Az egyik új évi fogadalmam az volt, hogy több könyvet fogok olvasni. Nemcsak azért, mert egy könyv kiváló szórakozást nyújthat, fejleszti a szókincset, hanem azért is, mert sokat lehet tanulni belőle. Az év első könyve egy karácsonyra kapott kortárs alkotás volt: Szentesi Éva Kardos Margit disszidál című műve. Hogy mi volt az a 3 dolog, amit megtanultam belőle? Olvass tovább, és megtudod.
-
Belül mindannyian ugyanúgy vagyunk magunkkal
Sokszor érezzük úgy, hogy egyedül vagyunk a problémáinkkal. Csak mi vagyunk bizonytalanok, nekünk van rossz napunk. Félünk, miközben másokat bátornak látunk. Azt hisszük, másoknak nincsenek furcsa, oda nem illő gondolatai bizonyos szituációkban. Pedig vannak! A könyv novellái bepillantás nyújtanak átlag emberek hétköznapjaiba és őszinte gondolataiba. Ők ki merik mondani mindazt, amit mi nem.
-
Láthatatlan problémák
Problémák akkor is vannak, ha mi nem látjuk őket. Szerencsések vagyunk és hálát adhatunk minden nap, ha mindenünk megvan a boldogsághoz. Biztonság, szerető család, megélhetés, fejlődési lehetőségek. De fontos azt is tudni, hogy ez nem mindenkinek adatik meg. Sokan lesznek erőszak áldozatai, élnek szegénységben vagy betegségben. Sosem szabad elfelejtenünk, hogy hálásnak kell lenni azért, amink van, és ne fordítsuk el a fejünket, ha segítséget kérnek tőlünk.
-
Furcsa helyzetek
Egy bizarr, váratlan, kellemetlen szituáció akármikor megeshet velünk, sokszor pedig olyan dolgokat is megteszünk, amihez semmi kedvünk, és muszájból cselekszünk. Mindkét esetben dönt szerepe van a hozzáállásunknak. Igazából ezen múlik minden: a siker és a bukás is. Ettől függ, hogy valaki boldog vagy boldogtalan az életében. A döntés a mi kezünkben van.
szerző: Guba Márti
