Az idei Sziget Fesztivál szombati napjának egyik headlinere a sokadszorra hazánkba látogató brit indie-pop banda, a párizsi börtönnel nem összetévesztendő Bastille volt. Koncertjük előtt el is kaptuk Kyle Simmonst és Will Farquarsont egy ötperces villáminterjúra, a végeredményt alább olvashatjátok!
Izgultok még koncertek előtt?
Kyle Simmons: Már nem. Mostanra már több ezer koncertet adtunk, úgyhogy én hozzászoktam.
Will Farquarson: Nekem nincsenek érzelmeim, sosem izgultam.
KS: Belül halott, soha életében nem volt ideges. (nevet)
Mi a bevett szokás színpadra lépés előtt?
WF: Nincs igazán különleges szokásunk. Nagyjából tíz perccel a koncert előtt csinálunk néhány beéneklési gyakorlatot, mivel profik vagyunk ugyebár. (nevet) Szerintem ez nekünk több mint szükségszerű formaság, ilyenkor próbálunk egymásra hangolódni.
KS: Összekapcsolódni.
Ha három szóval kellene jellemeznetek a zenéteket, mik lennének azok?
KS: Lélekre ható, alternatív, indie.
WF: Pontosan.
Van kedvenc sorotok Bastille-dalból?
KS: A The Silence c. számunkban van egy sor, amit nagyon szeretek: “We used to swim in your stories and be pulled out by their tide” („Egykor történeteidben úsztunk és apályuktól kisodródtunk”).
WF: Ez szép.
KS: Dan nagyon tehetséges.
WF: Én szeretem a “Headspin, happiness, death” („Szédelgés, boldogság, halál”) hangzását a Lethargyból.
Több ezerszer eljátszotok egy-egy dalt. Nem veszik el a mondanivaló?
KS: Nem, inkább csak átalakul. Minél inkább hozzászoksz egy dalhoz, annál könnyedebben játszod. Minden közönség más és más, a dalokra is különféleképpen reagálnak, így én általuk élem meg a zenét. Másképp unatkoznék.
Ha bárkit választhatnátok, kivel zenélnétek?
WF: Daniel Craig színésszel.
KS: Én Kaytranadat (haiti származású DJ – a szerk.) választanám. Nem hiszem, hogy összepasszolna a zenénk, de nem izgat.
Sokszor jártatok már Magyarországon. Sikerült beiktatni egy kis városnézést?
KS: Idén nem fér bele az időnkbe sajnos. A reptérről egyenesen ide jöttünk, és a koncert után repülünk is Romániába.
WF: De a Parlamentet láttuk idefelé a kocsiból, az egyik leggyönyörűbb épület, amit valaha láttam.
KS: Maga a fesztivál is zseniális. Szeretünk itt lenni.
