Hogyan kerüld el a karácsonyi idegbajt? – A coach válaszol

A nagy karácsonyi készülődést sokan stresszes időszakként élik meg, és szentestére már oda is az ünnepi hangulat. Az ilyen típusú emberek cseppet sem várják a decembert, és az egész adventi és karácsonyi felhajtás csak púp a hátukon. Mit tegyünk, hogy idegeskedés nélkül, meghitten tölthessük együtt a szeretet ünnepét? S. Tóth Márta, life és business coach, NLP tréner, kommunikációs szakember válaszolt kérdéseinkre. A cikk 2018-ban készült, de tartalma ma is aktuális. 

Mi okozza a legnagyobb stresszt a karácsonyi készülődéskor?

Egyrészt a sok reklám azt „programozza” belénk, hogy tökéletesnek kell lennünk, mi pedig megpróbálunk versenyt futni a pénzünkkel, az időnkkel és magunkkal. Másrészt van bennünk egy erős megfelelési kényszer: meghitt karácsonyt szeretnénk teremteni a családunk számára, és azt feltételezzük, ezt kizárólag úgy tudjuk megvalósítani, ha sokat vásárolunk, sütünk-főzünk, közben pedig borzalmasan elfáradunk. Harmadrészt ott vannak a karácsonyi családi minták és hagyományok, melyeknek szeretnénk megfelelni. Nem szabad elfeledkezni az év végi hajtásról sem a munkahelyünkön, ami szintén sok energiánkat felemészti.

blank
S. Tóth Márta – Life és business coach

Mit tehetünk, hogy megelőzzük a felesleges stresszelést?

Meg kell figyelni magunkat, hogy rájöjjünk, mi okozza a legnagyobb stresszt. Nekem például az ajándékvásárlás, ezért listát készítettem arról, kinek mit és mikor veszek majd meg. Fontos, hogy ne haladjuk meg a lehetőségeinket, csak annyit költsünk, amennyit a pénztárcánk megenged. Legyen kiegyensúlyozott napirendünk, sporttal, meditációval, énidővel. Gyűjtsük össze azokat a régi érzéseket magunkban, melyek karácsony tájékán erősödnek fel bennünk, elevenítsük fel a régi beszélgetéseket, közös élményeket a szeretteinkkel.

Sokszor a felfokozott érzelmi állapot heves családi vitákhoz vezet az ünnepek alkalmával. Mit tegyünk, hogy ezeket elkerüljük?

Ne szentestén kezdjünk bele azokba a konfliktust szülő beszélgetésekbe, melyek néhány hete vagy hónapja érlelődnek bennünk. Ahogy mi, úgy a családtagjaink is elfáradnak az év végére, ezért könnyen előfordulhat, hogy érzékenyebben reagálnak, mint máskor. Ha úgy érezzük, halaszthatatlan egy konfliktust megbeszélni, inkább menjünk haza néhány nappal korábban, vagy bírjuk ki 27-éig. Amikor pedig belevágunk a beszélgetésbe, kezdjük azzal: „amikor te ezt teszed, én ezt érzem”. Ne tegyünk szemrehányásokat, ne ítélkezzünk. Vegyük figyelembe, hogy a másik fél is fáradt, neki is vannak problémái. Ezt az áldozatot meg kell tudnunk hozni.

Az ajándékozással sokunknak meggyűlik a baja. Vajon miért költünk ennyit ajándékokra? A lelkiismeret-furdalásunkat szeretnénk így csillapítani? Esetleg bocsánatot kérünk velük?

Vegyesen. Nem az ajándék anyagi értékének kellene a legfontosabbnak lennie. A másik igényeit kell felmérni, például úgy, hogy felidézzük a korábbi éveket, beszélgetéseket, melyekből megihletődhetünk, minek örülne. Nem azért kell ajándékoznunk, hogy a másiknak imponáljunk, a státuszunkkal dicsekedjünk.  Abban a pillanatban, amikor megvesszük az ajándékot, a szeretetnek és a másik lelkének kell ott lennie, nem pedig az én kompenzálási vágyamnak, bűntudatomnak.

blank

A fiatal párok, friss házasok esetében sokszor az is konfliktust okoz, kinél töltsék a karácsonyt, mivel mindkét oldalon a szülők azt szeretnék, hogy náluk legyenek. Mit tegyen ilyenkor a pár?

