5 alternatív kötelező olvasmány gimnazistáknak

Nagy valószínűséggel mindannyian emlékszünk még a gimnáziumi kötelező olvasmányokra, melyek között akadhat olyan is, amit kínkeservesen olvastunk el, és olyan is, amit bármikor szívesen újra a kezünkbe vennénk. Reméljük, hogy az utóbbira több példát tudsz mondani, mi most mindenesetre összegyűjtöttünk 5 olyan könyvet, melyek bár nincsenek benne a tantervben, mégis úgy gondoljuk, hogy minden diáknak el kéne olvasni őket. 

Ha érdekel, mely könyvek hozták újra divatba az olvasást, mi a POKET sikerének a titka, vagy éppen mi jellemző a kortárs magyar irodalomra, vésd be a naptáradba november 21-ét, amikor a Funzine TALKS következő kerekasztal-beszélgetésében minden fenti kérdésre választ kapsz.

Naomi Alderman: Engedetlenség

Ronit Krushka harminckét éves, New Yorkban él, és leszbikus létére főnökével, egy nős férfival folytat viszonyt. Apja halála után visszatér szülővárosába, Londonba. Ortodox zsidó családból származik, de nem gyakorolja a vallást, és rég elhidegült apjától is, aki befolyásos rabbi volt. Hazatérése nem mentes a konfliktusoktól: a hagyománytisztelő közösségben, ahol felnőtt, már Ronit puszta lénye is hajmeresztő provokáció.
De a sokkhatás kölcsönös. Ronit viszontlátja unokatestvérét, Dovidot, akiből rabbi lett, ráadásul Ronit régi szerelmét vette feleségül. Ronit nem tér magához: unokatestvére és régi szerelme is egész más, mint annak idején.

Miért tennénk kötelezővé?

A könyv a kirekesztettségről és elfogadásról, az önazonosságról és a közösségi szellemről szól. Megtanítja, hogyan válaljuk fel önmagunkat (ha kell, engedetlenséggel) egy olyan környezetben, ahol kívülállónak érezzük magunkat.

21. Század Kiadó

Fredrik Backman: A nagymamám azt üzeni, bocs

Elsa majdnem nyolcéves, és különleges. Nagymamája hetvennel több, és némileg őrült. Hogy mennyire, azt ki-ki másként értékeli. Olykor Elsa is őrültnek tartja őt, pedig neki nagymama az egyetlen barátja. Az iskolában ugyanis inkább csak zaklatókat tud szerezni az, aki mások szerint nem tud alkalmazkodni a többiekhez, és amúgy is túl érett a korához képest. Nagymamával azonban bármelyik este elutazhat Félálomországba, ahol Elsa mássága ünnepelt erény, és ahol lovagként bátorságot gyűjthet. Amire hamarosan minden eddiginél nagyobb szüksége lesz. Nagymama ugyanis meghal, és leveleket hagy hátra, amelyekben bocsánatot kér azoktól, akiket életében megbántott. Ezeket a váratlan helyeken felbukkanó üzeneteket Elsának kell eljuttatnia a címzettekhez jobbára házbéli szomszédaikhoz , akikről olyan meglepő dolgok derülnek ki, amelyek nem csupán a kislány, de az egész közösség életét felbolygatják.

Miért tennénk kötelezővé? 

Fredrik Backmannak megvan az a jó tulajdonsága, hogy kedves és könnyen emészthető történeteibe igencsak magvas, mély gondolatokat csempész. Jelen könyve ékesen bizonyítja, milyen rosszul is tesszük, amikor hirtelen ítélkezünk mások felett, és hogy a szeretet minden bajra gyógyírként szolgálhat.

Animus Kiadó

Leila Slimani: Altatódal

Myriam, a francia-marokkói ügyvédnő úgy érzi, munka nélkül nem lehet boldog – így hát bébiszittert kell keresni a gyerekek mellé.  Arról nem is álmodtak a férjével, hogy megtalálják a tökéletes dadát, Louise-t, aki udvarias, szolgálatkész, játszik a gyerekekkel, varázslatos esti meséket talál ki és énekel nekik, zsúrokat szervez, remekül főz, tisztán tartja a lakást, és zokszó nélkül marad akár estére is.
Ez az eszményi dada a mi Édes Annánk mai párizsi mása. Saját elrontott, magányos, végleg kisikló külvárosi élete helyett egy jómódú család életébe éli bele magát, a tébolyig. A legelső mondatból – “A baba meghalt” – már tudjuk, mi fog történni, mégis hallatlanul izgalmas (és egyben rejtélyes) a folyamat, amely a gyilkossághoz elvezet.

Miért tennénk kötelezővé?

Mert a regény párhuzamba állítható az egyik kedvenc kötelező olvasmányunkkal, Kosztolányi Dezső Édes Annájával. Az Altatódal meglepő lélektani mélységekbe repíti az olvasót, a történetből kiderül, milyen sötét és rejtett bugyrai vannak a lelkünknek.

Európa Kiadó

Lionel Shriver: Beszélnünk kell Kevinről

Eva soha nem akart igazán anya lenni, és semmiképpen nem egy olyan fiúénak, aki hét iskolatársát, egy menzai alkalmazottat és egy tanárt gyilkol meg két nappal a tizenhatodik születésnapja előtt.
Most, két évvel a történtek után, elérkezett az idő Eva számára, hogy egy ijesztően egyenes és őszinte levélsorozatban szembenézzen házassággal, karrierrel, családdal, szülőséggel és Kevin szörnyűséges tombolásával.
Eva egy magával ragadó, érdekfeszítő és visszhangokat verő történetet mesél el, amely robbanásszerű, kísérteties végkifejletbe torkollik.

Miért tennénk kötelezővé?

Mert nemcsk Kevinről, de korunk tragikus eseményeiről is beszélnünk kell. Shriver könyvében két tabutémát is feszeget: az iskolai lövöldözések mellett egy gyermekét szeretni képtelen anyáról is ír.

GABO

Donna Tartt: A titkos történet

Öten voltak. Megközelíthetetlen, titokzatos kis csoport a vermonti egyetemen. Ebbe az elit társaságba csupán egyetlen új diáknak sikerül bejutnia, a feltörekvő Richard Papennek. Ő beszéli el évekkel később a csoport titkos történetét. A különös ifjak megszállott professzoruk hatására nemcsak tanulják, át is élik az ókori görög kultúrát, az ősi vallást, a mámoros orgiákat és a véráldozatot. De amikor megszegik a társadalmi és erkölcsi törvényeket, átlépik a határokat, életük örökre megváltozik. Saját bőrükön tapasztalják, hogy nem ölni nehéz, hanem tovább élni.

Miért tennénk kötelezővé?

Tartt izgalmas könyvének főszereplői a fiatal huszonévesek, akik gondolkodásmódjukban még inkább gyerekek, semmint felnőttek. A könyv aprólékos jellemábrázolása és összetett konfliktushelyzete bebizonyítja, hogy az éremnek sokszor nemcsak két, hanem sokkal több oldala van.

Park Könyvkiadó

Ha még mélyebbre ásnád magad az irodalomban, és tudni akarod, mikor és mitől vált az olvasás ismét szexivé, ne hagyd ki a következő Funzine TALKS-t, ahol ezúttal az írók, költők és slammerek kerülnek a főszerepbe.
Részletekért kattints ide!