Egykor tündöklő neoreneszánsz kastély volt a Velencei-hegység elhagyatott kincse

A XIX. század végén Hauszmann Alajos a Velencei-hegység vidékén is alkotott, s egy neoreneszánsz csodát húzott fel, ahol napjainkra megállt az élet. De vajon mi minden történt itt egykoron? 

A messziről jött építtető család

A Kégl család gyökerei egészen a mai Szlovákia fővárosáig kalauzolnak el minket, ugyanis a família első ismert őse, Kégl Mihály pozsonyi gyógyszerész volt. 1623-ban II. Ferdinánd nemesi oklevelet adott neki, majd később, immáron az előkelőségek közé tartozó Kéglek uradalmi bérlőként költöztek a Dunántúlra.

A családi vagyon csak később, a csalapusztai kastély építtetőjének, Kégl Györgynek köszönhetően nőtt igen jelentősen. Az országgyűlési képviselő pedig nem csupán vastag pénztárcájáról volt ismert.

Fotó: Seres László drónfotó és videó

Nagy kiterjedésű birtokain mintagazdaságot működtetett, gabonát termelt, szőlőt nevelgetett, lovakat és birkákat tartott, miközben a legújabb innovációkkal haladva, 1860-ban már gőzerővel hajtotta a cseplőgépeit.

De akár Gárdonyi Géza apjának alkalmazójaként vagy nagylelkű adományozóként is ismerhetjük Kégl Györgyöt. Ugyanis uradalmi gépészként alkalmazta Ziegler Sándor Mihályt, a vagyonával a közeli iskolákat segítette, sőt a megye közkórháza, a Fejér Megyei Szent György Kórház az ő pénzügyi hozzájárulásának köszönhetően jött létre.

Hauszmann neoreneszánsz alkotása

Kégl György egy ideig csak bérelte a csalapusztai birtokot, s 1873-ban vette meg azt Nádasdy Júlia grófnőtől, 390 ezer forint fejében. A kastély terveit pedig nem más, mint Hauszmann Alajos, a kor egyik legnagyobb építésze álmodhatta meg a családnak.

A megbízást nem csupán szakmai múltja miatt nyerte el, a felkérés egyfajta kárpótlásként is szolgált. Ugyanis Hauszmann és Kégl egyik közös vadászata során a földbirtokos tölténye eltévedt, és kitörte az építész fogát. Így hát Kégl György a palotái, valamint a csalapusztai kastélyának tervezésére is Hauszmannt kérte fel, sőt minden egyes húsvétkor bárányt ajándékozott neki.

blank
Fotó: Seres László drónfotó és videó

Kéglné már nem volt ilyen kegyes az építésszel, hisz a valósággal köszönő viszonyban sem lévő elképzelésivel lepte meg újra és újra Hauszmannt. Nagy nehézségek árán, de végül sikerült mindezekről lebeszélni az asszonyt, így 1876 és 1878 között felépült a neoreneszánsz kastély a Velencei-hegység nyugati oldalának vidékén.

Az egykoron mesebeli épület formavilágát a német, a francia és az olasz reneszánsz előképek határozták meg, míg a vörös tégla falsíkok és a kőtagozatok a francia kastélyok színvilágát idézték.

blank
Fotó: Seres László drónfotó és videó

A kastély tündöklése és hanyatlása

Mára a sejtelem fátyla borítja az épületet, amelyet hajdanán egy tekintélyes park ölelt körül, halastóval, sétautakkal, faritkaságokkal, kapuőrházzal, virágházakkal, márvány szökőkúttal, kis kápolnával és gazdasági épületekkel. Bent, a földszinten szalon, ebédlő, dohányzó, úriszoba, a kisasszonyok – Kégl 4 leányának – és a nevelők szobája, míg az emeleten táncterem, biliárdszoba, vendégszobák, úriszoba, valamint kis- és nagyszalon várt volna ránk a XIX. században.

Természetesen személyzeti szobákból sem volt hiány, ezek a pincében kaptak helyet. A kastélyt pedig a központi fűtéstől kezdve, a melegvízfűtésen át egészen a csatornáig minden korszerű vívmánnyal felszerelték.

blank
Fotó: Seres László drónfotó és videó

Kégl György 1895-ös halálát követően fia, Dezső örökölte meg az épületet, amely egészen 1945-ig a család birtokában maradt. A második világháború alatt a kastélyt szovjet csapatok szállták meg, és kórházat alakítottak ki benne sérült katonáik számára. De ezen években filmhelyszínné is vált az épület, hisz 1941-ben itt forgatták a Régi keringő című filmet.

blank
Fotó: Seres László drónfotó és videó

A kastély állapota a háborút követően jelentősen romlani kezdett. Az egykori Kégl-otthonban lakásokat alakítottak ki, a falakat befestették, a kőpadlókat feltörték, a falfestményeket, míves ajtókat, burkolatokat pedig eltüntették.

Egyes források arról is árulkodnak, hogy az 1960-as években mezőgazdasági iskola működött a falak között. Ezen időszak pedig a díszkert, a kápolna és a gazdasági épületek egy részének megsemmisüléséhez vezetett. A Kégl-kastély jelenleg magánkézben van.

Ismerjétek meg a közeli Cziráky-kastély történetét is: