A köztéri művészet gazdagítja fizikai környezetünket, támogatja a helyspecifikus identitás kialakulását a széphez való korlátlan hozzáférés biztosításával, a kulturális örökséget kézzelfogható közösségi eszközzé alakítja, feltárja szemeinket, barátságosabbá teszi nyilvános tereinket, és ami a legfontosabb: pozitívan befolyásolja a hangulatunkat. A Budapest Uncovered legújabb fejezetében a város legkülönlegesebb szobraival és a mögöttük rejlő történetekkel ismertetünk meg benneteket!
Az Állatorvosi Egyetem kutyái
Az 1787-es alapítású Állatorvostudományi Egyetem árnyas kampuszán találjuk Budapest minden bizonnyal legcukibb szoborcsoportját: a Pogány Gábor Benő szobrász keze munkáját dicsérő fémebek egy kis teresedés gyűrű alakú fapadja köré gyűlve hirdetik az őshonos magyar kutyafajták páratlan szépségét. A 2016-ban átadott kutyakollekció mind a kilenc tagja (kuvasz, pumi, mudi, puli, erdélyi kopó, magyar agár, magyar vizsla, és drótszőrű vizsla) bronzból készült. A kampusz további látványosságai közé tartoznak Steindl Imre neoreneszánsz téglaépületei, vagy Domonkos Béla magyar szürkemarha bikát ábrázoló szobra is.
Miniművészet
Legyenek akármilyen különlegesek is az ukrajnai születésű magyar szobrász Kolodko Mihály alkotásai, parányi méretük okán fölöttébb könnyű nem észrevenni őket. Első budapesti műve, A nagy ho-ho-horgászból ismert Főkukac néhány centis szobra 2016-ban került a Bem rakpart 15-ös számú háza elé, azóta pedig már a város számos pontján találkozhatunk minimodelljeivel: a Liszt Ferenc repülőtéren például a névadó zongoraművész poggyászon csücsülő alakja fogad minket, a Batthyány tértől az alsó rakpartra vezető lépcső oldalán egy Rubik kocka idomai vetekednek a túlparti Országház látványával, a Falk Miksa utca szájában fejét vakaró Columbo szobor mögött pedig egy öngyilkosságot elkövetett mókus rejtőzik.
Fából készült fenevadak
Ha Kolodko az egyik, akkor Szőke Gábor Miklós a köztéri szoborművészet másik végletét képviseli: a monumentális állatinstallációiról ismert művész alkotásaival többek között Olaszországban, az Egyesült Államokban, Oroszországban és Bahreinben is összefuthatunk, de budapestiként szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen elég csak Szőke Gábor Miklósnak a Csepel Művek területén található műhelyéig mennünk, ha a keményfából és rozsdamentes acélból készült, a francia romantika és az industrial chic jegyeit magukon hordozó szobrok lehető legnagyobb koncentrációjára vágyunk, de a Doboz udvarán, a Hotel Clark előcsarnokában, a Várkert Bazár előtt, vagy az Epreskertben is ott díszelegnek a világhírű magyar alkotó bestiái.
Nő az erkélyen
A sasszeműek a Thököly út mentén sétálva már biztos észrevették a 61-es számú ház egyik első emeleti erkélyét díszítő, távolba révedő nő szobrát. Az angolszász gótikus regények hangulatát árasztó alkotás a Pápai Manó szövőgépgyáros számára Ybl Lajos által tervezett négyszintes lakóház 1912-es befejezése óta tartja szemmel Zugló ezen kis szegletét, titokzatos tekintete pedig megannyi városi legendát szült. Az egyik mese egy fiatal nőről szól, aki minden nap órákat töltött a ház erkélyén abban a reményben, hogy egyszer csak végre megpillantja az első világháborúból hazatérő férjét. Egy végzetes napon aztán a postás borítékot hozott, benne a férfi gyászjelentésével. A fiatalasszonyt a tragikus hír azonnal megölte. A halálhír azonban tévesnek bizonyult, a férj hazatért a hadifogságból, felállította haláláig hű felesége szobrát, majd pedig befalazta az erkély ajtaját. Az igazság természetesen kevésbé költői: a szobrot a Bourges-palota kőasszonyai ihlették meg, melyeket az építész fiának, Ybl Ervin francia tanulmányútja során készített fényképein pillantott meg.
A névtelen krónikás
A városligeti Vajdahunyad várának tőszomszédságában már közel százhúsz éve ül márvány trónján III. Béla udvari jegyzőjének, Anonymousnak kapucnis, arc nélküli szobra. A magyarok eredetét és történelmünk első századait megörökítő Gesta Hungarorum szerzőjének névtelenségbe és elegánsan hullámzó köpenyébe burkolózó alakját Ligeti Miklósnak, Rodin egyik követőjének, valamint a Thököly úti könyöklő nő alkotójának köszönhetjük. Baljós külseje ellenére (vagy talán épp ezért?) a szobor Budapest egyik legnépszerűbb látványossága: a világ számtalan tájáról érkező írók és író-aspiránsok ezrei keresik fel minden évben, hogy Anonymous tollát megérintve megszabaduljanak az írói válságtól.