A Belvárosi Főplébánia-templomban legutóbb 2016-ban, néhány nappal az altemplom megnyitása előtt jártunk. Akkor azt hittük, a templom minden titkát leleplezték a sajtóbejáráson, ez azonban koránt sem volt így. A restaurátorok nemrégiben nagy felfedezéseket tettek, melyeket a nagyközönség csak jövőre láthat – de mi már most megmutatunk nektek belőle néhányat.
Mi rejtőzik a föld alatt?
Sétánkat lentről felfelé, az altemplomtól a renoválás alatt álló Mátyás oratórium csillagboltozatáig tettük meg. A plébánia titkaiba Aranyossy Mihály és Vörös Viktória, a Belvárosi Plébániatemplom turizmusért felelős szakemberei vezettek be.
Míg az altemplom lépcsőin lefelé tartottunk, Mihály elárulta, a jelenlegi altemplom számos funkciót betöltött már korábban. Volt légópince, kazánház, széntároló, hittan- és cserkészterem. Jelenleg az előtere, a barokk terem múzeumként üzemel (a templom több száz éves misekönyveiből és kottáiból láthatunk kiállítást), míg az altemplom a szentségimádásnak ad helyet. Itt található egy fontos ereklye, Jézus Krisztus keresztfájából egy darabka, melyet 1934-ben XIV. Pius pápa adományozott a Magyarországi Pálos Rendnek.
A ma látható teret a 2014-2016-is felújítás alkalmával hozták létre, amikor kibontották a templom főhajójának járófödémjét, és a mélybe ástak. Nem vaktában tapogatóztak: Lux Kálmán, a 20. század elején tevékenykedő építész és restaurátor már az 1930-as években kialakított egy vakondjáratot a plébánia főhajója alatt, mely egészen a mostani szentély legvégéig tartott.
Már ekkor megtalálták az egykori római erőd táborparancsnoki szobájának alapjait, melyet ma bárki megcsodálhat.
Katonai erődből szakrális hely
A mai templom legrégebbi alapja a Római Birodalom idején épített katonai erőd, mely több mint másfél évezreddel ezelőtt épült. 471-ben, a Contra-Aquincum idején már biztosan állt, ekkor űzte ki ugyanis a szarmata népcsoport a római katonákat a Duna-menti állomásukról.
Pár száz évvel később, államalapító királyunk, István rendelete alapján minden 10. falunak építenie kellett egy templomot. A falusiak a római tábor egykori helyére, a megmaradt köveket felhasználva építették fel az ország egyik első katolikus kőtemplomát. Így kijelenthetjük, a Belvárosi Plébániatemplom helyéről kiindulva épült fel az István-korabeli település, melyet ma Pestként ismerhetünk.
Az, hogy egy korábban katonai funkciót ellátó helyre egy szakrális épületet emeltek, nem számított szokatlannak. Egyrészt a 11. században logisztikailag szinte kivitelezhetetlen lett volna messziről idehozatni a köveket, sokkal könnyebb volt a már helyben lévőket használni. (Az altemplom falánál láthatjuk, hogy a templom későbbi átépítéseikor is hasonló logikával jártak el. A lebontott oszlopokat felhasználták és beépítették az új alapok kialakításakor.) Arról nem is beszélve, hogy a rómaiak sem ok nélkül építették pont ide a táborukat: ezen a helyen volt ugyanis a legkeskenyebb a Duna, így itt lehetett legkönnyebben átkelni a folyón.
Van még lejjebb?
Amikor megkérdeztem Mihályt, vajon mit találnánk, ha lejjebb ásnánk, Derdák Évát, a plébánián jelenleg is dolgozó festő-restaurátort idézte.
A templom legnagyobb értéke a 14. századból származó Trónoló Madonna-freskó, melyet 2010-ben találtak meg a szentély mögötti fal festékrétegei alatt. Éva a festmény vizsgálatakor úgy vélte, a freskó alatt is rejthet még valamit a fal, de senki nem vette a bátorságot és vállalta magára a felelősséget, hogy megsemmisítsenek egy 14. századi festményt egy sejtésre alapozva, hogy alatta is érték lapulhat.
Torony kilátással
Az altemplom után kívülről, a főbejárattól jobbra eső ajtón keresztül közelítettük meg a déli tornyot, ahová hamarosan egy liftet építenek, mely a torony közepéig szállítja majd a látogatókat. Innen sétálhatunk majd az északi toronyba, miközben megcsodálhatjuk a Gellért-hegyet, a Dunát és a pesti rakpartot, úgy, ahogy eddig még sosem tettük.
Bár a tervek szerint a lift jövő nyár végére már kész lesz, a munkákat még nem kezdték el. Felmerészkedtünk a félelmetes falépcsőkön, hogy megnézhessük, milyen kilátásban gyönyörködhetünk majd egy év múlva.
