Az Eötvös Loránd Tudományegyetem már több mint háromszáz éve az ország egyik legfontosabb oktatási intézménye, mely kezdetben Nagyszombaton, később Budán, jelenleg pedig Pesten várja a bölcsészeti tudományok iránt érdeklődőket.
A vándoregyetem
Az ELTE jogelődje a Nagyszombati Jezsuita Egyetem volt, melyet 1635-ben Pázmány Péter, esztergomi érsek alapított. A 18. században, Mária Terézia uralkodásának idején az udvari bizottság kezdeményezte, hogy az intézményt költöztessék át Pestre. A királynő rábólintott a javaslatra, igaz, végül nem Pestre, hanem Budára került az egyetem székhelye 1777-ben. A budai városvezetés annyira lelkesen támogatta a tervet, hogy az egyetem kedvéért a környék közbiztonságán is javítottak, a közvilágítás bevezetésével. A Nagyszombati Jezsuita Egyetem bölcsész és teológia kara így a királyi palotába költözött, majd hamarosan elindította Budán a mérnöki és állatorvosi képzését is. II. József uralkodása alatt feje tetejére állította az Osztrák Magyar Birodalom államszervezetét, melynek részeként a királyi palotába költöztette a Helytartótanácsot, a Magyar Kamarát és a Királyi Kúriát is, így az egyetem kénytelen volt Pestre vándorolni.
Otthon a Múzeum körúton
Az ELTE BTK mai, Múzeum körúti „otthonának” is kalandos története van. A kampusz körúton álló épületeit Steindl Imre tervezte és 1883-ban készült el, a Műegyetem számára. A BTK 1911-ben került ide, amikor a Műegyetem a Duna-partra épített új tömbbe költözött át. Hogy alkalmassá tegyék a Múzeum körúti épületet a bölcsészek számára, kisebb termekké alakították át az egykori rajztermeket. A BTK (ami ekkor még Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem néven futott) nem maradt itt sok ideig: 1951-ben ismét elköltöztették a tanszéket, ezúttal a Piarista Rend Duna-parti rendházába és gimnáziumába kellett áthurcolkodniuk, régi helyüket pedig a Természettudomány Tanszék foglalta el. A rendszerváltáskor a Kémiai Tanszékcsoportot a lágymányosi épületbe helyezték, a BTK-t pedig fokozatosan ismét visszaköltöztették a Múzeum körútra, utolsóként a Germanisztikai illetve Angol-Amerikai Intézeteket, 2007-ben. Ezzel párhuzamosan a Steindl-féle épület felújítását is elkezdték, 2007-re új könyvtárral bővült az egyetem az egykori belső udvar helyén.
Szórakozás az egyetemen
Az ELTE BTK híres a kampusz területén megrendezett, hajnalig tartó tivornyáiról, melyeknek általában a Könyvtár Klub szolgál helyszínéül. A kar gólyái, felsőbb évesei és végzett hallgatói iszogatnak együtt és folytatnak mélyenszántó gondolataikról eszmecserét a legendás helyen – a vendégsereg tehát igencsak eklektikus. A hét bármely napján betérhetünk egy olcsó fröccsre 4 óra után, csütörtökönként pedig tematikus bulikat szerveznek. A fesztelen hangulat, jó zenék, vidám bölcsészek és persze a Rumadai garantált.
Az ELTE bölcsészeinek és a környékbeli egyetemek diákjainak van azonban egy nem hivatalos törzshelye is: a Mélypont Presszó. A BTK kampuszától pár perces sétára található alagsori kocsma mellett könnyen elhaladhat az ember anélkül, hogy megragadná a figyelmét a Magyar utcára néző kicsiny ajtó. Kár érte, ugyanis a Mélypont valósággal visszarepít az időben. Az enteriőr ódon bútorai, a fiatalokkal mindig zsúfolásig telt kocsma morajlása és a gumicukros macifröccs semmihez sem hasonlítható hangulatot kölcsönöz a helynek.
Hogy két óra között se unatkozz
A BTK kampuszán található Műhely Egyetem Cafét csak az igazán bennfentesek ismerik. A Múzeum körúti kampuszon található épületegyüttes alagsorában megbúvó kávézó az egyetemisták kedvenc helye: az alagsori helyiség hangulatvilágításában kényelmes kanapékon pihenhetnek és cseverészhetnek a fiatalok két előadás között. Az árak igazán barátiak, ez azonban korántsem megy a minőség rovására. Az isteni kávék mellett vannak különféle szendvicsek – az avokádós-baconös egyszerűen zseniális –, sütemények, saláták, de napi leves és főétel is található a kínálatukban.
