Március 26-án tartottuk a hatodik Funzine TALKS eseményünket, „Mit tud rólad az internet? Minden, ami felhasználható ellened” címmel. Nagyon sok fontos, figyelemfelkeltő gondolat hangzott el, most visszanézhetitek, ha esetleg lemaradtatok róla.
Ez alkalommal beszélgetőpartnerünk volt Virág Csaba (kiberbiztonsági szakértő, etikus hacker és a Cyber Services Zrt. Kiberbiztonsági Kompetenciaközpontjának vezetője), Prof. Dr. Kovács László ezredes (egyetemi tanár, NKE, Elektronikai Hadviselés Tanszék) és Puzsér Róbert (műsorvezető, szerkesztő, kritikus). Ahogy az már megszokott, a beszélgetést Krajnyik Cinti, a Funzine főszerkesztője moderálta.
Cinti rögtön az elsők között tette fel az Edward Snowden-ügy óta sokakat foglalkoztató kérdést:
Összeesküvéselmélet vagy valós feltételezés az, hogy webkamerán keresztül megfigyelhetnek minket, vagy telefonon keresztül lehallgathatnak?
Virág Csaba válaszából kiderült, hogy bizony meg lehet figyelni az embereket a webkamerákon keresztül és telefonon is le lehet hallgatni a hallótávolságon belüli beszélgetéseket. Más kérdés, hogy ezt milyen szolgáltatások használják ki, és bár nem mondott tippeket, de említette, hogy egy kis guglizással több olyan webkamerához férhetünk hozzá, amiről a gazdája esetleg nem is tud, hogy nyilvános. Ami a lehallgatást illeti, a telefongyártó befolyásolhatja, hogy milyen harmadik felek/egyéb szolgáltatók férnek hozzá azokhoz az adatokhoz, amelyeknek az átadásához mi nem járultunk hozzá, tehát nem elrugaszkodott a valóságtól az az elmélet, hogy olyan tartalmak, hirdetések jelennek meg, amiről csak az offline világban beszélgetünk.
Puzsér Róbert olyan komoly hiányosságokra hívta fel a figyelmet, minthogy a jogrend ugyan megvéd minket a fizikai támadásoktól, a kibertámadásoktól nem véd meg semmi, hiszen még nincs is megírva a kiberjog, pedig ugyanúgy a halálba lehet kergetni az embereket az internetes bántalmazásokkal. Sajnos több halálos áldozata is van már a virtuális lincseléseknek.
Virág Csaba az 50. percnél arról beszél, hogy habár itt Európában szeretnénk azt hinni, hogy az adat a felhasználó tulajdona, ez egy tévhit. Az az adat valahol máshol is képződik. Ha például írok egy levelet a Gmailen keresztül valakinek szintén a Gmailen belülre, az az adat elhagyhatja az Európai Unió területét, és mivel ez megtörtént, arra az adatra más törvényi szabályozások vonatkoznak, hiszen más-más törvények vannak hatályban a világ különböző pontjain.
Az EU szeretne egy lezárt, szabályozott digitális környezetet létrehozni, ennek a része többek között az új GDPR-törvény is. Tőlünk keletebbre viszont nincs olyan, hogy privacy, Kínában az emberek nagyon jól tudják, minden, amit csinálnak a digitális eszközeiken, az valahol, valamilyen adatbázisban, valamilyen algoritmussal elemzésre kerül. Nem hiába Kína az első olyan ország, ahol bevezették azokat a kamerarendszereket és megfigyelési módszereket, melyekkel pusztán már viselkedés alapján preventív tudják, vagy legalábbis megpróbálják kiszűrni azokat a deviáns viselkedéseket, ami az államnak nem megfelelő. Kovács László ezredes még hozzátette ehhez azt is, hogy Kínában működik egy szociális pontozórendszer is: pontokat kapsz azért, hogy mit tettél, milyen oldalakat fogyasztottál, vagy mit mulasztottál el az interneten, és ettől függ például az, hogy megkapsz-e egy állami állást vagy sem.
Csaba a beszélgetés vége felé megkérte a közönséget, hogy tegye fel a kezét az, akinek nincsen Facebook-fiókja. Négyen jelentkeztek, mire feltette újra a kérdést egy kicsit pontosabban:
„Biztos, hogy nem vagytok a Facebookon? Azért mert neked nincs Facebook-fiókod, attól még te nem szerepelsz a Facebookon az arcoddal? Itt a rendezvényen nem tudom, hány fénykép készült idáig… Vagy amikor a barátaid lefotóznak és felrakják.”
A beszélgetés során továbbá az is kiderült, hogy egy ártalmatlannak tűnő kínai takarítórobot vagy egy játék, például a Pokémon GO nemcsak baromi népszerű és addiktív volt, hanem igen veszélyes is, hiszen kamerafelvételeket tárolnak magánszemélyek otthonairól vagy esetlegesen katonai objektumokról, ahol a katonák játszottak vele, ez pedig elég félelmetes.
Ilyen és hasonló gondolatok hangzottak el a beszélgetés során. Hívjuk fel a gyerekek, az idősek és a kevésbé tájékozott felhasználók figyelmét a veszélyekre! Ebben is segítünk edukációs tanácsokkal a videóban, érdemes végignézni!
Köszönjük, hogy ennyi eljöttetek, találkozzunk április 19-én is!
Az áprilisi Funzine TALKS témája a “Szex párkapcsolat nélkül, párkapcsolat szex nélkül”.
Facebook-eseményhez katt ide! Jegyeket pedig itt tudtok vásárolni!