Konszenzust kell hoznunk, vagyis közelíteni, igazodni kell egymás elvárásaihoz. Hadd hozzam fel a saját példámat. A fiam párkapcsolatban él, és mindannyiunk számára egyértelmű, hogy a karácsonyt együtt szeretnénk tölteni. Én annak örülnék a legjobban, ha szenteste nálunk lenne. Nem kell az egész estét nálunk töltenie, de azzal sincs semmi gond, ha 25-én jönnek át ebédelni vagy 26-án vacsorázni. A lényeg, hogy a három nap alatt találjunk rá módot, hogy együtt legyünk. Ezt pedig úgy tegyük meg, hogy figyelünk a másik igényeire és tiszteletben tartjuk a vágyaikat.

Mi van, ha a szülők ragaszkodnak hozzá, hogy a gyerekük szenteste is otthon legyen, és nem fogadnak el másik opciót?

Jelzésértéke van, ha a gyerek egyáltalán nem akar találkozni a szülőkkel, ott valószínűleg más sérelmek is lehetnek. Elvégre mi akadályozhat meg egy fiatal párt abban, hogy három nap alatt háromfelé osszák a figyelmüket? A távolság, a szándék és a sérelmek. A szülőnek le kell ülnie és elgondolkodnia azon, neki milyen érzései voltak karácsonykor, amikor fiatal házas volt. Főleg azon elmélkedjen el, milyen volt a kapcsolata a szüleivel, mire vágyott, és mi az, amit erős és túlságosan fájdalmas kompromisszumként élt meg. Másrészt szükség van a meghitt beszélgetésekre is, amikor a fiatalok megnyugtatják a szülőket, hogy nem arról van szó, hogy mellőzik őket, vagy kevésbé fontosak a számukra – csupán a látogatási sorrendben kerültek máshova.

Hogyan tudja megteremteni egy fiatal pár a saját karácsonyi hagyományait, az ünnepi meghittséget?

Meg kell vizsgálniuk, milyen minták fontosak a számukra, miben értenek egyet mindketten. Az egyik ismerősöm például nem rajong annyira a karácsonyért. Az ő családjában nem volt fontos szerepe az ünnepnek, a születés- és névnapokra sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek. Viszont mivel szereti a párját, felajánlotta, legyen minden úgy karácsonykor, ahogy ő szeretné. Ilyenkor persze a másik félnek is vigyáznia kell, nehogy túlzásba essen, hogy megtalálja az egyensúlyt a saját és a szerelme igényei között. Megvizsgálhatjuk a saját családi hagyományainkat is, eldönthetjük, mit és hogyan szeretnénk továbbvinni ebből az örökségből.

blank

Mit árul el rólunk, ha kifejezetten irtózunk a karácsonytól?

Nem lehet olyan választ adni, ami minden esetben megállná a helyét. Van, aki zárkózott, és az érzelemnyilvánítás nem könnyű feladat számára, másoknak a családjukban nem volt fontos a karácsony, és ezt a mintát követik ők is. Azzal sincs semmi baj, ha egyszer úgy döntünk, szakítunk minden hagyománnyal, és elutazunk például Balira az ünnepek idején, a lényeg, hogy ezzel a döntésünkkel ne okozzunk problémát a családunknak.

Mit tanácsolsz azoknak, akik egyedül karácsonyoznak?

A karácsony elsősorban nem a családról, hanem a szeretetről szól. Próbáljanak hasonló szituációban lévő ismerőst találni, és bátran ajánlják fel, hogy karácsonyozzanak együtt. Pár évvel ezelőtt áthívtam karácsonyra azokat a hallgatóimat és ügyfeleimet, akikről tudtam, hogy egyedül vannak. Csodálatos estét töltöttünk együtt. A szeretet mindig jelen van, bennünk és a másikban is, csak meg kell találni. Először magunkban, utána pedig másokban.