A magánvillák Magyarországon először a 19. század második felében jelentek meg a színen, a felső-középosztály azon szükséglete által életre hívva, hogy minél közelebb kerülhessen a város szívéhez.
A kor villái a városi térbe átültetett miniatűr paloták, melyek egyfelől büszkén viselik magukon az arisztokrata építészet elegáns jegyeit, másrészt pedig bátran ugranak fejest az új stílusok felfrissítő folyamába. Következzék Budapest néhány legszebb magánvillája a Duna mindkét túlpartjáról.
Kőrössy Villa
A Városligeti fasoron sétálgatva nehezünkre eshet elképzelni, hogy egykoron itt állt Pest legforgalmasabb utcája: a Király utca természetes folytatásaként ez az útvonal jelentette a zsúfolt és zajos belváros lakói számára a legegyszerűbb kijutási lehetőséget a zöld és tágas Városligetbe. Aztán egy szép napon 1876-ban, megnyílt az Andrássy út, a hirtelen kiürült és kertvárosiasan csendes utcát pedig Budapest nagypolgárai vették birtokukba, valamennyien a kor legnevesebb építészei által tervezett villákba költözve.
Az egyik ilyen építész végül úgy döntött, ő is beveszi magát a Városligeti fasorra, és meg is építette magának az egész fasor leggyönyörűbb házát. A háromemeletes, a francia szecesszió és a német jugendstil jegyében fogant családi-irodaházat Kőrössy Albert 1900-ban építtette. Az álomszerűen krémes villa homlokzatát pávák, indák, és napraforgók ornamensei díszítik, valamint a Szobrászat, Festészet, és Építészet allegorikus figurái koronázzák.
Az ólomüveg ablakok hol máshol készültek volna, mint a nagy Róth Miksa műhelyében: a hall impozáns nagyablaka és a belső ajtók üvegezése szintén Róth érdeme. A villát erősen megtépázták a II. világháborús bombázások, ezért a következő pár évtizedet jóval egyszerűbb formában volt kénytelen átaludni, mígnem 1996-ban egy ingatlanfejlesztő cég meg nem vásárolta, hogy aztán 2015-től kezdve újra teljes pompájában ragyogjon a szalonnal és kávézóval felszerelt épület.
Sipeki-Balás Villa
A Városliget északkeleti sarkában, százéves fák árnyékában található Sipeki Villa egyike Lechner Ödön kései szecessziós mesterműveinek. A pasztell-rózsaszín épület 1907-re készült el Sipeki-Balás Béla, a Zala megyei főispán és családja számára: égbetörő kéménye, kecsesen kerekedő télikertje, és díszes homlokzata Lechner géniuszának egyik legmeggyőzőbb mintapéldányává teszik ezt a gyakran figyelmen kívül hagyott mézeskalács házat.
Mikor Sipeki-Balás 1944-ben elhunyt, utódok híján a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségére hagyta a villát, akiknek azóta is ez a székhelyük. Habár az épület külső állapota hagy némi kívánnivalót maga után, a szépség amit a falai között találunk, mint például a színes Zsolnay kerámiákkal dekorált lépcső, kárpótol majd minket a villa rózsaszín vakolatában felfedezett hézagokért.
The Writer’s Villa
Magasan a város felett, a Svábhegyen áll a négyemeletes Writer’s Villa, amelyet 1881-ben húztak fel Báró Szterényi József megrendelésére, aki akkoriban az Osztrák-Magyar Monarchia kereskedelemügyi minisztere volt. Az 500 négyzetméteres villa pár évvel ezelőtt, felújítva került a BrodyLand égisze alá, mint a vállalat legújabb exkluzív szálláshelye és rendezvényhelyszíne, és több dolog miatt is kiemelkedik a mezőnyből: a buja kert méretes szökőkútja például a Zsolnay gyárban készült, a meseszép étkezőbe (amely 1913-ban lett hozzáadva az épülethez) pedig Róth Miksa gondosan tervezett festett ólomüveg ablakain keresztül szűrődik be a fény. Nincs is mit csodálkozni, hogy 2016-ban az Evening Standard a világ egyik legjobb új szálláshelyévé választotta a Writer’s Villát.
Bírák és Ügyészek Lakótelepe
Az 1910 és 1912 között felhúzott Bírák és Ügyészek Lakótelepe Budapest legelső, tervezett villanegyede: majd’ negyven villából és egy kollégiumként is üzemelő bérházból állt – sajnos ez utóbbit a II. világháborús harcok magukkal vitték. Az Árkay Aladár által tervezett épületek stílusukban hasonlók, ám mégis mindegyik egy saját világot képez, attól függően, hogy tervezésükkor a magyaros szecesszió egyik fontos alakjaként számon tartott Árkay épp milyen arányban gondolta üdvösnek ötvözni a jugendstil, Kós Károly erdélyi ihletésű építészete, és Frank Lloyd Wright korabeli munkájának elemeit.
A Déli pályaudvartól csupán pár percre található negyed villái jórészt egy emeletesek, minden szinten három szobával: kivételt képez a Ráth György utca 40-es szám alatt található négyszintes ház, formás tornyával, valamint fedett, faoszlopos északi lépcsősorával.
Még több izgalmas budapesti történetért kattints ide!