremlék szintén Gerster Kálmán nevéhez fűződik, aki egyébként a mauzóleum mögötti 39. parcellában nyugszik. Szobrait a kor egyik legfoglalkoztatottabb szobrásza, Stróbl Alajos mintázta, míg a Kossuth Lajos díszes szarkofágja fölötti kupola mozaikját Róth Miksa készítette.

Ha még több érdekességre vágytok, és legalább tízen összegyűltök, foglaljatok magatoknak időpontot egy ingyenes vezetett sétára a fiumeiutisirkert.nori.gov.hu-n!

1086 Budapest, Fiumei út 16.

Farkasréti temető

A Farkasréti temető 1894-ben nyílt meg (hangos tiltakozások közepette: a helyiek inkább üdülőterületet szerettek volna látni a lélegzetelállító panorámájú, páratlan fekvésű lankák helyén) és ma Magyarország egyik legjelentősebb sírkertje. Elsősorban régebbi sírokat helyeztek át ide, összességében azonban itt pihen a legtöbb nevezetes magyar személy, úgymint Szécsi Pál, Hofi Géza, Janikovszky Éva, Karády Katalin, Gobbi Hilda, Kodály Zoltán, Bartók Béla és Weöres Sándor. Építészeti szempontból kiemelt fontosságú a Makovecz Imre által átépített, ősi magyar motívumokkal díszített ravatalozó, valamint a temető főbejáratával szemközt elhelyezkedő Mindenszentek plébániatemploma, mely munkájáért Szabó István tervező Ybl-díjat kapott.

1124 Budapest, Németvölgyi út 99.

Szécsi Pál temetése / Fotó: Fortepan

Kozma utcai izraelita temető

Az 1893-ban megnyitott sírkert Európa egyik legnagyobb zsidó temetője, ma körülbelül 300 ezer ember végső nyughelye, amely nem is inkább neves halottjai, inkább az ő és családjaik részére készült építészeti és szobrászati műremekek sokasága és különleges, erdőszerű hangulata okán került be válogatásunkba. A már emlegetett Gerster Kálmán a Brüll család számára emelt görög templomot, Lajta Béla géniuszának a Schmiedl és a Gries famíliák gazdag díszítésű, szecessziós stílusú mauzóleumait köszönhetjük, de a híres zsinagógaépítő Baumhorn Lipót is jegyez itt síremléket (a milliomos Újhelyi Lipót családi kriptája), és az art deco is tiszteletét teszi a Fodor Gyula-féle Konrád-Polnay-sírbolt képében.

1108 Budapest, Kozma utca 6.

blank

Óbudai temető

A Bécsi út és az Aranyhegyi-patak által határolt temetőt 1910-ben nyitották meg, 1922 óta egy izraelita sírkert is működik a területén, melynek első halottja a megnyitó imádságot mintegy három nappal korábban levezénylő, 31 éves Schreiber Ignác rabbi volt, akit egy villamos csapott el. A kellemes hangulatú Óbudai temető háromszög alakú parcellái mind köröndökből nyílnak, közöttük koros kőrisek és vadgesztenyefák sorakoznak, melyek fölött a háttérben a Hármashatár-hegy vonulatai hullámzanak. Különösen a focirajongóknak érdemes felkeresni a temetőt, itt nyugszik ugyanis Albert Flórián, Palotás Péter és Hidegkuti Nándor is, de Göncz Árpád és Sinkovits Imre is itt alusszák örök álmukat.

1037 Budapest, Bécsi út 365.

blank

Vizy J. Márton