Te a csapvízre vagy az ásványvízre szavazol? A neten rengeteg, sok esetben egymásnak ellentmondó állításokat olvashatunk arról, hogy a kettő közül melyiket érdemesebb inni. Bár a kérdést eldöntését rád bízzuk, összegyűjtöttünk néhány érdekes alapinformációt az ásványvizekről, melyek tudtában sokkal könnyebben döntheted el, melyik palackozott vizet érdemes megvásárolnod – feltéve, ha nem döntesz mégis inkább a csapvíz mellett.
Először is kezdjük egy megdöbbentő adattal: az utóbbi 30 évben Magyarországon az ásványvízfogyasztás harmincszorosára nőtt. Bár a szénsavmentes változatból is egyre többet vásárolunk, a szénsavas ásványvízből még így jóval több fogy.
Mitől ásványvíz az ásványvíz?
Mindjárt az elején tisztázzuk, mi is a különbség a csapvíz és az ásványvíz között. Ahhoz, hogy az utóbbi kategóriába soroljuk az innivalót, szigorú előírásoknak kell megfelelnie. Például teljes mértékben szennyezésmentesnek kell lennie, a vizet pedig a lelőhelyénél, a kútnál kell palackozni. Erre azért van szükség, hogy még szállítás közben se szennyeződjön össze a víz. Az ásványvizet a talajból nyerik ki, ezért ásványi anyag tartalma is a talaj minőségétől függ, a földből kioldott ásványi anyagok kerülnek ugyanis a vízbe. Az ásványvizek legfontosabb ismérve, hogy egy literében 500 mg oldott ásványi anyag van. Ezek az ásványok olyan ásványi vitaminokat is tartalmaznak, melyek a szervezetünk számára létfontosságúak. Ilyen például a króm, a mangán, a réz, a cink vagy a vas.
Árthat az ásványvíz?
Ártani ugyan nem árt, de ha kizárólag ásványvizet iszunk, ráadásul olyat, melynek magas az ásványi anyag tartalma (500-2.000 mg/l) , érdemes hetente más márkát választani, melynek ásványi anyag összetétele eltér a jelenleg fogyasztott vizünknél. Erre azért van szükség, mert léteznek olyan ásványok, melyekből ha túl sok kerül a szervezetünkbe, akár ártalmas is lehet.
Mi a gyógyvíz?
Fontos, hogy különbséget tegyünk a gyógy- illetve az ásványvíz között: az előbbi ásványi anyag tartalma több mint tízszerese az ásványvízének. Azért is nevezik gyógyvíznek, mert valóban gyógyító hatású, melyet klinikailag is bizonyítottak. A gyógyvizeket általában az emésztési problémák enyhítésére használják. A magas kalcium – és magnéziumtartalmú vizeket azonban a vesekőképzésre hajlamosak inkább kerüljék, ellenben a csontritkulásban szenvedőknek pont ez ajánlott.
Mi a forrásvíz?
Egy másik fogalom, amit érdemes tisztázni. A forrásvizek az ásványvíznél „gyengébb minőségűek”, hiszen ásványianyag-tartalom és alacsonyabb is az ásványvizénél.
Buborékkal vagy nélküle?
Csupán ízlés kérdése, hogy a buborékos vagy buborékmentes ásványvizet szeretjük, a vízbe kerülő széndioxid semmit sem vesz el vagy ad hozzá a víz ásványi anyag tartalmához. Az ásványvíz íze ugyanakkor árulkodó lehet, ugyanis a magas ásványi anyag tartalmú vizek íze általában kicsit savasabb, karakteresebb.
Most akkor igyunk, vagy ne igyunk csapvizet?
A magyarországi csapvizek jelentős része ásványvíznek minősül, vagyis a benne oldott ásványi anyagok tartalma meghaladja az 500 mg-ot literenként. Ez természetesen még nem garancia arra, hogy a csapunkból folyó víz finom és egészséges. A vízvezetékek állapota sokat ronthat a víz minőségén, ugyanis az elöregedett csövekből könnyen kioldódhatnak az egészségünkre is ártalmas anyagok. A csapvizet ellenzők sokszor a csapból kifolyó klórtartalmát kifogásolják, mely valóban néha szemmel látható (ettől fehéres színű a csapból kifolyó víz), ám a szigorú magyar előírások szerint elvileg sosem kerülhet az egészségünkre is ártalmas klórmennyiség a vizünkbe. A csapvíz mellett a legerősebb érv az ára: szinte összehasonlíthatatlanul olcsóbb, mint az ásványvíz.