Fontos megemlíteni, hogy a panorámán kívül más látnivaló is van az déli toronyban, ez pedig Budapest legrégebben épült román falszakaszmaradványa, mely már ott jártunkkor is impozáns látványt nyújtott.
Liszt Ferenc lépcsői
Ha már szóba kerültek az északi torony lépcsői: maga Liszt Ferenc is ezeket a lépcsőfokokat koptatta, ugyanis pályája során a plébánia alkalmazásában is dolgozott. Maga az orgona sem egy hétköznapi darab 5621 sípjával, melyet negyedévente hangolnak be. Az orgonának nem tesz jót a hőmérséklet- és a páratartalom változás, így a nyári meleg vagy a télen nyitva hagyott ajtók károkat okozhatnak a hangszerben.
Mivel a Belvárosi Plébániatemplom kegyúri templom, Liszt Ferenc idejében a 100 fős kórusnak Budapest városa adta a fizetését, akik a plébánia főállású énekeseiként dolgoztak a Belvárosi Plébániatemplomban.
Falfirkák, humanista módra
Az oldalhajótól jobbra, egy keskeny csigalépcső vezet Mátyás király oratóriumához, vagyis privát imaszobájához, melyet a 15. században, a 14. századi templom bővítéseként építettek. Vélhetően a munkával csak halála után, II. Ulászló idején készültek el, és maga Mátyás valójában sosem használhatta. Az uralkodó több ponton is kapcsolódik az épülethez: a legenda szerint 1458-ban itt határozták úgy a rendek, hogy királlyá választják (bár valószínűbb, hogy csak a hálaadó misének adott otthon az akkori templom).
2010-ben, az úgynevezett szondázó kutatással ablakokat nyitottak a falakra, vagyis egy aprónyi helyen lekaparták a felszíni festéket, hogy megnézzék, mi rejtőzik alatta. Ekkor bukkantak rá Mátyás humanistáinak 15. századi kalligrafikus bekarcolásaira, és nemrégiben egy Jézus Krisztus-ábrázolásra is. Sőt, a restaurálás alatt fedeztek fel egy eddig befedett falfülkét is, ahol valószínűleg Mátyás idejében egy imádságoskönyveket tároló szekrény állt.
Az aprócska alapterületű oratórium közepén egy hatalmas állvány magasodik, melynek egészen a legtetejéig felmásztunk Derdák Éva restaurátorral. Éva elmondta, az oratórium mennyezetének, a gótikus stílusban épült csillagboltozatnak szintén most bukkantak rá a különböző festékrétegek alatt megbúvó, eredeti, halvány rózsaszínű színére.
Ha az oratórium elkészül, erős lesz a kontraszt a Mátyás-oratórium visszafogottabb színvilága és a főtemplom színes mértani formákkal díszített bordázata között, mely még a ’70-es években, Gerő László által nyerte el ma is látható formáját.
Művészettörténészeti nyomozás
Mivel a falak egy bizonyos részein a vakolat nem egyenletes, a szakemberek azt feltételezik, hogy kárpitok vagy fából épített díszes ülőalkalmatosságok takarhatták a falakat. A szerződés szerint a szakembereknek az év végéig kell elkészülniük a falak restaurálásával.
A padlót is az egykori, 15. századi állapotoknak megfelelően igyekeznek helyreállítani. Mivel az oratórium eredeti padlója nem maradt meg, a templom más pontjaiból származó leletek alapján következtetnek arra, hogyan is nézhetett ki Mátyás idejében a terem. Mátyás leggyakrabban használt szimbóluma a címerállata volt, a csőrében gyűrűt tartó holló. Valószínűleg itt is ilyen mintázatú padló lehetett, de arra is van esély, hogy az Árpád-sávos címerpajzsok díszítették a padlót, mivel a templom sekrestyéje melletti ülőfülkék hátfalán is hasonló mintázat tűnik fel.
A Belvárosi Plébániában különleges érzés lehet rajtunk úrrá: az épületnek szinte minden négyzetcentimétere titkokat és érdekességeket rejt. A fenti tapasztalatok alapján pedig úgy tűnik, sosem fogynak ki a meglepőbbnél meglepőbb felfedezésekből.
Képek: László Benedek
Barokk a templomban
A Belvárosi Főplébánián július 27-én, augusztus 10-én, 24-én és 31-én délután 4 órától különleges zenei élményben lehet részünk. A páratlan akusztikájú templomban ugyanis a legfülbemászóbb barokk dallamokat szólaltatja meg A barokk zene gyöngyszemei című koncertsorozat. További információkért és jegyvásárlásért kattints ide.