Bár az esős idő miatt az alábbi könyveket elsősorban nem strandoláshoz ajánljuk, az mit sem von le az értékükből, ha nem napozás közben, hanem mondjuk otthon olvassuk. Könyves válogatásunkban könnyed és komolyabb olvasnivalókat is találsz, hogy bármilyen is legyen a kedved (vagy az időjárás), találj számodra megfelelő olvasnivalót.
Robert Merle: Mesterségem a halál
Rudolf Hoess az auschwitzi koncentrációs tábor parancsnoka volt, akinek feladatai közé tartozott, hogy minél kevesebb idő alatt, minél hatékonyabban, minél több zsidóval végezzen. Robert Merle sokkoló, mégis letehetetlen könyvében ennek a náci rémnek az életét dolgozza fel. A regény főszereplője Rudolf Lang, Hoess fiktív alteregója. Merle Lang életét egészen gyerekkorától meséli el. A férfi egy szigorú és bigottan vallásos apa merev és megkérdőjelezhetetlen szabályai szerint nőtt fel, majd az első világháború kitörésekor mindent megtett, hogy a fronton harcolhasson – noha még nem volt elég idős a katonai szolgálathoz.
Merle ijesztő objektivitással írja le a Langra nehezedő nagy kihívást, nevezetesen: hogyan lehet minél több zsidót megölni minél rövidebb időn belül. Lang személyében egy olyan embert ismerünk meg, aki gondolkodás nélkül teljesíti a parancsot, számára csak maga az utasítás és annak kivitelezése a fontos, a moralizálás teljesen hidegen hagyja. Felgyorsult és sokszor érthetetlennek látszó világunkban, ahol néha több eltérő „igazság” is vígan megél egymás mellett, Merle könyve talán sokkal fontosabb üzenetet tartogat, mint eddig bármikor.
Jesmyn Ward: Hallgasd a holtak énekét!
Ha be akarnánk sorolni ezt a könyvet valamilyen műfajba, bajban lennénk. Szerencsére nem is akarunk így tenni, hiszen pont azért ajánljuk ezt a regényt, mert egyszerre több kategóriába is beleillik. Elsősorban egy családregény, hiszen egy Amerikában élő színes bőrű család történetét ismerhetjük meg, a 13 éves Jojo, édesanyja, Leonie, illetve egy távoli árny, Richie szemén keresztül. Másodsorban egy kísértetregény, hiszen a holtak, ahogy a család múltja is, a jelenben is hallatnak magukról.
Harmadsorban egy fejlődéstörténet: az ifjú Jojó férfivá serdülésének a története, ugyanakkor egy másfajta fejlődést vagy inkább stagnálást is leír a szerző: a fekete bőrűek megítélését és társadalmi elfogadottságát. A Hallgasd a holtak énekét! a kortárs amerikai irodalom egyik izgalmas színfoltja, melyből kiderül, milyen kevés mozgástere, ellenben annál több konfliktusa van annak a tizenévesnek, akinek idejekorán kell felnőtté cseperednie.
Anna Ekberg: Bomlás
Christiannek és Leonorának mindenük megvan, boldog házasságban élnek. Gyönyörű házuk a fjordra néz, és a fiukat hosszú betegség után az orvosok végre egészségesnek nyilvánították. Ám egy napon Leonora ráébred, hogy a férje megcsalja egy fiatalabb nővel. Soha nem hitte volna, hogy Christian képes lenne elhagyni őt, aki mindent feláldozott a fiuk egészsége és a családi boldogság oltárán. De Leonorát nem olyan fából faragták, aki hagyja magát félreállítani. Elhatározza, hogy megakadályozza, hogy a férje elváljon tőle – kerül, amibe kerül.
