Budapesti épületek nyomában: Séta a belvárosi bérházak birodalmában

A Terézváros és Erzsébetváros által körbeölelt terület akár önálló kis városkaként is megállná a helyét, az itt található bérházak pedig nemcsak építészeti szempontból érdekes látnivalók, hanem egytől egyig izgalmas történeteket rejtenek.

Csengery utca 61.

A Jellinek-házként is elhíresült épület már messziről szembetűnő, hiszen egy emelettel kimagasodik az utca többi lakóépülete közül, illetve a stílusa is eltérő. A késő szecessziós stílusjegyeket viselő bérház építtetői a három Jellinek fiú volt: míg János és Ede orvosok voltak, Tivadar bíróként tevékenykedett.

Fotó: László Orsolya

Az elismert, a környéken jól ismert fivérek nem akármilyen bérházat álmodtak meg maguknak, hiszen ekkor itthon még egyedülálló volt a „saját utas” megoldás, vagyis az, hogy a földszinti üzletterektől külön lehetett megközelíteni a ház bejáratát.

Legnagyobb különlegességét azonban kétségkívül a házat díszítő, a bejárat két oldalán álló oszlopokon található figurák adják. A két oldalon egy egy barátságos puttó áll, akiket két őrkutya fog közre, melyek meglepő módon azték vagy mexikói hangulatot árasztanak.

Fotó: László Orsolya

Az 1913-ban megépült épület számos izgalmas, korában egészen újítónak számító részletet rejt, így mindenképpen érdemes elidőzni előtte és felfedezni a homlokzaton található díszeket.

Akácfa utca 63.

Az 1873-ban neoreneszánsz stílusban elkészült épület Hauszmann Alajos keze munkáját dicséri, akinek neve nem kisebb épületekhez köthető, mint a New York-palota, vagy a Budavári Palota. A lakóházat egy jó barátjának, Mendl István bádogosmesternek és családjának készítette, akik a város közepére szerettek volna beköltözni.

blank
Fotó: László Orsolya

Mendl István egy régi pesti polgári családból származott, bádogosműhelyével pedig az elsők között járt a vízvezeték-és gázszerelésben, majd többek között az Andrássy út épületeibe is ő vezettette be ezeket.

Az épület többször cserélt gazdát, az évek során pedig még egy istállóval és kocsiszínnel is kibővítették. Nagyobb felújításon 1932-ben és 1958-ban esett át, a két emeletes bérház pedig a mai napig tökéletesen beilleszkedik az őt körülvevő többi bérház stílusába.

Hernád utca 22.

A Hernád utcán sétálva a többi bérház közül messziről kitűnő épület építészeti szempontból érdekes látványosság, hiszen egyike azoknak az első világháború előtt épületeknek, amin fellelhetőek a skandináv építészet megoldásai. Az 1910-ben elkészült épület tervezői Löffler Sándor és Löffler Béla voltak, akik ekkorra már több magasztos épületet megálmodtak többek között Pest belvárosában és Budán is.

blank
Fotó: László Orsolya
blank
Fotó: László Orsolya

A bérház építtetői dr. Vágó Lajos ügyvéd és Balassa Zsigmond gyógyszerész és neje voltak, akik beköltözésük után már csak egy egész rövid ideig éltek itt. Az egyedi homlokzat és a különleges díszítőelemek izgalmas külsőt kölcsönöznek a mutatós épületnek és egy új, az elsősorban finn építészet megoldásait követő felfogás előszelét hozták el Erzsébetváros szívébe.

Ha a Múzeum körút épületeinek történetét is megismernéd: