Védett vadgesztenyefasor szegélyezi Budafok egyik legbájosabb utcáját, melyen végigsétálva közel kétszáz évet repülhetünk vissza az időben. A hangulatos völgyben végigfutó macskaköves utcán földbe vájt borospincék emlékeztetnek az egykori Promontor község virágzó mindennapjaira.
Budapest egyik legdélebbi részén, a Duna jobb partján fekszik a főváros XXII. kerülete, Budafok-Tétény. Budafok története ugyan csak a XVIII. század elején kezdődik, a vidék már az újkőkortól kezdve folyamatosan lakott volt. 1698-ban Savoyai Jenő gróf Csepel-szigeti uradalmához csatolták a lejtős, szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas területet, ahol valamivel később, a herceg halála után létrejött az önálló Promontor község. A település a latin promontorium (hegyfok, szőlőhegy) szó után kapta nevét.
Időutazás a XVIII. századba
Az 1739-ben megalakult falu első lakói Csepelről áttelepített német szőlősgazdák voltak, akik első házaikat a mai Péter Pál utca völgyében építették fel. Gyümölcsöző időszak vette kezdetét: virágzott a szőlőkultúra és elkezdett kiépülni a kerület egyedülálló, több mint 100 kilométer hosszú pincerendszere. A település gyors fejlődésének az 1886. évi filoxérajárvány vetett véget, amely elpusztította a szőlő nagy részét.
Ma már csupán kanyargós, macskaköves utcák és földbe vájt borospincék idézik meg Budafok egykori virágzó mindennapjait a kerület egyes részein. A Péter Pál utca egy kifejezetten különleges lelete a letűnt évszázadoknak, ahol érdemes időutazásra indulni egy késő őszi napon.
A környék egyik legrégebbi, egyben a főváros egyetlen copf stílusú utcájában díszes homlokzatú házak sorakoznak meredek lejtésű kertekkel, melyek alatt borospincék terülnek el. Többségüket ma már garázsnak használják. Az utcát vízelvezető csatorna szeli ketté, melynek partján hajlott törzsű fák vigyázzák a csendet.
Promontor első temploma
A Péter Pál utca végén féltett budafoki emlékbe botlunk: itt magasodik Promontor első temploma, az 1748-ban felszentelt Péter-Pál-kápolna. A faluban 1739-ben kitört a pestisjárvány, és a község egyik leggazdagabb embere, Knoll József serfőző megfogadta: ha túléli a járványt, kápolnát épít. A járvány végzett vele, de lánya megtartotta apja ígéretét, és 1743-ra felépíttette Budafok első templomát. Később, a kápolna mögött kálvária épült ki.
A Péter-Pál-kápolna előtt terebélyesedik az Ősök fájaként tisztelt, kb. 250 éves magyar juharfa, amely szintén helyi védelem alatt áll.