Markus Zusak: Clay hídja
Kezdetben csak egy gyilkos, egy öszvér és egy fiú volt. Aztán egy kígyótetem, egy döglött kutya és egy régi írógép. És jött az anya és az öt testvér, majd a lány, aki zsokénak készül, meg a lóversenyek. Később a halál, a gyász, a futás és a fájdalom, a híd és a megtisztulás. De ez még nem a vég.
A Dunbar fivérek a saját törvényeik szerint élnek a világban. Az anyjuk meghalt, és az apjuk is magukra hagyta őket. Szeretnek és gyűlölnek, gyászolnak és élnek, küzdenek a felnőttvilág kihívásaival az elhagyatott lóversenypálya tövében.
Egy nap azonban az apjuk váratlanul hazatér, és segítséget kér tőlük egy híd megépítésében. Az öt testvér közül egyedül Clay vállalja a feladatot, és ezzel örökre megváltoztatja az életüket. Clay hidat épít a múltjából, a családjából, fájdalomból és szeretetből, a csodákból és a csalódásokból, az életéből, mindabból, ami egy élet kötőanyagát képezi. És közben feltárul a család múltja: a Homérosz iránt rajongó nagyapa emléke, a Kelet-Európából menekült anya és a festőművésznek készülő, megtört apa találkozása egy eltévedt zongoránál, valamint a fiúk ígéretekkel teli gyermekkora. De vajon elég kitartó-e Clay? Lesz-e elég ereje befejezni?
Nico Walker: Kopasz
Cleveland, 2003. A regény elbeszélője a kollégiumi diákok tipikus sodródó életét éli, ám találkozása Emilyvel mindent megváltoztat. Szerelmük mély, életre szóló kötelék. Amikor majdnem elveszíti a lányt, olyan döntést hoz, amely kitörölhetetlen nyomot hagy mindkettejük sorsán: beáll a hadseregbe.
A következmények megrázóak. Szanitécként Irakba vezénylik, az ottani körülmények pedig sokkolják. Katonatársaival szipuznak, marokszám nyelik a fájdalomcsillapítókat, és pornót néznek.
Sokan közülük elesnek a harcokban. Amikor végül hazatér, a poszttraumás stressz szindróma uralja az elméjét és az életét. Ráadásul az amerikai Középnyugaton ekkor söpör végig az ópiátok új generációja, és ebből már Emily sem tudja kivonni magát – mindketten heroinfüggők lesznek. Ahogy anyagi hátterük gyengül, az elvonási tünetek erősödnek – az egyetlen lehetséges kiútnak a bankrablás tűnik. A pokol újabb, ismeretlen körei tárulnak fel előttük, és messze még az út vége…
Kurt Vonnegut: Bajnokok reggelije
A Bajnokok reggelije Az ötös számú vágóhíd méltó párja. A szerző által illusztrált történet látszólag a legismertebb Vonnegut-teremtmény, a különc regényíró, Kilgore Trout és Dwayne Hoover Pontiac-kereskedő találkozásának krónikája. Látszólag. Mert a világban téboly uralkodik, a bolygó pusztul, az emberiség meghibbant. És ezen vajmi keveset változtat, hogy Kilgore egy beomlott külszíni bányák és zagyva hirdetések kísérte úton éppen a világmindenség seggluka, Midland City felé tart. „Ez a könyv ajándék magamnak az ötvenedik születésnapomra.
Ötvenévesen arra vagyok programozva, hogy gyerekesen viselkedjem hogy sértegessem a nemzeti himnuszt, hogy náci zászlót, segglukat és mindenféle egyebet rajzoljak filctollal. Azt hiszem, megpróbálok kisöpörni a fejemből minden benne levő kacatot a segglukakat, a zászlókat, a bugyikat. Bizony ebben a könyvben bugyiról is van kép. Kisöpröm a többi könyvemből való szereplőket is. Nem rendezek több bábjátékot.” (K. V. Jr.) Annyira vagyunk egészségesek, amennyire a gondolataink humánusak.
Szerző: Tegdes Péter