Indiana Jonest vagy Lara Croftot nézve a tévében biztos sokan elgondolkodtak már azon, milyen lehet egy régész élete. Ha azt mondom: nincs benne semmi romantikus, viszont szélsőséges időjárási viszonyok, kemény fizikai munka annál inkább, az emberek sóhajtva legyintenek, és örülnek, amiért nem ezt a pályát választották.
Ahogy minden más szakmának, az archeológiának is megvannak a maga szép és nehéz pillanatai, néha pedig az is előfordul, hogy meghatottságában sír az ember. Ez történt velem is tavaly tavasszal is, amikor megtudtam, hogy lehetőségem nyílik Kínába utazni.
Hogy sikerült mindez?
A szolnoki Damjanich János Múzeum tavaly ismét pályázatot hirdetett magyar régészhallgatók számára. Ennek alapján a nevezőknek bizonyítaniuk kellett rátermettségüket és alkalmasságukat a külföldi munkára, mely a kínai Zhouyuan településen zajlott. A jelentkezőktől a közvetítők folyékony angol nyelvtudást, viszonylag gazdag ásatási múltat és jó alkalmazkodó készséget vártak el. Végül négy diák kapta meg a lehetőséget, hogy két turnusban Ázsia legnépesebb országába látogasson, és becsatlakozzon a Pekingi Egyetem ásatási gyakorlatába. Én az ELTE hallgatójaként, az októberi turnusban vehettem részt a munkálatokban.
Kalandos utazás Kína szívébe
A húszmilliós metropoliszból az ország szinte minden fontos települése könnyűszerrel megközelíthető, igaz, a repülőút Pekingig meglehetősen hosszú, és átszállás nélkül meg sem közelíthető Budapestről. Helsinkiig két óra volt a repülőút, onnan pedig további nyolc és fél órába telt, hogy eljussunk az úti célunkig. Vonattal hét óra alatt jutottunk el a Pekingtől majdnem 1000 kilométerre, délnyugatra fekvő Baoji településre, ahonnan autóval vittek el a zhouyuani lelőhelyre.
Mindennapok egy kínai ásatáson
Zhouyuant nem véletlenül nevezik az első császár városának: a közel 11 km2 kiterjedésű település Csin Si Huang-ti császár egyik központi bázisának számított, területén 1950 óta folynak kisebb-nagyobb megszakításokkal régészeti feltárások. A kínaiak a napi nyolcórás munkát két műszakban végzik, melyek között két-háromórányi pihenőidőt tartanak. Az ásatáson ilyen formában a pekingi diákok másodév után négy gyakorlati hónapot töltenek szeptember és december között (náluk a tanév januárban kezdődik). A hallgatók munkáját az egyetemi professzorok mellett helyi szakemberek irányítják. A terep szintezését a hallgatók párosával végzik, a saját szelvényéről mindenki rajzos naplót vezet. A magyar ásatásokkal szemben, Kínában a fizikai munka oroszlánrésze a régésztanoncok helyett – és az ő irányításukkal – a környékbeli lakosságra hárul, akik között nem ritkán feltűnnek nyugdíjas korú férfiak és nők is. Szünetekben az ásatás résztvevői kisebb csoportokba tömörülve vitatják meg egymással az aktuális eredményeket.
A kemény munka gyümölcse
Az ásatáson töltött három hetünk alatt az egykori császári központ délnyugati körzetében elterülő temetőkomplexum területén dolgoztunk. Munkánk során elsősorban kerámiatöredékek és csontmaradványok kerültek elő, emellett találtunk néhány, korábban lyukasztással érvénytelenített Han-kori érmét és egy apró fémkampót is. A harmadik földrétegtől lefelé folyamatosan kezdtek kirajzolódni a földalatti járatok, melyek eltemetett testeket rejtettek. Az első feltárt sír, melyben egy Csing-dinasztiabeli nő nyugodott, október utolsó napjaiban került napvilágra. November közepéig az ásatáson összesen tíz sírt sikerült azonosítani.
Multikulturális közösség
Mivel a Pekingi Egyetem tárt karokkal várja a külföldi diákokat, a zömmel kínai származású diákság mellett ujgur, maláj, koreai fiatalokkal is megismerkedhettem. A fogadóintézmény részéről az sem akadály, ha leendő hallgatójuk még nem beszéli a mandarin nyelvet. Egy héten keresztül egy tokiói tanulócsoport is részt vett a zhouyuani munkálatokban. A kínaiak gyakran félénk viselkedését a pörgős, vidám japán mentalitás kiválóan ellensúlyozta, így igen jó barátságok köttettek az ásatás ideje alatt.
Nem éppen gyorséttermi gasztronómia
Csalódnia kell annak, aki Magyarországról Kínába utazva a lakosság menüjében szezámmagos csirkét és pekingi kacsát keres. A nagyvárosi gyorséttermekben természetesen e fogások többsége megtalálható, ám aki az igazi, autentikus kínai konyhára kíváncsi, annak ennél semlegesebb ízű, naturálisabb fogásokat kell elképzelnie. Kínában az emberek rendkívül sok zöldséget esznek, leggyakrabban héjában párolt borsó, paprika, zöldbab, karfiol és brokkoli kerül a tányérjukra, melyeket szívesen egészítenek ki dió- és mogyorófélékkel, valamint fafülgombával is. A zsemléket, fűszeres tekercseket gombócként főzik, és gyakori náluk a hússal és zöldséggel töltött batyu (csiaoce) is. Rizst hagyományos formában, ragacsos szószszal, tojással vagy zöldségekkel keverve fogyasztanak minden mennyiségben. A másik jolly joker fogás a forró leves, amit csészékből isznak a főétkezések mellé. Húsételek közül leginkább csirkeaprólékot és disznót fogyasztanak.
Életem legmeghatározóbb élménye
A Kínában töltött egy hónap minden bizonnyal a legmerészebb vállalkozás volt, amibe eddig belefogtam. Utólag visszatekintve is úgy gondolom, ha lehetőségem adódna rá, bármikor újra ellátogatnék az országba. Javasolni tudom mindenkinek, aki érdeklődik az ismeretlen tájak, netalántán a régészet iránt, hogy keresse a lehetőségeket, mert a világ rendkívül sokszínű, és ha célratörők vagyunk, az egyetemi évek felejthetetlen élményekkel ajándékozhatnak meg minket
Néhány jó tanács, mielőtt Kínába látogatsz:
Gyűjtsd össze a legfontosabb információkat (várostérkép, látnivalók, közlekedési eszközök)! Ne feledd: a kínaiak többsége nem beszél (jól) angolul. » Válts kínai valutát (yuan), és bizonyosodj meg róla (Mao Ce-tung felsőruházatának végigsimításával), hogy egyik bankjegy sem hamis! » Családtagjaiddal, barátaiddal töltsétek le a WeChat alkalmazást telefonjaitokra! Más ingyenes hálózatot az országban nem lesz lehetőséged használni. » Nem árt, ha viszel magaddal vízforralót és univerzális konnektort, valamint egy nagy csomag törlőkendőt, zsebkendőt. » Az úti okmányaidról készíts fénymásolatot! » A legfontosabb gyógyszereket se felejtsd otthon! Kínában a betegellátás nem olcsó mulatság, ez alól sajnos a biztosítás sem ment fel senkit!