Azoknak, akik az év első hónapjával már belelendültek a vegán életmódot népszerűsítő és támogató Veganuary kihívásba és azoknak is akik még csak tervezik: februárra a Húsmentes Hétfők mozgalmat ajánljuk.
2013-ban indult útjára a mozgalom, melyet a Föld Napja Alapítvány kezdeményezett és akik a késsel, villával az éghajlatváltozás elleni küzdelmet szerették volna szélesebb körben népszerűsíteni.
Húsfogyasztás vs. éghajlatváltozás
A Húsmentes Hétfők lényege egyrészről felhívni a figyelmet a húsfogyasztás és az éghajlatváltozás közötti összefüggésekre, hiszen még ha hihetetlen is, de akár egy év leforgása alatt, egy ember, heti egy húsmentes nappal körülbelül 100 kg-mal kevesebb széndioxid-termelést eredményez.
Az elmúlt 50 év a tökéletes példa arra, hogy a világ hústermelése közel kétszer annyival nőtt, mint maga a Föld népessége. Ez a trend 2050-re azt eredményezné, hogy a világ haszonállat-állománya meghaladhatja akár a 100 milliárdot is. Mivel az FAO (Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet) szerint a világ üvegházgáz-kibocsátásának közel 18%-áért éppen az állattartás felelős, ezért a világ növekvő hús-, tojás- és tejtermelése közvetlen hatással van a Föld éghajlatának felmelegedésére is.
Mikor azt mondják tehát, hogy már a konyhában tehetünk a környezettudatosságért, de leginkább az éghajlatváltozás ellen, akkor bizony be kell lássuk, igazuk van. A szemléletes példa is jól mutatja, mely csupán 1 kilogramm marhahús előállításáról szól, ami történetesen 26,5 kilogramm szén-dioxid kibocsátással jár és ami megközelítőleg egy 100 kilométeres autóútnak felel meg.
Böjtkezdőnek sem utolsó
Amellett azonban, hogy a húsfogyasztás milyen mértékben befolyásolja a klímaváltozást, ne feledkezzünk meg a saját egészségünkre gyakorolt hatásáról.
Mivel a nagyböjt időszakának kezdete február 17-ére esik és egészen április 3-ig tart, jó felvezetni ezt az időszakot heti egy húsmentes nappal, hogy az igazán elkötelezettek további 40 napig nélkülözzék a húsfogyasztást. De hogy a húsmentes hétfők egészségvédő hatásainál maradjunk: heti egy nap, növényi alapú étkezés a szív- és érrendszerre ugyanúgy kihat mint a koleszterinszintre vagy hosszú távon a vérnyomásra is. A húsok a legnehezebben emészthető élelmiszerek, ezért a növényi rostok különösen fontosak az egészséges emésztéshez, így a húsmentes napokon fogyasztott friss és rostdús gyümölcsök és zöldségek nagyban fogják támogatni egészségünket.
Változó szokásaink
Vannak ugyan az embernek berögzült szokásai, de éppen ezért jöhet jól egy 30 napos kihívás, hogy ezeket a berögzüléseket kicsit felülbírálva újakat tudjunk az életvitelünkben meghonosítani. Az egy hónapos Húsmentes Hétfő kihívás pontosan 4 hétindítót foglal magába, de mégis ezzel az apró változással rákényszerülünk arra, hogy új ételeket és alapanyagokat fedezzünk fel, amiben nemcsak éttermek vannak segítségünkre, hanem számtalan ötlet- és recepttár is segít eligazodni a húsmentes világban.
Hús helyett
Húspótlónak kiváló választás a hüvelyesek, melyek amellett, hogy laktatók, fehérjedúsak és még olcsóbban be is szerezhetők. De érdemes olajos magvakat is fogyasztani, az olaj miatti magas kalóriatartalom miatt.
Ha azonban konkrét húshelyettesítőket keresünk és tennénk némi felfedezést, akkor a tönkölybúzából készült szejtán, vagy más néven búzahús, a szójatejből készült tofu és tempeh, a csicseriborsóból készült falafel, de a jelentős fehérjetartalommal bíró és magas rosttartalmú quinoa és a többivel ellentétben gyümölcsként aposztrofált jackfruit is kiváló választás lehet.
Ha elmélyülnél a témában, ajánljuk korábbi cikkünket is: