Az épület, melynek története régebbi, mint Budapesté – A Belvárosi Főplébánia-templom elárulja titkait

A Belvárosi Főplébánia-templomban legutóbb 2016-ban, néhány nappal az altemplom megnyitása előtt jártunk. Akkor azt hittük, a templom minden titkát leleplezték a sajtóbejáráson, ez azonban koránt sem volt így. A restaurátorok nemrégiben nagy felfedezéseket tettek, melyeket a nagyközönség csak jövőre láthat – de mi már most megmutatunk nektek belőle néhányat. 

Mi rejtőzik a föld alatt?

Sétánkat lentről felfelé, az altemplomtól a renoválás alatt álló Mátyás oratórium csillagboltozatáig tettük meg. A plébánia titkaiba Aranyossy Mihály és Vörös Viktória, a Belvárosi Plébániatemplom turizmusért felelős szakemberei vezettek be.

Míg az altemplom lépcsőin lefelé tartottunk, Mihály elárulta, a jelenlegi altemplom számos funkciót betöltött már korábban. Volt légópince, kazánház, széntároló, hittan- és cserkészterem. Jelenleg az előtere, a barokk terem múzeumként üzemel (a templom több száz éves misekönyveiből és kottáiból láthatunk kiállítást), míg az altemplom a szentségimádásnak ad helyet.  Itt található egy fontos ereklye, Jézus Krisztus keresztfájából egy darabka, melyet 1934-ben XIV. Pius pápa adományozott a Magyarországi Pálos Rendnek.

A ma látható teret a 2014-2016-is felújítás alkalmával hozták létre, amikor kibontották a templom főhajójának járófödémjét, és a mélybe ástak. Nem vaktában tapogatóztak: Lux Kálmán, a 20. század elején tevékenykedő építész és restaurátor már az 1930-as években kialakított egy vakondjáratot a plébánia főhajója alatt, mely egészen a mostani szentély legvégéig tartott.

Már ekkor megtalálták az egykori római erőd táborparancsnoki szobájának alapjait, melyet ma bárki megcsodálhat.

Katonai erődből szakrális hely

A mai templom legrégebbi alapja a Római Birodalom idején épített katonai erőd, mely több mint másfél évezreddel ezelőtt épült. 471-ben, a Contra-Aquincum idején már biztosan állt, ekkor űzte ki ugyanis a szarmata népcsoport a római katonákat a Duna-menti állomásukról.

blank
kép: László Benedek

Pár száz évvel később, államalapító királyunk, István rendelete alapján minden 10. falunak építenie kellett egy templomot. A falusiak a római tábor egykori helyére, a megmaradt köveket felhasználva építették fel az ország egyik első katolikus kőtemplomát. Így kijelenthetjük, a Belvárosi Plébániatemplom helyéről kiindulva épült fel az István-korabeli település, melyet ma Pestként ismerhetünk.

Az, hogy egy korábban katonai funkciót ellátó helyre egy szakrális épületet emeltek, nem számított szokatlannak. Egyrészt a 11. században logisztikailag szinte kivitelezhetetlen lett volna messziről idehozatni a köveket, sokkal könnyebb volt a már helyben lévőket használni. (Az altemplom falánál láthatjuk, hogy a templom későbbi átépítéseikor is hasonló logikával jártak el. A lebontott oszlopokat felhasználták és beépítették az új alapok kialakításakor.) Arról nem is beszélve, hogy a rómaiak sem ok nélkül építették pont ide a táborukat: ezen a helyen volt ugyanis a legkeskenyebb a Duna, így itt lehetett legkönnyebben átkelni a folyón.

blank
kép: László Benedek

Van még lejjebb?

Amikor megkérdeztem Mihályt, vajon mit találnánk, ha lejjebb ásnánk, Derdák Évát, a plébánián jelenleg is dolgozó festő-restaurátort idézte.

A templom legnagyobb értéke a 14. századból származó Trónoló Madonna-freskó, melyet 2010-ben találtak meg a szentély mögötti fal festékrétegei alatt. Éva a festmény vizsgálatakor úgy vélte, a freskó alatt is rejthet még valamit a fal, de senki nem vette a bátorságot és vállalta magára a felelősséget, hogy megsemmisítsenek egy 14. századi festményt egy sejtésre alapozva, hogy alatta is érték lapulhat.

Torony kilátással

Az altemplom után kívülről, a főbejárattól jobbra eső ajtón keresztül közelítettük meg a déli tornyot, ahová hamarosan egy liftet építenek, mely a torony közepéig szállítja majd a látogatókat. Innen sétálhatunk majd az északi toronyba, miközben megcsodálhatjuk a Gellért-hegyet, a Dunát és a pesti rakpartot, úgy, ahogy eddig még sosem tettük.

blank
kép: László Benedek

Bár a tervek szerint a lift jövő nyár végére már kész lesz, a munkákat még nem kezdték el. Felmerészkedtünk a félelmetes falépcsőkön, hogy megnézhessük, milyen kilátásban gyönyörködhetünk majd egy év múlva.

