Díszítő érzékkel átszőtt tudás – Egyedülálló kiállítás nyílt a Ráth György-villában

Június 14-én a Városligeti fasor impozáns, elsősorban szecessziós műkincseket bemutató épületében új időszaki kiállítás nyitotta meg kapuit. A “Díszítő érzékkel átszőtt tudás” című tárlat a szecesszió gazdag formavilágát Kőrössy Albert Kálmán építőművész alkotásain keresztül szemlélteti látogatóinak. A páratlan gyűjteményen Baldavári Eszter kurátor kalauzolt végig bennünket.

Kőrössy Albert Kálmán életműve ily módon korábban sehol nem volt látható, hiszen hagyatéka nem maradt fenn, életéről pedig keveset tudni. A kutatók, illetve Eszter látómezejébe az alkotó 10 évvel ezelőtt került be, innentől azonban hatalmas gyűjtőmunka kezdődött annak érdekében, hogy a különleges örökség az utókor számára is fennmaradhasson. A frissen nyílt tárlat a Magyar Építészeti Múzeum szervezésében az Iparművészeti Múzeum segítségével valósult meg, de Budapest Főváros Levéltára is nagymértékben gazdagította a bemutatott gyűjteményt. „Fontos megemlíteni, hogy a Levéltár általában másolatot ad ki a múzeumoknak, de ezúttal eredeti példányokat kaptunk.” – meséli Eszter, miközben Kőrössy épületterveit mutatja.

A tervrajzok között megtaláljuk többek között a (korábban a Március 15. téren állt) Osztálysorsjáték Palota, valamint az Aulich utcai ház építési terveit is. Utóbbiról egy – a Magyar Iparművészet című folyóiratban a századforduló idején megjelent – Kőrössy Albert Kálmánnal készített interjúból derült ki, hogy a művész a szecesszióra jellemző gazdag állat- és növényalakos díszítésben tudatosan a hazai élővilágot kívánta ábrázolni. „Ez már tudatos szecessziós gondolkodásra vall, annak ellenére, hogy az Aulich utcai ház az egyik legelső szecessziós épület volt hazánkban.”

Amikor a szecesszió irányzatáról, jellemző stílusjegyeiről kérdezem, Eszter elárulja, hogy „a szecesszió annyira gazdag formavilágában, hogy stílus helyett sokkal inkább mozgalomként értelmezhető. Ezt egyébként a tárlat is jól érzékelteti.” Kőrössy életműve valóban szemmel láthatóan változatos: megmutatkozik rajta a német Jugendstil hatása, felismerhetőek benne a franciás formák, sőt néhány alkotásán még az art déco előszele is érezhető.

A kiállítótérben az egykori Tisztviselőtelepi Gimnázium (a mai Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum) műkincs hagyatékából több különlegesség is bemutatásra kerül. Láthatunk egy fehér és arany színű bagolykonzolt, mely az épület külső homlokzatán töltött be egykor tartó- és dekorációs szerepet, „ennek érdekessége, hogy az épületben csupán a gipszmásolatai maradtak meg, a nálunk kiállított az egyetlen eredeti darab”.

Az iskolából érkezett továbbá egy elektromágneses hangvilla is, mely érdekes fizikai szemléltetőeszközként a tudományok iránt érdeklődő látogatók kedvéért tekinthető meg.

Az ezúttal vitrinként is funkcionáló korabeli, szintén a Tisztviselőtelepi Gimnáziumból származó írószekrény pedig még kisebb meglepetést is okozott a tárlat berendezésekor. „A beállításkor vettük csak észre, hogy a szekrény hátoldalán is megjelenik a bagoly motívum, melynek ebben az esetben kitárt szárnyai mindkét oldalon egy kígyófejben végződnek.”

A belső terem szinte teljes egészében a Váci utcában található Philanthia virágkereskedést idézi meg, melynek belső berendezése és üzletportálja készült Kőrössy tervei alapján. „A Philanthia jóvoltából egy intarziás, rézveretes szekrényt, egy vörösbársony sarokülőkét és egy bádogbelsejű virágállványt állítottunk ki, utóbbiban engedélyt kaptunk élő növény elhelyezésére is, ami világviszonylatban ritkaságnak számít.” A hamisítatlan Philanthia-hangulatról a helyiségben kellemes háttérzene is gondoskodik.

A tárlatot gazdag fotógyűjtemény is színesíti az intézmény fotósa, Bélavári Krisztina, valamint a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ archív felvételei jóvoltából. Különlegesség, hogy helyet kapott a kiállításon az egyik első budapesti pallérfotó, mely 1899-ból származik és építés közben, az Osztálysorsjáték Palota állványzatáról készült, valamint egy a Philanthia virágüzletet ábrázoló, Kozelka Tivadar által készített fénykép.

Eszter ötlete alapján falra erősített tablókon arról is olvashatunk, hogyan vélekedtek a szecesszióról a századforduló nagy gondolkodói: Einstein, Ady Endre, Otto Wagner, vagy éppen Oscar Wilde.

Az ideiglenes kiállítás a Ráth György-villa munkatársai szerint is tökéletesen illeszkedik az intézmény állandó, “A mi szecessziónk” tárlatához, melyben a további gazdag szecessziós műkincs-gyűjteményen túl eredeti szobabelsőket is megcsodálhatunk.

A “Díszítő érzékkel átszőtt tudás” című kiállítás szeptember 15-ig tekinthető meg a Ráth György-villában, innen szeptember második hetében az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum épületébe költözik. Novembertől januárig pedig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár lépcsőháza ad majd otthont a Kőrössy Albert Kálmán életművét bemutató egyedülálló tárlatnak.

A kiállítás A szecesszió világnapja programsorozat része, mely a Duna Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és a magyar állam társfinanszírozásával valósul meg.