Már a XX. század elején Budapest Riviérájaként emlegette Jókai Mór a Gellért-hegy déli lejtőjét, amely napjainkban is a főváros egyik legszebb utcájának ad otthont. Az Arad-ménesi borvidék után elnevezett Ménesi út egyszerre őrzi a budai szőlőművelés és a gellérthegyi villaépítészet emlékét.
Kilátástalan sorsok a panorámaházban (Ménesi út 71.)
A Cini-lakként elhíresült villaépület egyik legjelentősebb lakója, Karinthy Ferenc író, becenevén Cini (Karinthy Frigyes és Böhm Aranka gyermeke) után kapta a nevét. A gellérthegyi villa valamikor az 1930-as években épült, majd nem sokkal később Somlay Artúr színművész élt itt, aki 1951-ben a rendszerből kiábrándultan, egy üveg konyakkal és egy doboz altatóval tért nyugovóra, reggel pedig már nem ébredt fel többé.
Az akkor már népszerű, Kossuth-díjas Karinthy Ferenc lakáscserével jutott hozzá a Ménesi úti villához, ahol gyakoriak voltak a hangos mulatságok, melyeken a kor híres színészei, írói és politikusai is megfordultak, köztük Örkény Istvánnal és Aczél Györggyel. A zajos összejövetelek házigazdája mögött valójában egy érzékeny, tépelődő ember rejtőzött, aki élete végén már csak az alkoholban talált némi vigaszt. Cini 1992-ben hunyt el, később fia, Karinthy Márton eladta a családi házat.
Bauhaus a Ménesi úton (Ménesi út 57/a)
Egy Bauhaus-gyöngyszemet is találunk a Gellért-hegy oldalában futó utcán barangolva: a Ménesi út 57/a szám alatti villát Sándor Károly építészmérnök tervezte és építtette családja számára 1941-ben. Az alagsorban alakíttatta ki irodáját, melyet 1948-ban kápolnává építtettek át. A családi ház eredeti berendezését Rákos Pál iparművész tervezte, a díszes üvegablakok pedig Róth Miksa műhelyében készültek. A második világháború után négy lakást alakítottak ki az épületben, majd jó ideig eladósorban állt. Jelenleg felújítják a házat.
A szeretet otthona (Ménesi út 27.)
A XX. század első felében a vincés nővérek apácazárdájaként működött ez a gyönyörű egyházi épület, melynek udvarán minden déli harangszó után megjelentek a hófehér, kikeményített fejfedőjükről könnyen felismerhető nővérek, hogy ételt osszanak a környék rászorulóinak. Az államosítás után a Magyar Néphadsereg Karikás Frigyes Katonai Kollégiuma költözött az épület falai közé, és ha hinni lehet a szóbeszédnek, a nyolcvanas években itt bujkált a Carlos, a Sakál néven ismertté vált venezuelai terrorista, aki jelenleg életfogytiglani börtönbüntetését tölti. Manapság jóval békésebbek az épület mindennapjai, idősek otthona működik itt a Szeretet Leányai Társulata fenntartásában.
Gellérthegyi kísértetház (Ménesi út 16.)
Ódon, százéves villa magasodik a Ménesi út egyik legismertebb épületével, az Eötvös József Collegiummal szemben. A jellegzetes gellérthegyi villa 1924-ben épült Elekes Adolf György gépészmérnök megbízásából. Már az építkezés alatt rossz szerencse lengte körül a házat: a munkálatok közben összedőlt az állvány és maga alá temetett egy munkást, akit súlyos zúzódásokkal és lábtöréssel szállították kórházba.
A villa megépülése után hosszú évekig itt működött a Gellérthegyi Faiskola és Kertészeti Részvénytársaság, Elekes György igazgatása alatt. Később a villát tisztázatlan körülmények között államosították, majd a fővárosi önkormányzat Csecsemőotthon és Egészségügyi Gyermekotthonai Igazgatóságához került. Habilitációs központot létesítettek itt, ahol az országban elsőként veleszületett rendellenességgel és betegséggel küzdő gyerekeken segítettek. A központ bezárása után évekig elhagyatottan állt a szebb napokat is látott ház, végül a XI. kerületi önkormányzat túladott rajta. Mivel a villa – egy kitartó civil összefogás eredményeként – helyi védelem alatt áll, radikális átépítése nem lehetséges.
Botrányos mozgásközpont nőknek (Ménesi út 12.)
A Ménesi út 12. szám alatt jelenleg az ELTE jogi karának Bibó István Szakkollégiumát találjuk, a XX. században viszont egészen másról volt híres a ház századelőn épült elődje. 1912-ben itt nyitotta meg Funkcionális Torna Tanítóképző Intézetét Madzsar Józsefné Jászi Alice, a „női testkultúra” (a női torna, terhestorna, gyógytorna) hazai meghonosítója. Az intézmény a maga korában úttörőnek, bizonyos szempontból megbotránkoztatónak számított, hiszen a női tornaórák meztelenül zajlottak.
Számos értelmiségi, író- és művészember megfordult a Madzsar házaspár (Alice férje Madzsar József fogorvos volt) Ménesi úti lakásában. Többek között Szabó Ervin is gyakori vendég volt itt, aki néhány házzal arrébb, a Ménesi út 19-ben élt 1912-től 1918-ban bekövetkező haláláig. A könyvtárigazgató valójában gyakorlatilag Madzsarék háztartásában élt, hiszen az 1900-as évek elejétől fogva nyílt viszonya volt Alice-szal, aki a halálos ágyán is ápolta.
Madzsar Alice 1935-ben hunyt el, az iskolát legközelebbi tanítványai folytatták, mígnem a rendőrség 1939-ben végleg bezáratta.