Fontos megemlíteni, hogy a panorámán kívül más látnivaló is van az déli toronyban, ez pedig Budapest legrégebben épült román falszakaszmaradványa, mely már ott jártunkkor is impozáns látványt nyújtott.

blank
kép: László Benedek

Liszt Ferenc lépcsői

Ha már szóba kerültek az északi torony lépcsői: maga Liszt Ferenc is ezeket a lépcsőfokokat koptatta, ugyanis pályája során a plébánia alkalmazásában is dolgozott. Maga az orgona sem egy hétköznapi darab 5621 sípjával, melyet negyedévente hangolnak be. Az orgonának nem tesz jót a hőmérséklet- és a páratartalom változás, így a nyári meleg vagy a télen nyitva hagyott ajtók károkat okozhatnak a hangszerben.

Mivel a Belvárosi Plébániatemplom kegyúri templom, Liszt Ferenc idejében a 100 fős kórusnak Budapest városa adta a fizetését, akik a plébánia főállású énekeseiként dolgoztak a Belvárosi Plébániatemplomban.

Falfirkák, humanista módra

Az oldalhajótól jobbra, egy keskeny csigalépcső vezet Mátyás király oratóriumához, vagyis privát imaszobájához, melyet a 15. században, a 14. századi templom bővítéseként építettek. Vélhetően a munkával csak halála után, II. Ulászló idején készültek el, és maga Mátyás valójában sosem használhatta. Az uralkodó több ponton is kapcsolódik az épülethez: a legenda szerint 1458-ban itt határozták úgy a rendek, hogy királlyá választják (bár valószínűbb, hogy csak a hálaadó misének adott otthon az akkori templom).

blank
Jézust ábrázoló fali bekarcolás, Mátyás király idejéből. Kép: László Benedek

2010-ben, az úgynevezett szondázó kutatással ablakokat nyitottak a falakra, vagyis egy aprónyi helyen lekaparták a felszíni festéket, hogy megnézzék, mi rejtőzik alatta. Ekkor bukkantak rá Mátyás humanistáinak 15. századi kalligrafikus bekarcolásaira, és nemrégiben egy Jézus Krisztus-ábrázolásra is. Sőt, a restaurálás alatt fedeztek fel egy eddig befedett falfülkét is, ahol valószínűleg Mátyás idejében egy imádságoskönyveket tároló szekrény állt.

Az aprócska alapterületű oratórium közepén egy hatalmas állvány magasodik, melynek egészen a legtetejéig felmásztunk Derdák Éva restaurátorral. Éva elmondta, az oratórium mennyezetének, a gótikus stílusban épült csillagboltozatnak szintén most bukkantak rá a különböző festékrétegek alatt megbúvó, eredeti, halvány rózsaszínű színére.

Ha az oratórium elkészül, erős lesz a kontraszt a Mátyás-oratórium visszafogottabb színvilága és a főtemplom színes mértani formákkal díszített bordázata között, mely még a ’70-es években, Gerő László által nyerte el ma is látható formáját.

Művészettörténészeti nyomozás

Mivel a falak egy bizonyos részein a vakolat nem egyenletes, a szakemberek azt feltételezik, hogy kárpitok vagy fából épített díszes ülőalkalmatosságok takarhatták a falakat. A szerződés szerint a szakembereknek az év végéig kell elkészülniük a falak restaurálásával.

A padlót is az egykori, 15. századi állapotoknak megfelelően igyekeznek helyreállítani. Mivel az oratórium eredeti padlója nem maradt meg, a templom más pontjaiból származó leletek alapján következtetnek arra, hogyan is nézhetett ki Mátyás idejében a terem. Mátyás leggyakrabban használt szimbóluma a címerállata volt, a csőrében gyűrűt tartó holló. Valószínűleg itt is ilyen mintázatú padló lehetett, de arra is van esély, hogy az Árpád-sávos címerpajzsok díszítették a padlót, mivel a templom sekrestyéje melletti ülőfülkék hátfalán is hasonló mintázat tűnik fel.

blank
kép: László Benedek

A Belvárosi Plébániában különleges érzés lehet rajtunk úrrá: az épületnek szinte minden négyzetcentimétere titkokat és érdekességeket rejt. A fenti tapasztalatok alapján pedig úgy tűnik, sosem fogynak ki a meglepőbbnél meglepőbb felfedezésekből.

Képek: László Benedek

Barokk a templomban

A Belvárosi Főplébánián július 27-én, augusztus 10-én, 24-én és 31-én délután 4 órától különleges zenei élményben lehet részünk. A páratlan akusztikájú templomban ugyanis a legfülbemászóbb barokk dallamokat szólaltatja meg A barokk zene gyöngyszemei című koncertsorozat. További információkért és jegyvásárlásért kattints ide.