Hogyan győzd le a vizsgadrukkot?

Erős szívdobogás, kiszáradt száj, izzadás… A vizsgaidőszak beköszöntével könnyen tapasztalhatjuk magunkon a számonkérések előtt jelentkező szorongást, azaz a vizsgadrukkot. Az izgulás okairól és legyőzéséről Csehák Hajnalka pszichológussal beszélgettünk.

Lehet a vizsgák előtti izgalom pozitív hatással is ránk?

A félelemérzés kétféle irányba hathat. Van a facilitáló félelem, ez a “hasznos félelem”. Ilyenkor csúcsra járatjuk az agyunkat, pozitív hatással van ránk az izgulás. Minden figyelmünk arra a tevékenységre irányul, amit éppen folytatunk. Ekkor előfordulhat, hogy az is eszünkbe jut, amiről nem is sejtettük, hogy tudjuk. A félelem másik fajtája a debilizáló félelem, amikor teljesen beszűkül az ember gondolatvilága, és minden más kihullik a fejéből. Teljes az üresség, a sötétségérzés, még azt is elfelejti, hogy hívják.

Melyik fordulhat elő gyakrabban?

A debilizáló lényegesen gyakoribb. Sok múlik a személyiség jellemképén is, a neveltetésen és azon, hogy valaki mennyire gyakorlott a nyilvánosság előtti szereplésben.

vizsgad4

Hogyan függ össze a neveltetés a szorongással?

Az a gyerek, akit úgy neveltek, hogy okos, ügyes, jó döntéseket hoz, szerethető és megfelel az elvárásoknak, sokkal bátrabban áll ki magáért már egészen pici korától. Az ilyen személy ugyanis tudja, hogy mire képes, és bízik a saját képességeiben. Sajnos a legtöbb gyereket nem így nevelik. Elhitetik velük, hogy nem elég jók abban, amit csinálnak, hogy a szomszéd kisfiú mindig ügyesebb, okosabb. Ebben az esetben a szülő arra helyezi a hangsúlyt, hogy a többi gyerek miben jobb a sajátjánál. Ha a gyermeke ötöst hoz haza az iskolából, az nem dicséretre méltó, hanem természetes dolog.

Vagyis a szorongás már egészen kiskorban is kialakulhat?

Bármelyik életkorban kialakulhat. Akit egészen pici korában sokat fegyelmeznek, szinte semmit sem engednek meg neki, jó eséllyel lesz szorongó típus.

Ki lehet ezt nőni serdülőkorban?

Attól függ, milyen közegben van a gyerek. Ha a kortársai elfogadják, kivív magának valamilyen elismerést az iskolában, magabiztos lehet ebben a közegben, de a nagybetűs életben már nem tud a szűk körben kivívott rangjára támaszkodni.

vizsgad

Miért van az, hogy akkor is izgulunk vizsgák előtt, ha tudjuk, hogy lelkiismeretesen felkészültünk?

Mert nem tudjuk kontrollálni az érzést, a félelem uralja a gondolatainkat. Nem emlékszünk a tanultakra, rosszul észleljük a külvilágot. Szóbeli feleletekkor gyakran előfordulhat a dadogás is, ami fokozhatja a szorongást. Megváltozhat a hangszínünk is, ami szintén tovább erősíti a negatív érzéseket. Ez egy ördögi kör, ugyanis míg elkezdünk azon gondolkodni, hogy nem úgy beszélünk, mint máskor, elterelődik a figyelmünk arról, amit ténylegesen kommunikálni szeretnénk. Zavarttá válhatunk, a mondandónk pedig értelmetlenné.

Kijelenthető, hogy az önbizalomhiány és a szorongás kéz a kézben jár? Azok szoronganak vizsgák előtt, akiknek nincs elég önbizalmuk?

Az önbizalomhiány jó fokmérője lehet a szorongásnak. Aki tele van önbizalommal, bátran kiáll a közönség elé, nem érdekli, hogy mások hogyan reagálnak a cselekvésére, mert megvan a belső meggyőződése, mely szerint, amit mond, az jó. Az ilyen típusú embereknél kevésbé valószínű, hogy szorongani fognak egy felelés előtt.

vizsgad1

Lehetséges, hogy egy múltban történt kudarc miatt válik valaki feszültté a megmérettetések előtt?

Csak nagyon nagy trauma okozhatna ilyet. A személy azt érzi, hogy megszégyenült a korábbi sikertelensége alkalmával, krízisállapotba került. Nehezen tudnám elképzelni, hogy valakit egyetlen konkrét esemény változtatna szorongó típussá, reálisnak inkább az tekinthető, ha korábban is ilyen volt, a negatív élmény pedig megerősítette ezt a vonását.

Hogyan tud a tanár segíteni egy szorongó diákon?

Nem biztos, hogy a tanárok feltétlenül oldani akarják a feszültséget. Akik mégis így tesznek, nyíltan csinálják. Elmondják, hogy nem arra kíváncsiak, mit nem tud a diák, hanem arra, amit igen, a felelést pedig egy kötetlen beszélgetésként is fel lehet fogni.

Következő