Mára a tisztálkodószereknek töménytelen mennyiségű fajtája létezik, amelynek a két fő csoportját a tusfürdők és a szappanok adják. Igaz ugyan, hogy a szappannak jóval régebbre nyúlnak vissza a gyökerei, mégis a tusfürdők piaca árasztotta el a fogyasztói társadalmunkat az utóbbi évtizedekben.
Szerencsére a mosakodásban is kezd teret hódítani a “retro”, azaz egyre többen kezdenek elmélyülni a gyógynövénykészítésben és a szappanfőzésben, visszakanyarodva a természethez és a természetes alapanyagokhoz.
Mumifikálás és hajszínezés
Hogy pontosan mikor és hol kezdődött a szappan elődeinek a használata, nem lehet tudni, de az biztos, hogy a sumérok már több ezer évvel ezelőtt felfedezték a hamu lúgosító hatását. Az ókori Egyiptomban a mumifikáláshoz használták a zsírok és olajok lúgos sóit, köszönhetően a sziksóban (szódában) gazdag sivatagi területeknek, és ezeknek az anyagoknak gyógyító hatást is tulajdonítottak.
A görögök és rómaiak testük tisztítására a hamut és az olajat külön használták. A hamu felvitele után vitték fel a testükre az olajat, végül ledörzsölték. A következő készítmény a gallok által kecskezsírból és hamuból készített szilárd állagú vagy kenőcsös szappan, amelyet hajszínezésre és már tisztításra is használtak.
Ahogy elterjedt a szappan tisztító hatásának híre, úgy indult meg más országokból is a szappan behozatala Európába, majd pedig a szappangyártás a kontinensen. A XIII-XIV. században az első angliai, olasz és francia műhelyek alapanyaga még a zsiradék volt, de fellelhető volt már az olívaolaj is, majd később más gyógynövények is az összetevők listáján.
Hanyatlás és fellendülés
A középkori járványok hatására az emberek bizalmatlanná váltak a vízzel és a szappannal szemben, még a levegőt is ártónak gondolták. Testüket igyekeztek minél több ruhával elfedni, ezt viszont csak a gazdagabb rétegek engedhették meg maguknak. A púderezés korának elmúltával kb. a 18. század környékén ismét fellendült a szappangyártás, de még mindig luxusnak számított a tisztálkodás.
A XIX. században egy sor új felfedezésnek köszönhetően szabad út nyílt a nagyüzemi szappangyártás felé. A házi szappankészítést zsíros és faggyús állati anyagokkal és lúgkővel oldották meg. Az őszi disznóvágást mindig a szappanfőzés követte. A mosógép megjelenéséig még nagy procedúrát jelentett a mosás, de sokféle szappanrecept szállt anyáról leányra.
Mai változatos kínálat
Az utóbbi évtizedekben rendkívüli fejlődésnek lehetünk szemtanúi a szappanok piacán. Mivel a bizalom megfogyatkozott a tusfürdők és a különböző adalékanyagokkal telerakott tisztálkodószerek iránt, megindult a kereslet a természetes összetevőkből, gyógynövényekből készített, illóolajokkal kiegészített szappanok iránt.
Az összetevők mellett már a látványra is nagy hangsúlyt fektetnek a gyártók, egyre különlegesebb szappanokkal találkozhatunk a boltok polcain és a termelői piacokon. Bízunk benne, hogy a szappan vissza fogja nyerni megérdemelt helyét a tisztálkodásban!
